Az EGSZB plenáris ülésén vitát folytattak arról, hogy mi lehet az uniós kereskedelempolitika jövője a változó világban. Ezzel kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozta, hogy csak a nyitott, méltányos, inkluzív és fenntartható kereskedelem képes reziliens fellendülést eredményezni, és jólétet teremteni a vállalkozások és az emberek számára. Utalt arra is, hogy rendkívül fontos szerep hárul ennek kapcsán a Kereskedelmi Világszervezetre.

A globális kereskedelem helyzete rámutat, hogy a helyreállítás nem megy mindenhol egyformán.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke úgy fogalmazott, hogy „a nemzetközi kereskedelemnek szabadnak, méltányosnak, fenntarthatónak és kiszámíthatónak kell lennie. Ez nagyon fontos vállalkozásaink és az emberek számára. Csak a fenntartható kereskedelem képes reziliens és fenntartható helyreállítást biztosítani a Covid19-járványból.”

Az EGSZB októberi plenáris ülésén részt vett Jean-Marie Paugam nagykövet, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgató-helyettese is, aki szerint a nemzetközi kereskedelmi rendszer jól vizsgázott, mert megőrizte ellenálló képességét a világjárványban is. „Az elején azt láttuk, hogy mindenki kereskedelemkorlátozó intézkedéseket vezet be, de aztán az egyes országok elég gyorsan az együttműködés és a könnyítő intézkedések útjára léptek.”

A vitához kapcsolódva az „Új generációs kereskedelem és fenntartható fejlődés – a 15 pontos cselekvési terv felülvizsgálata” című saját kezdeményezésű véleményével az EGSZB egyértelmű üzenete, hogy az „értékalapú kereskedelmi menetrend” az uniós kereskedelmi stratégia szerves részévé kell, hogy váljon.

A vélemény előadója, Tanja Buzek külön kiemelte, hogy a munkaügyi és környezetvédelmi fejezetben szereplő jogilag kötelező vállalások nem teljesülnek teljes mértékben. „Nagyszabású felülvizsgálatot javasolunk, amely átdolgozott, szankciókat is tartalmazó jogérvényesítési megközelítést alkalmaz, a civil társadalom erősebb felügyeletével, innovatív eszközök alkalmazásával és a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre gyakorolt fellendítő hatás növelésével.”

Pénz helyett bizalom

Jean-Marie Paugam szerint az a prioritás, hogy visszaállítsuk a rendszer iránti bizalmat, amelyet sok szereplő és ország régóta aláás. „Először is vissza kell állítanunk egy minimális szintű bizalmat, hiszen anélkül nem lehet tárgyalásokba kezdeni” – fogalmazott a nagykövet, aki szerint a WTO-nál a legértékesebb javak közé nem a pénz, hanem a bizalom tartozik.

Nemrég megjelent egy cikk a Borderlexben David Henig tollából. Szerinte három lehetséges út áll a WTO előtt: „feltámadás, megszűnés vagy visszafejlődés”. Jean-Marie Paugam az „újjáépítést” választotta. Aktívan be kell tehát vonni az EU-t és az európai civil társadalmat, hiszen ahogy Tanja Buzek fogalmaz: „Civil társadalom nélkül nincs fenntarthatóság”.

A rendezvény lezárásaként Christa Schweng elmondta, hogy „a teljes civil társadalom aktív bevonása és részvétele az emberek érdekeit szolgáló fenntartható kereskedelmi rendszer egyik alkotóeleme”. (at)