Luca Jahier EGSZB-elnök az uniós csúcstalálkozó előestéjén teljes körű támogatásáról biztosítja Paolo Gentiloni biztost a Covid19-válság utáni európai bizottsági helyreállítási csomag tekintetében

Jahier elnök bírálta az EU Tanácsának aktuális javaslatát, amely felhatalmazza a nemzeti kormányokat arra, hogy a csomag keretében megvétózzák egy adott ország reformprogramjait. Az EGSZB plenáris ülésén Paolo Gentiloni gazdasági biztossal folytatott vitában Luca Jahier leszögezte, hogy az egész EGSZB az Európai Bizottság mögött áll.

Luca Jahier elmondta, hogy az Európai Bizottság jól kezelte a Covid19-válság jelentette kihívásokat, először a költségvetési hiányokra és az állami támogatásra vonatkozó szabályok felfüggesztését célzó korai intézkedésekkel, majd a javasolt Next Generation EU csomaggal, amely a Marshall-terv közel ötszörösének megfelelő összeget, mintegy 5 billió eurót mozgósít a világjárvány súlyos következményeinek enyhítésére.

„Szeretnénk biztosítani arról, hogy az egész EGSZB Önnel, az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel van ebben a jó megállapodásért folytatott küzdelemben. Olyan megállapodásra van szükségünk, amely megfelel a kihívásnak, nem jelent veszélyes visszalépést, és mindenekelőtt nem okoz visszaesést, amely ősszel pusztító társadalmi zavargásokba taszíthatná Európát” – mondta Luca Jahier Gentiloni biztosnak.

Paolo Gentiloni hangsúlyozta, hogy a Covid19 súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt, és olyan erős gazdasági sokkot váltott ki, amilyenre a nagy gazdasági világválság óta nem volt példa. „Továbbra is társadalmaink válságtűrő képessége és értékeink jelentik a legfontosabb védvonalat a vírussal és a válsággal szemben. Mindenképpen gondoskodnunk kell arról, hogy megerősödve lábaljunk ki a válságból.”

Gentiloni biztos a következő gondolatokkal folytatta beszédét: „Az uniós államok és régiók közötti gazdasági és társadalmi konvergencia hiánya fenyegetést jelent az európai projekt politikai fenntarthatóságára nézve. A fenntartható gazdasági helyreállítás biztosításához, illetve annak érdekében, hogy ellenállók legyünk a jövőbeli sokkhatásokkal szemben és megerősítsük az Unión belüli konvergenciát, most minden eddiginél nagyobb szükségünk van jelentős beruházásokra és reformokra.”

Luca Jahier megismételte azt a határozott bírálatot, melyet egy korábbi nyilatkozatában fogalmazott meg a Charles Michel tanácsi elnök által nemrégiben annak érdekében előterjesztett ellenjavaslatok kapcsán, hogy a csomag elfogadható legyen az állam- és kormányfők számára, gondolva itt különösen a többéves pénzügyi keret csökkentésére és a csomag irányítására.

A 2020–2024-es általános uniós többéves pénzügyi keret javasolt csökkentése abszolút értékben nagyon csekély ugyan (a 2020. májusi európai bizottsági javaslatban szereplő 1100 milliárd EUR helyett 1074,3 milliárd EUR), de most először fordulna elő, hogy az EU költségvetése reálértékben csökken. Ez érintené a fejlődésben lemaradt országok és régiók megsegítésére szolgáló alapvető uniós alapokat. Mindenekelőtt azonban, hangsúlyozta Luca Jahier, ez lenne a kiindulópontja a jövőbeli többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásoknak, és az egyre kevésbé ambiciózus strukturális fellépések veszélyes lejtőjére terelné az uniós költségvetést.

Az EGSZB még határozottabban bírálta azt a javaslatot, hogy a csomag irányítását megosszák az Európai Bizottság (többéves pénzügyi keret) és a tagállami kormányok (Next Generation EU) között. Ez azt jelentené, hogy az integrált kezelés helyett, amelynek keretében az Európai Bizottság egy megerősített költségvetés felett gyakorolhatna befolyást, olyan költségvetés lenne érvényben, amely legalább két részre szakad.

Még aggasztóbb – tette hozzá Luca Jahier – az a tegnap esti javaslat, hogy az egyes országok végső eszközként vétójogot kapjanak oly módon, hogy rendkívüli ülésre hívhatják össze az uniós pénzügyminisztereket abban az esetben, ha ellenzik az egyik tagállam által a csomag keretében javasolt reformokat. Ez végleges, strukturális szakadást jelentene az európai költségvetésben, ami veszélyes és elfogadhatatlan, szögezte le Luca Jahier.

Az EGSZB Közgyűlése egy másik égető kérdést is fontosnak tartott megvitatni Gentiloni biztossal: a Bíróság előző nap érvénytelenné nyilvánította az Európai Bizottság 2016. évi határozatát, amely arra kötelezte Írországot, hogy az Apple-lel fizettessen meg 13 milliárd EUR értékű adókülönbözetet.

Az EGSZB támogatta az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a technológiai óriáscégek több adót fizessenek, ezzel orvosolva egy nyilvánvaló igazságtalanságot. Luca Jahier méltányolta továbbá az Európai Bizottság előző nap előterjesztett javaslatait a tagállamok közötti nem méltányos és nem fenntartható adóverseny lezárása érdekében.

A digitális gazdaság adóztatása terén elért eredményekről szóló kérdésre válaszolva Paolo Gentiloni felvázolta azoknak a tárgyalásoknak a jelenlegi állását, amelyek célja, hogy globális – vagy, ha ez nem sikerül, EU-szintű – megállapodás szülessen, amely igen szükséges saját forrásokat biztosítana az EU számára.

„Hadd fogalmazzak világosan” – mondta Gentiloni. „Különböző politikai, technikai és nemzetközi problémák miatt nincsenek egyszerű megoldások. Egy dolog azonban rendkívül kedvező: a nagyközönség, az Európai Parlament, az Önök bizottsága és az érdekelt felek részéről egyre nagyobb az igény. És jó alkalmat kínál az is, hogy a tagállamok immár belátják: az Európai Bizottságnak masszívabb saját forrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy vissza tudja fizetni a közös adósságot.”

Gentiloni biztos a következőképpen zárta szavait: „Igen, valóban masszívabb saját forrásokra van szükségünk ahhoz, hogy sikerre vigyük a Next Generation EU eszközt. Uniónk tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy ez egy teljességgel rendkívüli kezdeményezés. Nem állandó eszközről van szó, de ha jól működik, ha jó beruházásokat tesz lehetővé, ha hozzájárul gazdaságunk korszerűsítéséhez, és ha képesek vagyunk növelni saját forrásainkat ennek az adósságnak a visszafizetése érdekében, biztosítom Önöket, hogy – mint mindig az EU-ban – precedenst fog teremteni, amelyre építhetünk a jövőben, amikor újabb válság jelentkezik vagy új közös célt szeretnénk elérni." (dm)