EGSZB info

Az EGSZB elnöke, Christa Schweng által a februári plenáris ülésen kezdeményezett spontán vita során az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai elítélték Ukrajnának az Oroszországi Föderáció általi indokolatlan és provokáció nélkül indított megszállását. Az EGSZB tagjai szolidaritásukat fejezték ki az ukrán nép iránt, és ezekben a drámai időkben az egység szellemében történő, határozott fellépésre szólítottak fel mind uniós, mind nemzeti szinten.

A vitát megnyitva Christa Schweng hangsúlyozta a helyzet kritikus voltát, és leszögezte: „Ma agressziónak lehettünk tanúi az EU küszöbénél. Ez a lépés a nemzetközi jog és a nemzetközi megállapodások, köztük a minszki megállapodások durva megsértése. Ezekben az órákban gondolatainkban Ukrajnával és civil társadalmával, az ártatlan nőkkel, férfiakkal és gyermekekkel vagyunk, akiknek szembe kell nézniük ezzel az indokolatlan támadással és félteniük kell az életüket. Európának ki kell állnia Ukrajna és az ország civil társadalma mellett!” – zárta szavait Christa Schweng.

Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportjának elnöke, kiemelte: „Az EU egyértelműen egységes abban, hogy határozott fellépésre van szükség. Ott voltam a Majdan téren, és van valami, amire tisztán emlékszem: a civil társadalom nyilvánvaló óhaja, hogy Európa részévé váljon, az EU része legyen. Ukrajnáról nem mondhatunk le. Arra is késznek kell lennünk, hogy megfizessük az árát azoknak az erőfeszítéseknek és fellépéseknek, amelyekre szükség van.”

Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke, hozzátette: „Most van itt az ideje, hogy tiltakozzunk, felemeljük a szavunkat, és világosan leszögezzük, hogy Európa soha nem fogja megengedni ezt. Egységesnek kell lennünk, meg kell találnunk a megfelelő választ erre az agresszióra, és teljes szolidaritással az ukrajnai emberek mellé kell állnunk.”

Séamus Boland, a Sokféleség Európája csoport elnöke is hasonló szellemben fejezte ki támogatását: „Nagyon drámainak látjuk a helyzetet, és minden eszközzel támogatnunk kell az ukrajnai civil szervezeteket. A legfontosabb, hogy az EU egységes maradjon, és továbbra is szolidáris legyen szomszédainkkal.”

Az EGSZB „Külkapcsolatok” szekciójának elnöke, Dimitris Dimitriadis elmondta, hogy az EGSZB törekszik arra, hogy jól bevált csatornáin – például az EU–Ukrajna civil társadalmi platformon és kétoldalú kapcsolatain keresztül – továbbra is támogassa az ukrajnai civil társadalmat. (at)

Az EU-nak a világjárvány és az Európa keleti határán zajló konfliktus összefüggésében újra kell értékelnie iparpolitikájának prioritásait. Ez a fő üzenete annak az európai ipar fenntartható jövőjéről szóló konferenciának, amelyet 2022. március 4-én rendezett az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Tanácsa francia elnökségével együttműködésben.

A konferenciát megnyitva az EGSZB elnöke, Christa Schweng kiemelte, hogy együtt kell működnünk az EU iparpolitikájának alakításában: „Partnerségben kell működnünk az iparral, a hatóságokkal és a szociális partnerekkel, hogy fenntartható jövőt építsünk az uniós ipar számára. Ebben a folyamatban senki sem maradhat le.”

Miközben az EU továbbra is küzd a Covid19-válság következményeivel, a kontinenst megrázták az ukrajnai drámai események. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke kijelentette, hogy „az európai iparnak csökkentenie kell a másoktól való egyoldalú függőségét. Meg kell védenünk az egységes piacot a külső befolyástól is, akár torzító hatású külföldi támogatások, akár külföldi kormányok kényszerítő kísérletei formájában jelentkezik.”

