Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szorgalmazta, hogy az uniós intézmények tanúsítsanak zéró toleranciát az olyan tagállami hozzáállással és gyakorlatokkal szemben, amelyek akadályozzák a civil társadalom munkáját és beszűkítik a mozgásterét Európában.

Az ilyen fejlemények ellensúlyozása érdekében az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy különféle intézkedésekkel – például azzal, hogy visszatartja az uniós finanszírozást az uniós értékeket nem tisztelő országoktól – gondoskodjon a civil társadalom teljes körű részvételéről a politikai döntéshozatal minden szakaszában, és őrizze meg a részvételi demokráciát Európában.

A civil társadalmi szervezetek szerepe a közjó őrzőiként a világjárvány utáni helyreállításban című véleményében az EGSZB megállapította, hogy Európa civil társadalma továbbra is sok jelentős akadállyal szembesül, és az EU egyes részein drámaian szűkült a mozgástere, annak ellenére, hogy a civil társadalom kulcsszerepet játszott a világjárvány hatásainak enyhítésében, és az orosz agresszió első napjától kezdve példamutató módon segíti az ukrajnai menekülteket.

„A civil társadalom lendülete sokat segített abban, hogy társadalmaink ki tudjanak lábalni a Covid19-világjárványból. Most pedig az ukrán válság mutat rá egyértelműen, milyen értékes és fontos a civil társadalom demokráciáink számára” – mondta Ioannis Vardakastanis, a vélemény előadója.

Most, amikor a civil társadalom fontos szerepet vállal a romboló hatású Covid19-válság utáni újjáépítésben – amihez a társadalom minden szegmensének részvételére szükség van –, az EU-nak biztosítania kell, hogy legyen párbeszéd a civil társadalom és a döntéshozók között, mivel minden szinten éppen ennek a párbeszédnek a hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályt az európai civil társadalom számára.

Szintén akadályt jelent, hogy a civil társadalmat nem vonják be érdemben a fontos szakpolitikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba.

Az EGSZB szerint az uniós intézményeknek zéró toleranciát kell tanúsítaniuk ezzel a hozzáállással szemben, és „határozottan és megalkuvást nem tűrő módon” kell reagálniuk, mivel a civil társadalomnak a döntéshozatali folyamatba való bevonása elválaszthatatlan az uniós értékektől és az EU-Szerződésektől. Az ilyen gyakorlatok felszámolásához európai és nemzeti szintű jogi szabályozás bevezetésére van szükség.

A civil társadalmi szervezeteknek a szerepük kibontakoztatásához pénzügyi és technikai támogatást kellene kapniuk az EU-tól, valamint a helyi és nemzeti hatóságoktól, de ez nem veszélyeztetheti függetlenségüket. (ll)