Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke
A digitális piacokról, illetve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt tárgyaló két EGSZB-vélemény nemrégiben, a júniusi plenáris ülésen történt elfogadása nyomán a Munkaadók csoportja június 14-én webináriumot szervezett „A digitalizáció és az új típusú uniós gazdaság kihívásai” címmel.
A digitalizáció átformálja a társadalmakat és a gazdaságokat. A digitális szolgáltatások egyre inkább az európai gazdaság részévé válnak, és formálják Európa digitális jövőjét. Ezt a trendet pedig a Covid19-válság csak tovább gyorsította. Az Európai Bizottság különösen aktív volt különféle olyan kezdeményezések indítása terén, amelyek Európa digitális szuverenitásának előmozdítására irányultak a polgárai számára elérhető biztonságos, méltányos, nyitott és elszámoltatható online környezet biztosítása, valamint a digitális egységes piacban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása révén.
A digitalizáció folyamata azonban továbbra sem egyformán halad előre az EU különböző részein. Számos vidéki és távolabbi fekvésű közösség aktívan keres új lehetőségeket gazdasági növekedésének fellendítésére a digitális szolgáltatások terén, de a nem megfelelő infrastruktúra és a készségek hiánya miatt nehézségekkel kell szembenézniük.
A webinárium, amely az EGSZB-n belül működő Munkaadók csoportja portugál delegációjának támogatásával, a kérdést az egyik fő prioritásává emelő portugál elnökség keretében zajlott, az arról folyó vitához kívánt hozzájárulni – és ezáltal bekapcsolódni a jogalkotási folyamatba –, hogy miként lehetne a digitális piacokról, illetve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt „célravezetővé” tenni.
A felszólalók és a résztvevők elismerték, hogy a város és a vidék közötti digitális szakadékot át kell hidalni, oly módon, hogy az optikai kábeles és az 5G technológiát a városok mellett a vidéki térségekben is kiépítik, és síkra szálltak egy, a vidék digitalizációját célzó jogszabály mellett.
A digitális infrastruktúrát illetően az EU munkaadói a szakismereteket hiányolták. A digitális átállás csak akkor válhat valóra, ha valamennyi európai polgár rendelkezik egy alapvető digitális jártassággal, és ha elegendő képzett digitális munkaerő áll rendelkezésre. A munkaadók hangsúlyozták, hogy az EU-nak és a tagállamoknak egy valódi DIGITÁLIS Unió kiépítése érdekében teljes mértékben ki kell aknázniuk a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és az összes meglévő finanszírozási eszköz (Digitális Európa program, InvestEU, strukturális és kohéziós alapok) nyújtotta lehetőségeket.
A felszólalók arra is többször kitértek, hogy Európa vállalatai csak akkor lesznek képesek tovább növekedni az Európai Unióban, ha lépéseket teszünk a digitális piac további fragmentálódásának megelőzésére. A harmonizált jogszabályok segítik az európai vállalatokat abban, hogy ne kelljen 27 különböző jogrendszerrel foglalkozniuk és jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és egyenlő versenyfeltételeket élvezhessenek egy olyan piacon, ahol a versenyfeltételek mindenki – és különösen a digitális platformok nagy többségét alkalmazó kkv-k – számára méltányosak.
Az EU munkaadói a teljes körű digitális egységes piac mellett határozottan támogatták azt a fő célkitűzést is, hogy állítsuk helyre Európa digitális szuverenitását, de oly módon, hogy közben nyitottak maradjunk a szabadkereskedelemre és támogassuk a multilaterális rendszereket. E tekintetben üdvözölték a digitális szolgáltatásokról, illetve a digitális piacokról szóló jogszabályt, mint Európa arra az igényre adott válaszának az egyik elemét, hogy az európai értékekkel és normákkal összhangban egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre valamennyi online szolgáltatás számára.
Hangsúlyozták azonban, hogy ha az EU digitális téren valódi befolyással rendelkező geopolitikai tényezővé akar válni, akkor szabályozói hatáskörét és megerősített ipari és technológiai kapacitását egyaránt kiaknázva előbbre kell vinnie az európai digitalizációs modellt és formálnia kell a globális környezetet.
Ha többet szeretne megtudni a rendezvényről és az ajánlásokról, kérjük, kattintson ide. (dv)