A legtöbb felszólaló a konfliktust egy újabb erős érvnek látta amellett, hogy továbbra is kiálljunk környezetvédelmi céljaink megvalósítása mellett, bár néhányan úgy vélték, hogy a körülmények szükségessé teszik zöld céljaink újragondolását, sőt, a szénhez való visszatérést is Európában. „Az olyan újonnan megjelenő tényezők, mint az infláció, az adósság, a védelem és az energia, teljes mértékben megváltoztatják a követendő iparstratégiát. Új prioritásaink a stratégiai autonómia és a védelem kell, hogy legyenek” – hangsúlyozta Carlo Calenda európai parlamenti képviselő.

Thomas Courbe, a francia Gazdasági, Pénzügyi és Helyreállítási Minisztérium vállalkozáspolitikai főigazgatója továbbá úgy véli, hogy a fenntartható energiára való átállás lehetőséget kínál Európa ipari alapjainak modernizálására. A kettős átállásnak elő kell mozdítania a munkahelyteremtés méltányos és társadalmilag igazságos feltételeit, összhangban a „senkit nem hagyunk hátra” elvvel. „A cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának a lehető legnagyobb mértékű csökkentése kell, hogy legyen, a lehető legkisebb társadalmi-gazdasági költségek mellett” – tette hozzá Sandra Parthie, az EGSZB előadója. < style="color:blue">Az új iparstratégia frissítése.

Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa végezetül megismételte, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek idején elengedhetetlen az Európai Unióról és iparágairól alkotott egységes jövőkép kialakításának előmozdítása. (gb/dm)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság konferenciát szervezett Alakítsuk együtt Európát! címmel. A konferenciának – amely az Európa jövőjéről szóló konferencia lezárását készítette elő – az volt a célja, hogy összegezze, milyen munkát végzett eddig az EGSZB, és megvitassa a jelenlegi helyzetet, az előttünk álló kihívásokat és a jövőre vonatkozó törekvéseket.

Christa Schweng EGSZB-elnök nyitotta meg a vitát. Kitért az aktuális, történelmi jelentőségű fejleményekre Ukrajnában, és megválaszolta a nyitókérdést: vajon észszerű-e éppen most vitázni Európa jövőjéről?

„Látva az Ukrajna és népe elleni agressziót, egyértelmű, hogy sürgősen szükség van az európai projekt és az alapvető európai értékek – így a béke, a szabadság és a demokrácia – további megerősítésére” – szögezte le Christa Schweng.

Hangsúlyozta, mennyire fontos ez a rendezvény, mivel alkalmat kínál arra, hogy felmérjük: hol tartunk, és értékeljük az elmúlt néhány hónap eseményeit.

Az EGSZB valamennyi tagállamban tájékoztató tevékenységeket folytatott, hogy garantálja az igazságos képviseletet, bevonja a munkáltatókat, a munkavállalókat és a teljes szervezett civil társadalmat, és továbbítsa nézeteiket az Európa jövőjéről szóló konferenciához. Az EGSZB elfogadott egy állásfoglalást is „Gondoljuk újra Európát” címmel, és számos elképzelést közzétett a konferencia online platformján. 

Zárónyilatkozatában Clément Beaune, a francia Európa-ügyi és külügyminiszter mellé rendelt, európai ügyekért felelős államtitkár elmondta: „A polgárok javaslatainak megvalósításához vitákra és intézményi döntésekre lesz szükség, és az EGSZB őrködni fog afelett, hogy ez a munka megfeleljen az elvárásoknak.”

Az EGSZB rendkívül aktív szerepet játszott az Európa jövőjéről szóló konferenciában annak köszönhetően, hogy ad hoc csoportja megfigyelőként részt vett a konferencia vezető testületében és a plenáris ülésnek is tagja volt. (ks)

Az EGSZB által a nemzetközi nőnap alkalmából szervezett, „Nők a munkaerőpiacon” című konferenciára március 8-án, a háború árnyékában került sor. A résztvevők méltatták a csodálatra méltó ukrán nők erejét, bátorságát és ellenálló képességét.

Nyitóbeszédében Christa Schweng EGSZB-elnök utalt azokra az ukrán nőkre és lányokra, akik országuk elhagyására kényszerültek, és így fokozottan ki vannak téve az erőszak kockázatának.

