Az Európai Bizottságnak a nyomon követendő tendenciákról és kérdésekről szóló jelentésével kapcsolatban az EGSZB márciusban hangsúlyozta, hogy sokkal nagyobb segítséget nyújthatott volna, ha már a kezdetektől fogva részt vesz az előrejelzési folyamatban.

A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentésről (SFR) szóló, a márciusi plenáris ülésszakán elfogadott véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy növelni tudná az EU elemzési és előrejelzési kapacitásait. Mint a civil társadalom szeme és füle, ideális helyzetben van ahhoz, hogy rámutasson a kialakulóban lévő tendenciákra. Ezt bizonyítandó, az EGSZB önkéntes alapon már a következő, 2023-as SFR-hez is hozzájárult.

Az előadó, Angelo Pagliara ismertette a vélemény hátterében álló gondolatokat: „Az EGSZB a korábbi évek véleményeiben már foglalkozott az Európai Bizottság jelentésében szereplő számos kérdéssel, és nagyon komoly szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik. Szóval keressenek meg minket és vonjanak be a folyamatokba, higgyék el, tényleg tudunk segíteni.”

A 2022-es stratégiai előrejelzési jelentés azt vizsgálja, hogyan lehetne összehangolni az EU klímával kapcsolatos ambícióit az ezekkel esetleg ellentétes, digitalizációra vonatkozó céljaival, és meghatároz tíz kulcsfontosságú területet, ahol lépéseket kellene tenni az együttműködés és a következetesség elérése érdekében. Ezért az EGSZB olyan stratégiai előrejelzési programot szorgalmaz, amely egy újfajta fejlesztési modell felé irányul, amely összekapcsolja a gazdasági, a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot, és az embereket állítja a középpontba.

A 2022-es jelentés egyik legfontosabb hiányossága – amelyre az EGSZB rámutatott – az, hogy nincs világos információ a kockázatokról és kimenetelekről arra az eshetőségre, ha az EU nem teljesíti a célkitűzéseit a nyersanyagok, a ritkaföldfémek és a vízkészletek elérhetőségével kapcsolatban.

Előretekintve a 2023-as, a társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható Európa témáját körüljáró SFR-re, amelyet az Európai Bizottság várhatóan 2023 második negyedévében fog közzétenni, az EGSZB a következő területeknek szentelne megkülönböztetett figyelmet:

• az ellátási rendszerek és az európai agrár-élelmiszeripari ágazat rezilienciája,
• erős, összetartó és innovatív európai ipari rendszer ösztönzése, amely képes minőségi munkahelyeket teremteni,
• szükség van a stratégiai energetikai autonómia elérésére, valamint továbbra is támogatni kell a vállalkozásokat és munkavállalókat, a világjárvány okozta válság idején tett lépések folytatásaként. (dm)