Az EU 1992 óta próbál végrehajtani biodiverzitási stratégiákat – eddig jelentősebb eredmények nélkül. Ennek legfőbb oka, hogy gyenge a jogi keret tagállami szintű végrehajtása, és nincs elegendő finanszírozási forrás a szükséges intézkedésekhez.

Az EGSZB örömmel látja, hogy az uniós zöld megállapodás megvalósításának egyik eszközeként az Európai Bizottság most ismét fontosnak tartja egy biodiverzitási stratégia kialakítását, amely célokat tűz ki 2030-ig. 

Antonello Pezzini előadó és Lutz Ribbe társelőadó szerint ez a stratégia az az út, amelyen haladni kell annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség a Covid19 utáni újrakezdés időszakának középpontjába kerüljön, az emberek, az éghajlat és a bolygó érdekében.

Az EU-nak – figyelemfelkeltő és kommunikációs kampányok segítségével – jóval többet kellene tennie annak érdekében, hogy megóvjuk megmaradt természeti erőforrásainkat. Az EGSZB szerint a védett és különösen a szigorúan védett területek nagyságát is növelni kellene, hogy helyre lehessen állítani a természetes élőhelyeket, és fel lehessen venni a harcot a fajok számának csökkenésével szemben.

Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség védelmének gazdasági terheit nem viselhetik a mezőgazdasági termelők és az erdőtulajdonosok. Ennek a „közjó és közérték” biztosításának inkább vonzó jövedelemforrássá kellene válnia a mezőgazdasági termelők számára is.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény következő, 2021-es kínai ülésére készülve sokkal többet kell tennünk, hogy globális szinten megóvjuk a biodiverzitást. Eljött az ideje, hogy Európa betöltse vezető szerepét, és meggyőzze a többi felet arról, hogy érdemes követni az elfogadott stratégiákat. (mr)