Hasonlóképpen szólt Maria Nikolopoulou EGSZB-tag, az egyenlőséggel foglalkozó ad hoc csoport elnöke is, aki kiemelte: „Nők, anyák és feleségek rekednek a háborús övezetben, sokan maguk is fegyvert fognak, mások pedig megpróbálnak menekülni a támadások atrocitásai elől. Csatlakozunk a civil szervezetekhez, amelyek a háború befejezését követelik, valamennyi országban.”

A Covid19-világjárvány tovább mélyítette a nemek között a foglalkoztatás terén meglévő különbségeket, és hozzájárult a munkahelyi erőszak és zaklatás ugrásszerű növekedéséhez is.

Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos bejelentette, hogy az Európai Bizottság a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslatot fog előterjeszteni, amely kötelező erejű lesz valamennyi tagállam számára.

A mesterséges intelligencia ágazatában a nők a munkaerő csupán 16%-át teszik ki, azaz a 84%-ot képviselő férfiak hozzák meg az összes döntést és határozzák meg az irányt. „Ha a nők nincsenek jelen ezekben az ágazatokban, az azt jelenti, hogy az egész új világunkat a férfiak fogják alakítani, minden esetleges elfogultságukkal együtt” – jelentette ki Christa Schweng.  (at)

Idén, 2022-ben első alkalommal kerül sor az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), az Európai Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága (RB), a COPA-COGECA és az IFOAM Organics Europe társszervezésében az Uniós Ökológiai Díjak kihirdetésére, melynek célja a kiválóság elismerése, valamint az uniós ökológiai értéklánc legjobb és leginnovatívabb szereplőinek jutalmazása.

Az Uniós Ökológiai Díjak (#EUOrganic) keretében 8 díjat osztanak ki az alábbi 7 kategóriában: a legjobb ökológiai

1. mezőgazdasági termelő
2. régió
3. város
4. biokörzet
5. kis- és középvállalkozás
6. bioélelmiszer-kiskereskedő
7. étterem

Az EGSZB, mely évek óta kampányol egy fenntarthatóbb és átfogóbb élelmiszerpolitika kialakításáért az EU-ban, ezek közül három díjért felelős: a legjobb ökológiai kkv, a legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő és a legjobb ökológiai étterem díjáért. A jelentkezési lap itt érhető el. 

Az online jelentkezések 2022. március 25. és június 8. között zajlanak, és itt lesznek elérhetők.

A díjátadó ünnepségre 2022. szeptember 23-án, az EU ökológiai napja alkalmából kerül sor, ahol a nyertesek bemutatják innovatív projektjeiket és nem pénzügyi jellegű elismerésben részesülnek.

Háttér

Az Európai Bizottság azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2030-ra a mezőgazdasági földterületek 25%-át ökológiai gazdálkodással műveljék az EU-ban. E cél támogatása érdekében az Európai Bizottság 2021. márciusában elfogadta az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervet. Az ebben alkalmazott megközelítés szerint az ökológiai termelés és fogyasztás ösztönzése érdekében döntő fontosságú, hogy a közvélemény jobban megismerje az ökológiai termelés jellemzőit és előnyeit. A cselekvési terv ezért a cél elérését szolgáló stratégia részeként éves díjak átadását szorgalmazza. (mr)

Február 24-i ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ismertette Irány az 55%! – az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében című véleményét. Az EGSZB konkrét javaslatokat terjesztett elő az energetikai átállás felgyorsítására annak érdekében, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkenteni tudja nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

A 2030-ra vonatkozóan az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban javasolt felülvizsgált célértékek elérése egyenlőtlen mértékben fogja érinteni a régiókat, a közösségeket és az egyéneket Európában.

Ezeknek az aggályoknak a kezelése érdekében az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy aprólékosan térképezze fel az átállásnak a foglalkoztatásra és a készségekre a különböző országokban, régiókban és szektorokban gyakorolt hatását, ideértve az alvállalkozókat és a downstream értékláncot érő hatásokat is.

Egy olyan modellt kell elindítanunk, amely virágzó, fenntartható és versenyképes gazdaságot eredményez. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében előterjesztett minden jogalkotási javaslatot vessenek versenyképességi ellenőrzés alá, hogy a vállalkozásokra kifejtett valamennyi hatás kellően ismert legyen.

