Miguel Ángel Cabra de Luna, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának tagja

Európában meredeken nő az idősek száma. Egy új EGSZB-vélemény egy sor szakpolitikai ajánlást terjeszt elő annak kapcsán, hogy miként lehet optimális választ adni erre a mind súlyosabbá váló problémára.

Friss adatok és előrejelzések szerint 2019 és 2050 között várhatóan 44,7%-kal fog nőni Európában a 65 éven felüliek száma. A Covid19-világjárvány rávilágított arra a stratégiai kihívásra, amelyet a népesség elöregedése jelent az EU számára, valamint arra, hogy meg kell reformálni és javítani kell az idősek tartós ápolás-gondozását. Így tehát most, hogy az Egészségügyi Világszervezet lezárultnak nyilvánította a Covid19-vészhelyzetet, az EU-ban pedig megbeszélések folynak egy új idősügyi stratégiáról, kitűnő alkalom kínálkozik arra, hogy megvizsgáljuk, milyen hatásai voltak a világjárványnak az idősebb népességre.

Az EGSZB már 2022 januárjában elfogadta az Új idősgondozási modell: a Covid19-világjárvány tanulságai című véleményt, amelynek én magam voltam az előadója. Ebben kiemeltük, hogy sürgősen paradigma- és irányváltásra van szükség az idősgondozásba történő beruházások terén, továbbá számos ajánlást is tettünk a témában. Most, az EGSZB júliusi plenáris ülésszakán egy új véleményt terjesztünk elő szavazásra, amely szintén ezt a kérdést vizsgálja.

Ez a szöveg hangsúlyozza, hogy az idősekre vonatkozóan új európai stratégiát kell elfogadni az idősek jogainak védelme, valamint a társadalomban és a gazdaságban való teljes körű részvételük biztosítása érdekében. Javasolja továbbá, hogy hozzanak létre egy az idősekkel foglalkozó európai ügynökséget, hirdessék meg az idősek európai évét, fogadjanak el ENSZ-egyezményt az idősek jogairól, valamint tegyék naprakésszé vagy hozzák létre az idősek jogait védő és önálló életvitelük lehetőségét biztosító jogszabályokat. A véleményben rámutatunk továbbá, hogy több finanszírozásra van szükség, biztosítani kell a gondozáshoz való egyetemes hozzáférést, illetve (tovább)képzéseket kell nyújtani az önálló életvitelt előmozdító és a gondozást segítő innovatív technológiák használata terén, a gondozók megfelelő képzésének garantálása mellett.

Fontos, hogy az európai szakpolitikák szem előtt tartsák az időseket, és elérhető, színvonalas tartós ápolást-gondozást biztosítsanak az idősek és családjuk számára, garantálva autonómiájukat, jóllétüket és méltóságukat. Ugyanilyen fontos, hogy a kort és az idősekkel való foglalkozást ne tehernek vagy társadalmi költségnek, hanem inkább az idősek szélesebb körű tevékeny szerepvállalásával elérhető társadalmi és gazdasági előnyök részének tekintsék.

Az EGSZB folytatja elképzelések és javaslatok kidolgozását ebben a tárgyban. A tagok úgy látják, hogy ezt a témát a 2024. évi európai választások fényében prioritásként kell kezelni. Az európai szociális modell hitelessége forog kockán, különösen egy olyan Európában, amely gyorsabban öregszik, mint a bolygó bármely más régiója.