Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Április 8-án az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) közzétette legfrissebb szegénységfigyelő jelentését, melynek címe: A szociális védelem rendszerszintű megközelítése.

A jelentés, amely most első alkalommal az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjával közösen szervezett brüsszeli rendezvényen került bemutatásra, azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyeket le kell győznünk, ha erős és reziliens szociális védelmi rendszerekről akarunk gondoskodni. Ez különösen fontos a jelenlegi helyzetben, mivel az EU jóléti államai egyre nagyobb pénzügyi megszorításokkal küzdenek, amelyeket a nemzeti kiadások korlátai, valamint a növekvő védelmi és biztonsági kiadások okoznak.

A 19 nemzeti EAPN-tagszervezet megállapításaira épülő jelentésből kiderül, hogy az átfogó és hatékony szociális védelem rendszerszintű megközelítéséhez integrált, hosszú távú stratégiákba ágyazott szakpolitikákra van szükség, amelyek összehangolják a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókat. Ezeknek a szakpolitikáknak megbízható bizonyítékokon, adatokon és a szegénységben élők érdemi részvételén kell alapulniuk.

Az EAPN nemzeti hálózatai aggodalmukat fejezték ki a szociális kiadások csökkentése miatt. Emellett az olyan mutatók, mint például a szociális ellátások igénybe nem vételének magas szintje, továbbra is kérdéseket vetnek fel azoknak a szakpolitikáknak a hatékonyságával kapcsolatban, amelyek képtelenek elérni a szociális ellátásokra szorulókat és jogosultakat.

A jelentés szerint a digitalizáció, a háború, a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás jellemezte, gyorsan változó világra adott válasz nem volt megfelelő, ami rávilágít arra, hogy vissza kell állítani a szociális politikák rendszerszintű megközelítését.

Juliana Wahlgren, az EAPN igazgatója hangsúlyozta, hogy sürgős kérdésről van szó: „Az EU-nak meg kell védenie a jóléti államot, és prioritásként kell kezelnie a szociális kiadásokat. E célból a szegénységfigyelő jelentés ajánlásokat fogalmaz meg többek között a minimumjövedelemre, a lakhatási válságra és az energetikai átállásra vonatkozóan. A hatékonyság és a megfelelőség alapvető fontosságú. Az Európai Bizottság jövőre elindítja a szegénység elleni uniós stratégiát, de ez csak akkor lehet sikeres, ha a tagállamok valóban rendszerszintű megközelítést alkalmaznak a szociális védelem terén. Mivel az EU lakosságának több mint 20%-át fenyegeti a szegénység, nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is szétaprózott szakpolitikákat alkalmazzunk – a szociális védelemnek erősnek, összehangoltnak és hatékonynak kell lennie.”

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke így nyilatkozott: „A szegénység felszámolása valamennyi tagállam részéről haladéktalan fellépést igényel. Az EU-ban a szegénység jórészt nemzedékről nemzedékre száll, és különösen kemény, ha a gyermekek és az idősek életéről van szó. Az oktatás, a lakhatás és a drága energia területén olyan különleges intézkedéseket kell bevezetni, amelyek a rendszer gyenge pontjait célozzák. Különben az EU mint politikai entitás nehezen tudja megőrizni polgárai bizalmát.”

Krzysztof Balon, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának alelnöke és a 2024–2029-es Európai Bizottság számára készített politikai iránymutatásban beharangozott, legelső szegénység elleni uniós stratégiáról szóló EGSZB-vélemény előadója így fogalmazott: „A szegénység elleni hatékony uniós stratégiának a szegénységgel küzdő emberek tapasztalataira kell épülnie, és foglalkoznia kell szükségleteikkel. Támogatnia kell a civil társadalmi szervezeteket is, és be kell vonnia őket a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló megfelelő projektek és intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába.”

Az EGSZB-véleményt az EGSZB július 16–17-i plenáris ülésszakán terjesztik elő.