Az EGSZB örömmel látja, hogy az európai éghajlati paktumra vonatkozó európai bizottsági javaslatokban visszaköszönnek ajánlásai. A paktum ugyanis a társaktól való tanulás, az oktatás, a kapacitásépítés, az akadályok felszámolása és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés révén támogatja a meglévő és új éghajlat-politikai fellépéseket.

A Párizsi Megállapodás bevezette a globális karbonsemlegesség koncepcióját, és ezzel megváltoztatta a szakpolitikai közbeszédet és konkrét tettekre ösztönözte a kormányokat és az illetékeseket. Mindez elképzelhetetlen lett volna a civil társadalmi szereplők eddig sosem látott aktivizálódása nélkül. Az éghajlat-politika csak akkor lehet sikeres az EU-ban, ha abban „a társadalom minden szereplője” aktívan közreműködik.

Peter Schmidt EGSZB-tag szerint „az éghajlati paktum fontos lehetőséget kínál ahhoz, hogy olyan innovatív és részvételen alapuló megközelítést alakítsunk ki, amely tükrözi, támogatja és ösztönzi a civil társadalomban, a közösségeken, városokon és régiókon belül már folyamatban lévő fellépéseket.”

Az EGSZB azt tervezi, hogy az Európai Bizottsággal és más uniós szervekkel együttműködve részt vesz egy olyan platform létrehozásában, amely az európai éghajlati paktum érdekelt feleit tömörítené, és az inkluzivitás és az átláthatóság elvére, valamint az éghajlat-politikai szereplők érdemi részvételére és felelősségvállalására épülne minden szinten.

Mindezek mellett, ha a paktum részeként létrehoznának egy uniós klímafinanszírozási fórumot, akkor azzal ösztönözni lehetne az egymástól való tanulást, elősegítenék a finanszírozáshoz való hozzáférést és az akadályok lebontását. A paktum szerves részeként be kellene indítani egy olyan mechanizmust is, melynek segítségével a fiatalok komolyan vennék az éghajlat és a fenntarthatóság kérdését. Erre szolgálhatnának például az EGSZB által javasolt ifjúsági éghajlati és fenntarthatósági kerekasztalok. (mr)