Egy, a májusi plenáris ülésén elfogadott véleményben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja a fenntartható szénkörforgásokról szóló európai bizottsági közleményt, és úgy fogalmaz, hogy a közös agrárpolitikának (KAP) biztosítani kell azt a stratégiai keretet, amely megnyitja az utat a mezőgazdaságban az alacsony széndioxid-kibocsátásra való áttéréshez.

Mivel nem lehet tovább elodázni az éghajlat-politikai fellépést, az Európai Unió jogszabályban rögzítette azt a célkitűzést, hogy 2050-re a gazdaság egészében el kell érni a klímasemlegességet. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk ezt az ambiciózus célt, fenntartható és éghajlati szempontból ellenállóképes szénkörforgásokat kell kialakítani. Ehhez pedig olyan fontos intézkedésekre van szükség, mint a hulladékáramból, a fenntartható biomasszaforrásokból vagy a közvetlenül a légkörből származó szén-dioxid újrahasznosítása, illetve a szén-dioxid-eltávolításra szolgáló olyan megoldások nagyobb mértékű elterjesztése, amelyek segítségével megköthető és hosszú távon tárolható a légköri szén-dioxid.

„Ahhoz, hogy megoldást találjunk a karbonsemlegességre, csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, környezetbarát alternatívával kell helyettesíteni a fosszilis szenet és növelni kell a szénelnyelők számát” – mondta a vélemény előadója, Arnold Puech d’Alissac. Hozzátette, hogy az EGSZB támogatja a szénkörforgásokról szóló európai bizottsági közleményt, amely két megoldást javasol a szén-dioxid eltávolítására és megkötésére: természetes eljárást (az ún. szénmegkötést) és ipari technológiákat.

Ennek jegyében az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy holisztikus megközelítéssel kezelje a kérdést: a szénelnyelők számának növelése és a fosszilis szén minél nagyobb mértékű helyettesítése több biomassza termelését teszi szükségessé, ami hatással lesz a földhasználati ágazatra. Ez utóbbi is aktív szerepet vállalhat a globális felmelegedés elleni küzdelemben, illetve a fenntartható élelmiszerrendszerre való szélesebb körű áttérés elősegítésében.

A szénmegkötésre nem csupán kereskedelmi lehetőségként kellene tekinteni, hanem úgy is, mint a jövőbeli európai mezőgazdaság kulcsfontosságú elemére és egyben éghajlati intézkedésre: a karbonkrediteknek az elvégzett szolgáltatást, vagyis a légköri szén-dioxid megkötését kell díjazniuk, és egyben segíteniük is kell a mezőgazdasági ágazat áttérését az alacsony kibocsátásra.

Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a KAP-nak is fontos szerepe van: ki kellene dolgoznia az alacsony kibocsátású mezőgazdaságra való áttérés politikai keretét, hogy egy kevesebbet kibocsátó és többet megkötő mezőgazdaság jöjjön létre. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a széntárolás nem lehet a KAP feltétele, és hogy egy külön piacot kell létrehozni és támogatni. Az EGSZB úgy véli, hogy a szénmegkötés fejlesztéséhez világos, a tagállamok által elfogadott, közös jogi háttérre lesz szükség, amely figyelembe veszi, hogy a tagállamok különböző mértékű beruházásokat és támogatásokat tudnak véghezvinni és nyújtani. (ks)