Ozlem Yildirim: Az egészséges környezethez való jog alapjogként való elismerése

 Abból kiindulva, hogy a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett hatást gyakorol számos alapvető jogra (például az élethez való jogra, az egészséghez való jogra vagy az oktatáshoz való jogra), az EGSZB most először megvizsgálta ezt a nyilvánvaló összefüggést, amely semmissé teheti az elmúlt évtizedekben a fejlődés, a globális egészség és a szegénység csökkentése terén elért eredményeket.

„A környezetvédelem mint az alapvető jogok tiszteletben tartásának előfeltétele” című tájékoztató jelentés alapvető kérdések, többek között az egészséges környezethez való jog mint alapjog taglalására kínált alkalmat. E jelentés szerzőjeként hangsúlyozni szeretném, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a légszennyezés a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázat Európában. Ez a szennyezés, amely súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, jelentős gazdasági költségekkel is jár, mivel magasabb orvosi költségeket, alacsonyabb termelékenységet – különösen a kieső munkanapok miatt – és kisebb mezőgazdasági terméshozamot eredményez. Ebben a helyzetben üdvözöljük egy új emberi jog megjelenését: az egészséges, biztonságos és fenntartható környezethez való jogot.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint mintegy 1,2 milliárd munkahely (a világ munkahelyeinek 40%-a) függ az egészséges környezettől. A hőstressz 2030-ra világszerte 2%-kal fogja csökkenteni a munkaidőt, ami 72 millió munkahelyet jelent. A szennyezés és a környezet károsodása hatással lesz a munkavállalók termelékenységére, egészségére, jövedelmére, csakúgy mint az élelmezésbiztonságra.

Ezért a tájékoztató jelentés szerint „az EU-nak megbízható partnerként kell fellépnie a nemzetközi színtéren: meg kell erősítenie és végre kell hajtania egy olyan jogszabályt, amelynek részét képezi az éghajlat-politikai és környezetvédelmi fellépések átfogó, emberi jogokon alapuló megközelítése, és amelynek célja az, hogy úgy szabjon irányt az éghajlatváltozás mérséklését célzó szakpolitikáknak és intézkedéseknek, hogy ezzel párhuzamosan valamennyi polgár jogait védje. Különösen fontos, hogy az EU következetes legyen és nagyobb figyelmet fordítson a kereskedelmi megállapodásokra”.

A számos javaslat közül, amelyek célja, hogy az EU klímavédelmi intézkedései az alapvető jogokra irányuljanak, ez a jelentés kiemeli egy pontosan kidolgozott és összehangolt, interdiszciplináris stratégia elfogadásának fontosságát, valamint hangsúlyozza, hogy az EU-nak le kell zárnia az EJEE-hez való csatlakozását. Végül az EGSZB kéri egy – „a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni jogszabály” néven ismert – európai jogszabály elfogadását az olyan visszaélésszerű jogi fellépések ellen, amelyek megpróbálják elhallgattatni a visszaélést bejelentő személyeket, újságírókat, jogvédőket, aktivistákat és a közélet más szereplőit, hogy erős és egységes szintű védelmet lehessen elérni egész Európában.

Ozlem Yildirim, EGSZB-tag, az „Alapvető jogok és jogállamiság” csoport alelnöke