A szociális partnerek és a főbb civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszanak, és az „Irány az 55%!” csomag tervezési és végrehajtási szakaszába egyaránt be kell vonni őket.

Éppen ezért „az EGSZB támogatja az igazságos átmenettel foglalkozó háromoldalú bizottságok kialakítását, hogy lehetőséget biztosítsanak a regionális hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek számára arra, hogy részt vegyenek a nemzeti és regionális igazságos átmenet tervek végrehajtásában” – hangsúlyozta Cillian Lohan.

Az éghajlatváltozás kezelése óriási pénzügyi, társadalmi és környezeti következményekkel fog járni. „Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy az »Irány az 55%!« intézkedéscsomag fontos lépcsőfok, és ne akadály legyen a 2050-ig megvalósítandó nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság felé” – mutatott rá Stefano Mallia. (mr)

A hatóságok által rendkívüli körülmények között hozott sürgősségi intézkedéseknek mindig szigorúan arányosaknak és időben egyértelműen korlátozottaknak kell lenniük, és azokat szorosan nyomon kell követni. Az EGSZB 2022. február 23-i plenáris ülésén felszólalásában határozottan emellett foglalt állást Christa Schweng, az EGSZB elnöke és Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke.

A Covid19-válságra és a közegészségügyi érdekből számos uniós tagállam által kihirdetett, több alapjogot és szabadságot is korlátozó szükségállapotra utalva Christa Schweng kijelentette: „Ez a világjárvány próbatétel társadalmaink és demokráciáink számára. Az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia szempontjából az EGSZB elengedhetetlennek tartotta a helyzet szoros nyomon követését. Mindenekelőtt a civil társadalmi szereplőket hallgattuk meg a válság következményeivel, kihívásaival és enyhítési stratégiáival kapcsolatban. Az EU-nak megerősödött közös értékekkel kell kikerülnie a Covid19-válságból.”

Věra Jourová kiemelte, hogy a Covid19-világjárvány ellentmondást nem tűrően rávilágított arra, hogy mennyire fontosak mindennapi életünkben az alapjogok és a demokratikus értékek, és hogy ezeket nem lehet maguktól értetődőnek tekinteni: „Az egyik fontos lecke, amit az egészségügyi válságból megtanulhattunk, az, hogy a világjárvány leküzdéséhez szükséges intézkedések nem mehetnek a demokratikus értékek és alapjogok védelme kárára. Ébernek kell lennünk, és ki kell állnunk alapvető jogaink és közös értékeink mellett, amelyeknek központi szerepet kell játszaniuk a Covid19-re adott válaszunkban.”

Az EGSZB-nek a Covid19 EU-beli alapvető jogokra és jogállamiságra, valamint a demokrácia jövőjére gyakorolt hatásáról kialakított álláspontját az intézmény „Alapvető jogok és jogállamiság” ad hoc csoportja által ismertetett, José Antonio Moreno Díaz és Cristian Pîrvulescu által kidolgozott vélemény vázolja. Ebben a plenáris ülésen elfogadott dokumentumban az EGSZB rámutat arra, hogy a Covid19-válság kezelésére irányuló különleges intézkedéseknek kivételeseknek és időben korlátozottaknak kell maradniuk, nem sérthetik a jogállamiságot, és nem sodorhatják veszélybe a demokráciát, a hatalmi ágak szétválasztását és az európai lakosok alapvető jogait. (mp)

Az EGSZB úgy véli, hogy a tengeri és a belvízi hajózás ökologizálása során mindenképp gondolni kell a hajózási útvonalak és a kikötők közelében élő és dolgozó lakosság egészségére és életminőségére is. Ez a fő üzenete az EGSZB Pierre Jean Coulon által kidolgozott és a februári plenáris ülésen elfogadott véleményének.

A dokumentumban az EGSZB a helyi és regionális tengeri szállítási kérdések helyi és regionális dimenziójával foglalkozik, olyan ajánlásokat téve, amelyek kulcsfontosságúak a kék gazdaság jövőbeli bővítéséhez, és kiegészítik a „FuelEU” tengerészeti kezdeményezés (TEN/751) és a NAIADES III (TEN/752) című, korábban elfogadott vélemények megállapításait.

