A 2024-es „Connecting EU” szeminárium oknyomozó újságírással foglalkozó vitacsoportjának egyik felszólalója Lukáš Diko, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ igazgatója volt. Beszélt a szlovákiai oknyomozó riporterek munkájáról, ahol a szabad sajtó és a korrupció elleni küzdelem Ján Kuciak meggyilkolását követően tapasztalható kezdeti támogatása után ma már a független médiába vetett bizalom hiánya és az újságírókkal szembeni ellenséges légkör jellemző.

1.  Kollégája, Ján Kuciak meggyilkolása, amely az első újságíró-gyilkosság volt a független Szlovákiában, nemcsak az Ön országában, hanem az egész EU-ban is sokkolta a közvéleményt. Mi a legutóbbi fejlemény az elkövetőkkel kapcsolatos jogi ügyben?

Hat és fél év telt el azóta, hogy Ján Kuciakot és menyasszonyát, Martina Kušnírovát meggyilkolták Ján oknyomozó tevékenysége miatt. Ennek ellenére a tárgyalás még mindig nem zárult le, és még tovább húzódhat. A mai napon a tettest, annak sofőrjét és a közvetítőt hosszú börtönbüntetésre ítélték. A feltételezett megrendelők, azaz az állítólagos kitervelő, Marian Kočner üzletember és közeli üzlettársa, Alena Zsuzsová perében azonban a legfelsőbb bíróság fellebbezésről szóló határozata még várat magára. Zsuzsovát az elsőfokú bíróság elítélte, Kočnert viszont felmentették. A soron következő határozattól függően lehetőség van az eljárás megismétlésére is. Kočner és Zsuzsová korábban, más bűncselekmények miatt már hosszú éveket töltött börtönben. A Ján Kuciak Oknyomozó Központban (ICJK) nagyon szorosan figyelemmel kísértük a pert, mivel egyik fő célunk az, hogy megőrizzük Jan örökségét oknyomozó munkájának folytatásával.

2. A kezdeti sokk és a gyilkosságok elleni tiltakozások után, amely Robert Fico akkori miniszterelnök bukásához vezetett, Ön szerint mi okozta, hogy megváltozott a közhangulat és Fico újra hatalomra kerülhetett?

Ján és Martina 2018-as meggyilkolása az egész társadalmat sokkolta. A kommunizmus bukásához vezető 1989-es bársonyos forradalom óta Szlovákiában ekkor voltak a legnagyobb tüntetések. A tiltakozások Robert Fico miniszterelnök és Robert Kaliňák belügyminiszter lemondásához vezettek. Az emberek az újságírók mellé álltak, mindenki oknyomozó újságíró akart lenni, és az embereket foglalkoztatta a korrupció. Ezt a hullámot meglovagolva az ellenzék korrupcióellenes menetrenddel megnyerte a 2020-as választásokat. Röviddel ezután azonban jött a Covid19-világjárvány annak minden problémájával, rossz irányítással és politikai zavarokkal. Tapasztalt politikusként Robert Fico politikai tőkét kovácsolt az oltás elleni tiltakozásokból, ami lendületet adott neki. Az ukrajnai háború kezdetekor fokozta oroszbarát narratíváját is, amellyel pártja, a SMER támogatókat kapott. Szlovákia különösen ki van téve a propaganda és az átverések hatásának, és ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy Robert Fico és pártja megnyerje a 2023. évi választásokat.

3. Mennyire veszélyes oknyomozó újságírónak lenni ma Szlovákiában? Milyen új fenyegetésekkel szembesül a munkája során?

Az elmúlt néhány évben négy oknyomozó újságírót gyilkoltak meg az uniós tagállamokban. Daphne Caruana Galiziát Máltán 2017-ben, Ján Kuciakot Szlovákiában 2018-ban, Giorgos Karaivazt Görögországban 2021-ben és Peter de Vriest Hollandiában 2021-ben. Oknyomozó újságírónak lenni veszélyes foglalkozás lett Európában. Azt is látjuk azonban, hogy egy újságíró meggyilkolása nem fogja elnémítani az igazságot, és az igazság napvilágra fog kerülni. A fenti országokban mindben ez történt.

E szörnyű gyilkosságok ellenére továbbra is egyre több verbális vagy online támadást tapasztalunk Szlovákiában az újságírók ellen, amelyeket gyakran politikusok, köztük a miniszterelnök szítanak sok esetben az újságírók zaklatására és lejárató kampányokra uszítva. Az újságírókkal és a független médiával szembeni ellenséges légkör az ellenük irányuló egyéb cselekményekhez vezet. A közelmúltban nőtt a stratégiai perek száma, például Fico miniszterelnök pert indított az Aktuality.sk főszerkesztője ellen, amiért fényképét egy könyv borítóján felhasználta. A legutóbbi ügy pedig a bűnüldözéssel való visszaélésről szólt, melyet az újságírók megfélemlítésére használtak. Ez történt egyik kollégánkkal az ICJK-ban. Mindezek a támadások a közvélemény független médiába vetett bizalmának aláásásához, valamint az újságírókkal szembeni általános ellenséges légkör kialakulásához vezetnek. Ennek következtében csökken az oknyomozó újságírók száma az országban, és nem sok fiatal szeretne oknyomozó újságíró lenni. Pozitív fejlemény, hogy az ICJK-nál elindítottuk a Safe.journalism.sk projektet, amely képzéséket kínál az újságíróknak személyes és digitális biztonságukról, valamint jogi és pszichoszociális segítséget nyújt a fenyegetésekkel és támadásokkal szembesülő újságíróknak.

Lukáš Diko a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) főszerkesztője és elnöke. Lukáš több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező oknyomozó újságíró és médiavezető. Az RTVS szlovák közszolgálati műsorszolgáltató hír-, sport- és közszolgálati igazgatójaként dolgozott. Társszerzője a szlovák újságírók 2011-ben elfogadott etikai kódexének is.