Belefáradva abba, hogy folyton ugyanazokat a kifogásokat hallják, három észt nem kormányzati szervezet – az Észt Zöld Mozgalom, az Észt Természetvédelmi Alap és az Észt Környezetvédelmi Jogi Központ – úgy döntött, hogy aktív szerepet vállal, és fórumot kínál a különböző érdekelt feleknek az igazságos átmenetről folyó vitához egy olyan országban, amely a világ egyik legnagyobb szénlábnyomával rendelkezik. Kommunikációs projektjük az észak-keleti régióra összpontosított, ahol még mindig az olajpala a domináns üzemanyag, és ahol a legtöbb munkahely az olajpala-ipartól függ, amelyet fokozatosan meg kell majd szüntetni. A vita tehát nem ígérkezett könnyűnek, de az eredmények biztatóak.

EGSZB info: Mi késztette Önöket arra, hogy elindítsák a projektet/kezdeményezést?

Madis Vasser: Az észt környezetvédelmi mozgalmak már évtizedek óta a fosszilis tüzelőanyag fokozatos kivezetését sürgetik, de a kérésekre mindig ugyanazokkal a kifogásokkal válaszoltak: mi lesz a munkahelyekkel? Ez túl bonyolult, ki legyen a felelős? stb.
Így 2018-ban három nem kormányzati szervezet elhatározta, hogy útnak indítanak egy közös projektet, hogy érdemi párbeszédet folytassanak az összes érdekelt fél között arról, hogy miként lehet a legfontosabb fosszilis tüzelőanyagunkról, az olajpaláról méltányos módon átállni valami másra.

Milyen fogadtatásra talált a projekt? Kaptak visszajelzést azoktól, akiken segítettek? (Ha igen, mondana példát?)

A fogadtatás jó volt – az összes érdekelt fél képviselői eljöttek, hogy megvitassák egymással a kérdéseket. Ahogyan a palaolaj-bányászatot folytató régió településének egyik képviselője később elmesélte, ő csak egy újabb felesleges környezetvédelmi találkozóra számított, de az eseményen tényleg érdemes volt részt venni.
A projekt alatt és után szoros kapcsolatba kerültünk a helyi emberekkel, az ágazat képviselőivel és kormánytisztviselőkkel – részben ennek köszönhetően a hálózatnak otthont adó Észtország volt az egyik olyan első tagállam, amely elkészítette területi igazságos átmenet tervét az Igazságos Átmenet Alap számára.

Hogyan kívánják felhasználni a díjjal járó pénzt arra, hogy több segítséget nyújtsanak a közösségnek? Van már tervben újabb projekt?

A pénzügyi forrásokat az eredeti projekt tevékenységeinek kibővítésére használjuk majd fel, például annak a kiterjedt, nem kormányzati szervekből álló éghajlati hálózatnak a koordinálására, amely ösztönzi az együttműködést a helyi szervezetek között az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket illetően.
A támogatást nyomonkövetési projektek kidolgozására is felhasználjuk, amelyek most inkább a helyi szintre összpontosítanak.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, hogyan érjenek el eredményeket az ilyen típusú tevékenységekben és programokban?

Ahogyan az EUKI-program egyik képzési modulja olyan jól megfogalmazta: „vállalj aktív szerepet” és „vállald fel a konfliktusokat”. Ez azt jelenti, hogy nem szabad félni a különböző érdekelt felek megszólításától, mivel lehet, hogy épp most jött el az az idő, amikor pontosan úgy gondolkodnak, ahogyan te is.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egyes érdekelt felek először esetleg nem bíznak egymásban, vagy teljesen más elképzelésük van arról, hogy mi lehet ennek az együttműködésnek a legjobb eredménye. Így aztán készülj fel az ilyen konfliktusokra, és küzdj meg velük ahelyett, hogy elkerülnéd a problémákat.

Mennyire optimista abban a tekintetben, hogy az EU megvalósítja a zöld megállapodás céljait?

Úgy gondolom, hogy végső soron a környezet helyzete a jelenleginél is ambiciózusabbá tesz majd minket céljainkat illetően, ezek megvalósítását pedig életmódunk és fogyasztási szokásaink szisztematikus megváltoztatásával fogjuk elérni, mivel nincs más járható út az ökológiai és éghajlati válság legrosszabb hatásainak enyhítésére.