Egy közelmúltbeli véleményében az EGSZB azt kéri, hogy tegyenek többet annak érdekében, hogy a küzdelem a dezinformáció forrását jelentő személyeket és szervezeteket vegye célba, és a probléma kezelése helyett inkább a megelőzésre koncentráljanak.

A Covid19-világjárvány középpontba állította a dezinformáció jelentette fenyegetést. Ennek hatására, egy kritikus értékelést követően, 2021 májusában az Európai Bizottság közzétette iránymutatását a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről egy biztonságosabb és megbízhatóbb digitális tér létrehozása érdekében.

Az iránymutatásra reagáló véleményében az EGSZB kifejti, hogy az Európai Bizottság túlságosan a tartalomra és annak moderálására koncentrál – a dezinformáció terjesztőivel azonban nem foglalkozik eléggé.

„A tartalmak folyamatosan változnak, a használt platformok átalakulnak, a fő érdekelt felek viszont alapvetően ugyanazok maradnak, mint ahogy a motivációk sem változnak”, állítja Thierry Libaert, a vélemény előadója.
 
Az EGSZB megállapítja, hogy a dezinformáció virágzó üzlet, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektet a dezinformáció jövedelemteremtő ereje elleni fellépésre. A hamis információ átlagosan hatszor gyorsabban terjed, mint a valós, többen kedvelik és kommentálják, ezért több tevékenységet eredményez, nagyobb figyelmet kap és több látogatót vonz. Ennek eredményeként több értéket és reklámbevételt teremt.

Amint a Facebooknál tapasztalt visszásságokat bejelentő Frances Haugen nemrégiben felfedte, munkáltatója nemhogy küzdött volna a jelenség ellen, hanem üzleti modellje szerves részévé tette azt.

Azonban ahhoz, hogy a dezinformációt már csírájában elfojthassuk, az Európai Bizottságnak kötelezőbb érvényű gazdasági, jogi és pénzügyi eszközökből álló „arzenált” kellene felvonultatnia, amely túlmutat az online reklám szereplőinek önkéntes kötelezettségvállalásain.

„Az Európai Uniónak kiterjedtebb hatáskörre van szüksége ahhoz, hogy ténylegesen fel tudjon lépni a dezinformáció ellen, amelyet egyes nem uniós országok – köztük Oroszország és Kína – kormányainak hatáskörébe tartozó ellenséges erők rendszeresen terjesztenek”, mondja az előadó.

Az EGSZB szerint a nemzeti hatóságoknak több támogatásra van szükségük a hírszerző szolgálatok részéről, emellett sürgeti az együttműködést és az ismeretek megosztását uniós szinten. Ugyanakkor – mivel a médiaszabadság és a jogrendszer több uniós országban veszélynek van kitéve – az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a dezinformáció elleni küzdelem ne szolgáljon ürügyül a polgári szabadságjogok, mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásához.

Az Európai Bizottságnak szigorúbb fellépést kellene sürgetnie a nem angol nyelvű tartalmakkal kapcsolatban, különösen az Oroszországgal szomszédos országokban, és több figyelmet kellene fordítania a kevésbé ismert platformokra, mint amilyen a VKontakte, a Rumble, az Odysee, a Gab és a Parler, csakúgy mint a nagy nevekre. Jóllehet az előbbiek látogatottsága alacsonyabb, kevésbé átláthatóak lehetnek, így könnyebben céloznak meg sajátos csoportokat.

Mivel állandóan újabb és újabb hálózatok jelennek meg, melyek egyre kifinomultabb eszközökkel dolgoznak („deep fakes”, azaz mélykamu), egyes alkalmazások pedig a platform és a magánüzenet-küldő szolgáltatás határán mozognak (Telegram), már az új kockázattípus észlelésekor közbe kell lépni. (dm)