A plenáris üléshez kapcsolódóan Pierre Jean Coulon elmondta, hogy „olyan innovatív és fenntartható megközelítésre van szükségünk, amely ötvözi a zöld és az egészségügyi célkitűzéseket. A tengeri szállítás terén e végcél eléréséhez a klaszter és az ellátási lánc valamennyi érdekelt felének szorosan együtt kell működnie. Szoros együttműködésre van szükség emellett az intermodális terminálok létrehozásával járó nyilvánvaló előnyök biztosítása érdekében is, hiszen e terminálok lehetővé teszik a belvízi közlekedés fejlesztését a városokban és hozzájárulnak a jobb életminőséghez.”

A tengeri szállítás az uniós teherszállítás mintegy 75%-át teszi ki. Ezért rendkívül fontos, hogy integrált megközelítés révén egyensúlyt teremtsünk a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok között. A kikötői hatóságoknak és a szállítás szereplőinek együtt kell működniük a helyi és regionális önkormányzatokkal, újragondolva a városok, a kikötők és a szállítási módok közötti kapcsolatokat.

Az egyéb kezelendő problémák közé tartozik a személyzet képzése, a foglalkoztatás perspektívái, a férfiak és nők eltérő kezelése, továbbá a munkák digitalizációja és automatizációja által előidézett mélyreható változások. (mp)

Az EGSZB és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság online konferenciát tartott az uniós gazdasági kormányzási keretről az ehhez kapcsolódó nyilvános vita részeként. A rendezvény célja a civil társadalom bevonása volt a gazdasági kormányzási keret jövőjével kapcsolatos konszenzus kialakítása érdekében.

Christa Schweng EGSZB-elnök a nyitóbeszédében kijelentette, hogy „a »rendes kerékvágásba való visszatérés« helyett »fordulatot« sürgetünk, mégpedig egy felülvizsgált, kiegyensúlyozott és jólétorientált gazdasági kormányzási keret felé.” Azt is kiemelte, hogy be kell vonni az összes kulcsfontosságú érdekelt felet, beleértve a civil társadalmi szervezeteket is. Ezután Paolo Gentiloni gazdasági biztos vette át a szót, aki megállapította, hogy „nem lesz könnyű időben konszenzust kialakítani 2023-ra, de meg kell ragadnunk ezt a különleges alkalmat arra, hogy költségvetési szabályainkat összehangoljuk az erős, fenntartható és inkluzív európai növekedés megvalósítása iránti ambíciónkkal”. Margarida Marques európai parlamenti képviselő ismertette a makrogazdasági jogszabályi keret felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti jelentést, amit panelbeszélgetés követett. A rendezvény utolsó részét annak a tárgykörnek szentelték, hogy egy megújított gazdasági kormányzási keret hogyan oldhatná meg a beruházási hiány jelentette kihívást a kettős átállás megvalósítása érdekében. Dominika Biegon, az EGSZB előadója ismertette „Az uniós költségvetési keret átalakítása a fenntartható helyreállítás és az igazságos átmenet érdekében” című saját kezdeményezésű véleményét. (tk)

Alexander Kleinig lett az EGSZB „Kommunikáció és Intézményközi Kapcsolatok” Igazgatóságának új vezetője. Kleinig úr 1996-ban kezdte pályafutását az Európai Parlamentben a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tanácsosaként. 2005-ben a látogatóközpont projektmenedzsereként csatlakozott az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságához, 2011-ben elindította és 2018-ig irányította a Parlamentáriumot.

„Imponál nekem a viták magas színvonala és az EGSZB munkatársainak professzionalizmusa. Akárhova megyek, elkötelezett, munkájukra büszke és lelkes kollégákkal találkozom. Nagy hatással volt rám az is, hogy a »D« Igazgatóság munkatársai milyen barátságosan fogadtak. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak elődömnek, Eleonora Di Nicolantonio asszonynak, aki eddig ennyire jól irányította az igazgatóságot.”