Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy az eltartott idősek gondozási modelljét központi elemnek kell tekinteni az uniós politikák kidolgozásakor, mivel a 80 év feletti népesség aránya 2050-re várhatóan több mint kétszeresére nő.

A világjárvány hiányosságokat tárt fel ezen a téren, az EGSZB pedig úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság új európai gondozási stratégia létrehozására irányuló kezdeményezése a helyes irányba tett lépés. Ugyanakkor beleszólást kell biztosítani a konzultatív intézményeknek és az időseket képviselő európai civil szervezeteknek.

A januári plenáris ülésen elfogadott, Új idősgondozási modell: a Covid19-világjárvány tanulságai című saját kezdeményezésá véleményében az EGSZB közelebbről megvizsgálta a 65 évnél idősebb, csökkent autonómiájú vagy benntlakásos intézményekben ellátásra szoruló személyek tartós ápolás-gondozásának különböző modelljeit.

Miguel Ángel Cabra De Luna, a vélemény előadója hangsúlyozta: „Az összes idős számára biztosított gondozásnak az uniós szakpolitikák új sarokkövévé kell válnia, és ezt annak a cselekvési tervnek való megfeleléshez kell kapcsolni, amely a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányul.”

Az EGSZB egy, az idősek gondozásával foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozását javasolja, amely lehetővé tenné, hogy elegendő statisztikai adatot gyűjtsenek, összevessék egymással a különböző állami modellek bevált gyakorlatait, feltárják a nemzeti rendszerek strukturális hiányosságait, technikai segítséget nyújtsanak az uniós politikai iránymutatások elfogadásának megkönnyítéséhez, valamint előmozdítsák a szociális jogok európai pillérének végrehajtását.

Ezen túlmenően az EGSZB-vélemény azt is szorgalmazta, hogy az idősek alapvető jogainak és a társadalomhoz tett hozzájárulásaiknak elismeréseként (ahogyan azt az Európai Unió Alapjogi Chartájnak 25. cikke is rögzíti) vezessék be az idősek európai évét.

A világjárvány alatt csak részben vették figyelembe az idősek jogait és szükségleteit, ami rávilágított az idősgondozási modellekre jellemző elvi, strukturális és funkcionális hiányosságokra. Tágabb összefüggésben ez a helyzet még inkább rámutatott arra a tényre, hogy a népesség elöregedése kulcsfontosságú stratégiai kihívást jelent az EU és tagállamai számára. (at)