Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az egészséges és fenntartható táplálkozás előmozdítása döntő szerepet játszik az emberi egészség javításában, az ökoszisztémák megőrzésében, a társadalom megerősítésében és a vidéki közösségek támogatásában.

E célok eléréséhez többoldalú megközelítésre van szükség, amelynek része a fenntartható termékek elérhetőségének növelése, a polgárok egészségesebb táplálkozásra való nevelése, ösztönzés a termékek összetételének megváltoztatására és az egyes termékekre vonatkozó kötelező eredetmegjelölés kiterjesztése. Ezeket a változtatásokat a jelenlegi társadalmi aggályokhoz és fogyasztói igényekhez kell igazítani, miközben fenn kell tartani a versenyképességet és a kedvező munkakörülményeket az agrár-élelmiszeripari ágazatban.

„A vélemény támogatja az Európai Bizottság javaslatát a mézkeverékek kötelező eredetmegjelölésének bevezetéséről, de egy lépéssel tovább megy, és egy megbízható vizsgálati módszer kifejlesztése alapján előírná a keverékekben az egyes eredetű mézek százalékos arányának feltüntetését is. Ezzel a »hamisított méz« könnyen felismerhetővé válik. Ez a legsürgősebb intézkedés a méhészek védelmére az EU-ban, és azonnal végre lehetne és kellene hajtani” –- jelenti ki Kerli Ats, az EGSZB e témában készített jelentésének előadója.

A mézkeverékek eredetének átláthatósága óriási kihívások elé állítja az európai méhészeket és a mézellátási láncban érdekelt feleket. Ezek a kihívások jelentős hatással vannak jövedelmükre és az európai piac általános helyzetére. A csalás és a tisztességtelen verseny elleni küzdelemre irányuló jelenlegi erőfeszítések továbbra is elégtelenek. Az EGSZB üdvözli a mézről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely be kívánja vezetni a kötelező eredetmegjelölést, ugyanakkor fenntartásait fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a csalás elleni hatékony küzdelemre irányuló további intézkedések végrehajtása nem elég ambiciózus.

Az EGSZB határozottan sürgeti ambiciózusabb intézkedések elfogadását az európai méztermelők védelme, a szigorú forgalmazási előírások betartatása, az EU-ba behozott méz módszeres tesztelése és nyomonkövethetőségének ellenőrzése, valamint a mézkeverékek származási ország szerinti címkézésének előírása érdekében. A javasolt címkézésnek százalékos arány szerinti csökkenő sorrendben részleteznie kell az egyes mézek származási helyét.

A mézkeverékeket alkotó egyes, különféle eredetű mézek százalékos arányának számszerűsítésével kapcsolatos kihívások kezelése kiemelkedően fontos. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy olyan, gyorsan végrehajtható és hozzáférhető elemzési módszert kell találni, amely biztosítja a kötelező eredetmegjelölés hitelességét, és ezáltal megvédi a fogyasztókat a csalástól.

Erőfeszítéseket kell tenni egy olyan nyomonkövethetőségi rendszer kialakítására is, amelyben minden kereskedelmi forgalomban értékesített méz – függetlenül attól, hogy az EU-ban állították-e elő vagy importálják – rendelkezik egy egyedi azonosító kóddal. Ez a rendszer lehetővé tenné a méz visszakövetését az azt begyűjtő méhészig. Mindenképpen biztosítani kell azonban, hogy ezek az intézkedések ne rójanak túlzott költségeket a vállalatokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra. (ks)