A gazdaság, a környezet és az emberek jólléte együtt jár a Covid19 utáni EU-ban

A gazdasági jólét, a környezetvédelem és az emberek jólléte együtt járhat – és együtt is kell járnia – egymással. Ez volt a legfontosabb üzenete Christa Schweng EGSZB-elnök felszólalásának az EGSZB 2021. július 7-i plenáris ülésén, „A mindenki javát szolgáló Covid utáni gazdaság – egy jólléti gazdaság felé?” témában tartott vita során.

Christa Schweng amellett érvelt, hogy a jövőben kétségkívül a GDP-ben tükrözött tényezőknél szélesebb körű szempontokat is értékelnünk kell és nyomon kell követnünk: „Olyan szempontok, mint az egészségünk, a minket körülvevő természet, oktatásunk, innovációs készségünk és közösségeink, tényleges jelentőséggel bírnak” – fejtette ki.

Arra vonatkozóan, hogy a jólét gondolatát a globális társadalmi előrehaladás lehetőségével kell ötvözni a 2030-as fenntartható fejlődési célokra alapozva, az elnök hozzátette: „Itt az ideje, hogy az EU egy átfogó stratégián dolgozzon: az EGSZB kész hozzájárulni az arról szóló megfontolásokhoz, hogy milyen alapokra kell helyezni egy olyan, Covid19 utáni gazdaságot, amely mindenki javát szolgálja, és olyan új mutatókat alkalmaz a gazdasági teljesítményre és a társadalmi haladásra vonatkozóan, melyek segítségével átfogó képet kaphatunk az emberek jóllétéről.”

Peter Schmidt, a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke és „A fenntartható gazdaság, amelyre szükségünk van” című EGSZB-vélemény előadója rámutatott, hogy a jólléti gazdaság az emberek szolgálatán alapul, valamint hogy az EU-nak meg kellene ragadnia a világjárvány kínálta alkalmat arra, hogy elgondolkozzon gyenge pontjainkról, és javaslatokat terjesszen elő ezek kapcsán. (mp)