Az európai polgárok ötévente járulnak az urnákhoz, hogy megválasszák képviselőiket az Európai Parlamentbe (EP), az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott intézményébe. 2024-ben 720 újonnan megválasztott képviselő kezdi meg munkáját a tizedik jogalkotási ciklusban. Ötéves ciklusuk alatt döntő szerepet fognak játszani Európának, az intézményeinek és politikáinak, valamint a polarizált globális világban elfoglalt helyének és a közös értékek melletti elkötelezettségének alakításában.

Minden választás fontos, mert ez a demokrácia kiindulópontja. Tudjuk azonban, hogy a demokratikus rendszerhez nem elég választásokat tartani. Láthatunk olyan demokratikusan megválasztott kormányokat, amelyek demokratikus hatalmuk gyakorlása során csorbítják a jogállamiságot. A választások, még ha tisztességesek és szabadok is, nem jelentik a demokratikus rendszer egyetlen garanciáját, sem az egyetlen tényezőt, amely meghatározza a demokráciát. Ezért a választóknak nem szabad passzív szemlélőknek maradniuk.

Az elmúlt öt évben az Európai Unió számos szinte egzisztenciális kihívás elé került. Meg kellett küzdenünk a brexittel és annak következményeivel, amelyet aztán a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni brutális, embertelen inváziója súlyosbított, az ehhez kapcsolódó gazdasági kihívásokkal, köztük az energiaválsággal és a szárnyaló inflációval. Mindezekkel a váratlan fordulatokkal úgy néztünk szembe, hogy nem adtuk fel alapvető célunkat, a versenyképes zöld és digitális gazdaságra való kettős átállás megvalósítását. A változó geopolitikai környezet hatására az EU és demokratikus partnerei súlyos szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, hogy csökkentsük a Kínától való függőségünk kockázatát, és hogy példátlanul szilárd alapokra helyezzük kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal. Az Unió emellett elindította az első európai védelmi ipari programot, amely a következő években hozza meg gyümölcsét.

A 2024-es választásokon ki kell állni Európa mellett. A választási kampány középpontjában a polgárok elvárásai állnak majd, akiknek az európai döntéshozatalban betöltött szerepét tiszteletben kell tartani. Kétségtelen, hogy az olyan kérdések, mint a migráció, az éghajlatváltozás és a hazáját az orosz agresszióval szemben védő Ukrajna támogatása mindannyiunkat foglalkoztatnak, hiszen fontos nekünk a szabadság, a demokrácia és a béke. A megválasztott politikusoknak mindent meg kell tenniük a bővítési politika hatékony megújítása érdekében. A jelöltekkel a következő öt évben rájuk váró feladatokról folytatott vita során nyilvánvalóvá kell tenni számukra, hogy ha megválasztják őket, figyelembe kell venniük, hogy az Európai Unió egy omladozó világ része, amely demokráciákra és tekintélyelvű rezsimekre oszlik. 2024-ben szerte a világon – 4 milliárdos összlakosságú országokban is – tartanak választásokat.

Mi, európaiak szorosan nyomon követjük majd, hogy az Egyesült Államok polgárai milyen döntést hoznak, amikor az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák elnöküket. A transzatlanti kapcsolatok az európai választási viták egyik fő témájának számítanak. Az európai politikusoknak és politikai pártoknak fáradhatatlanul párbeszédet kell folytatniuk a polgárokkal, és bátorítaniuk kell őket véleményük kinyilvánítására. A geopolitikai bizonytalanság miatt ez most fontosabb, mint valaha. A választásokon jelölteket indító politikai pártok gyakran eltérő álláspontot képviselnek az életünk szempontjából alapvető fontosságú kérdésekben. Csak akkor tudunk érvényt szerezni véleményünknek, csak akkor tudjuk befolyásolni Európa jövőjét – a mi jövőnket –, ha mi, polgárok részt veszünk a jelöltekkel folytatott vitákban, majd elmegyünk szavazni. Néha frusztráltak és dühösek vagyunk. De éppen ezért olyan fontos, hogy aktívan részt vegyünk a választásokról szóló politikai párbeszédben.

2019-ben először fordult elő, hogy az európai választásokon való részvétel aránya valamivel meghaladta az 50%-ot. A magasabb részvételhez az európai fiatalok szavazatai járultak hozzá. Egyrészt jó hír, hogy a szavazásra jogosultak fele élt szavazati jogával, másrészt azonban ez azt is jelenti, hogy minden második szavazásra jogosult európai polgár nem ment el szavazni. 2024-ben nem engedhetjük meg magunknak, hogy másokra bízzuk annak eldöntését, hogy ki képviseljen minket az európai döntéshozatali és jogalkotási folyamatban. Az alacsony részvétel csökkenti a megválasztottak legitimitását, és aláássa az Európai Parlamentben betöltött szerepüket. A politikai pártoknak nagy felelőssége van abban, hogy potenciális szavazóikat arra ösztönözzék, hogy menjenek el szavazni.

Az európaiak évtizedek óta nemzeti kormányukat tekintik képviselőjüknek az EU-ban. A 2024-es választások lehetőséget kínálnak arra, hogy megmutassuk, hogy az Európai Parlament a polgárok hangjaként valódi erőt képvisel. Lesznek, akik első alkalommal szavaznak. Öt tagállamban már a 16 évesek is élhetnek ezzel a joggal. A fiatalok más elvárásokat támasztanak a politikusokkal szemben. Ezt láttuk az Európa jövőjéről szóló konferencián, és most ezt halljuk az Európai Bizottság által a konferenciát követően szervezett fórumokon is. A politikusoknak úgy kellene megközelíteniük a közelgő európai parlamenti választásokat, mint egy olyan folyamatot, amelynek révén létrejöhet a választók és a politikusok új generációja, és amely lehetőséget kínál arra, hogy előmozdítsák az átlátható politikai oktatást, valamint az identitás- és bizalomépítést.

Az Európai Parlament 2024-es európai választásokra vonatkozó kommunikációs stratégiája a nem szavazók és az első alkalommal szavazók mozgósítására, a többi érdekelt fél – köztük a média, a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások és a magánszemélyek – támogatására, valamint az európai polgárok és szervezetek pártatlan polgári szerepvállalásának ösztönzésére összpontosít, hogy minél többen menjenek el szavazni.

Az európai parlamenti választások kapcsán már ma is külföldi beavatkozásnak és hibrid dezinformációs műveleteknek vagyunk tanúi, amelyek aláássák az intézményekbe és a politikusokba vetett bizalmat, és olyan narratívát terjesztenek, amely megosztja a társadalmat. Ez már a választásokat megelőzően elkezdődött, a választások alatt fokozódni fog, és a választások utáni időszakban is mérgezni fogja a légkört. A dezinformáció ellen a törvény erejével kell fellépni. Sem a nemzeti, sem az európai intézkedések önmagukban nem lesznek elegendőek. Jelentős finanszírozásra van szükségünk a dezinformáció és a dezinformációt terjesztők leleplezésére irányuló, a társadalom egészére kiterjedő megközelítés támogatásához, mivel ez hatással van az emberek mindennapi életére és stratégiai döntéseire.

A demokrácia, a szabadság és a biztonság sorsa forog kockán ezen a választáson. És minden szavazat számít.

Danuta Hübner európai parlamenti képviselő (EPP csoport)