Prioritásaink meghatározása

Tisztelt Olvasóink!

Csaknem tíz hónappal azután, hogy Oroszország elindította az ukrajnai háborút, még ma is naponta csapódnak be rakéták az ukrán városokban. A közelmúlt fejleményei – többek közt egy, az EU területén történt és halálos áldozatokat követelő incidens – figyelmeztetnek bennünket az állandó biztonsági fenyegetésre és a háború következményeire. Mindezek fényében egyértelmű, hogy a következő hónapokra milyen közös uniós prioritásokat kell magunk elé tűznünk.

Az első számú prioritás, hogy folyamatos támogatást nyújtsunk Ukrajnának és az ukrán embereknek, akiknek szélsőséges körülményekkel kell megküzdeniük. A vízhálózat károsodása és az áramkimaradások miatt Ukrajna-szerte emberek milliói maradtak biztonságos vízhez, villamos energiához és fűtéshez való megfelelő hozzáférés nélkül. Az uniós támogatásnak és szolidaritásnak folytatódnia kell.

A második prioritás: az EU biztonsága és demokratikus értékei. Megnyugtató számomra, hogy Svédország bejelentette: az uniós polgárok biztonsága és az EU alapvető értékeinek védelme olyan kulcskérdések lesznek, amelyek meghatározzák az Európai Unió Tanácsának következő elnöksége által követendő politikai irányt. Nem szabad hagynunk, hogy Ukrajna melletti kiállásunk veszélybe sodorja biztonságunkat és értékeinket. Az európai egység kulcsfontosságú.

Szintén a prioritások közé tartozik a példátlan méretű energiaválság megfékezése és a zöld átállás felgyorsítása. Tekintettel a borús európai gazdasági kilátásokra – az EU-ban az infláció például az év végére várhatóan eléri a 9,3%-ot – nem folytathatunk mindent rutinszerűen, úgy, ahogy eddig, hanem világosan meg kell határoznunk a megfelelő prioritásokat. Gazdaságaink és társadalmaink, valamint demokráciáink számára is alapvetően fontos, hogy biztosítsuk a gazdaság helyreállítását, és támogatást nyújtsunk a magas inflációval és energiaárakkal szembesülő vállalkozásoknak és lakosságnak.

Emellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy a jövő munkahelyei érdekében erősítenünk kell az EU versenyképességét. Mivel az uniós vállalkozások nehezen találnak megfelelően képzett munkavállalókat, miközben sok fiatal nem talál munkát, legfőbb ideje, hogy hozzálássunk a strukturális munkaerőhiány problémájának megoldásához. Ha a globális piaci versenyképesség a tét, nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltékozoljuk az EU humántőkéjét.

Egy további globális prioritás az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az EGSZB az általa kiadott vélemények és az általa szervezett rendezvények útján nagyon egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy szerinte az európai zöld megállapodást egyúttal szociális megállapodássá is kell tenni. Sajnálatos módon azonban a szociális dimenzió továbbra sem elég fejlett. A szociális párbeszéd szerves részét kell hogy képezze a 2050-ig szóló éghajlat-politikai célok megvalósítását szolgáló politikáknak.

Engedjék meg nekem, hogy kiemeljem annak fontosságát is, hogy erősítsük a részvételi demokráciát Európában. Figyelembe véve az előttünk álló kihívásokat, mély meggyőződésem, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha az európai polgárok bevonását magától értetődőnek tekintjük. Az Európa jövőjéről szóló konferencia tanulságait és ajánlásait nyomon kell követni. Az EGSZB kész arra, hogy ebben a jövőbeli európai polgári részvétel egyik csomópontjaként központi szerepet töltsön be.

És végül, de nem utolsósorban, ahogy közeledünk a 2022-es év – az ifjúság éve – végéhez, szeretnék még egyszer köszönetet mondani az ezredfordulós generáció és a Z generáció valamennyi tagjának, amiért kiálltak az uniós értékek mellett, és amiért folyamatos fellépéseikkel sokat tesznek egy jobb, befogadóbb, fenntartható világ felépítéséért. Ez a mi közös felelősségünk.

Christa Schweng,
az EGSZB elnöke