EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kérte az Európai Parlamentet (EP), az Európai Unió Tanácsát és a tagállamokat, hogy sürgősen módosítsák az 1976. évi választási okmányt oly módon, hogy az garantálja valamennyi fogyatékossággal élő uniós polgár tényleges szavazati jogát a 2024. évi európai parlamenti választásokon.

„Garantálni kell a fogyatékossággal élő személyek tényleges jogait arra, hogy szavazzanak az európai parlamenti választásokon” című, december 2-án elfogadott véleményében az EGSZB kijelentette, hogy az egyetemesség, a titkosság és a közvetlenség elvének tisztázását kéri az okmány szövegében.

Ez véget vetne a fogyatékossággal élő szavazókkal szembeni megkülönböztetésnek, amely a különböző tagállamok jelenlegi, országonként jelentősen eltérő szabályaihoz vagy intézkedéseihez kapcsolódik. Emellett felszámolhatná a jelenleg Európa-szerte fennálló jogi vagy technikai akadályokat is, amelyek több millió embert fosztanak meg szavazati jogától.

A vélemény az EGSZB tájékoztató jelentésének nyomon követése, amely utóbbi arra a megállapításra jutott, hogy ezen akadályok miatt egyetlen uniós ország sem képes garantálni, hogy a választások mindenki számára teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek.

A 2019-es európai parlamenti választások előtt két hónappal közzétett jelentés megállapításait később a média és a civil társadalmi szervezetek választási beszámolói is megerősítették.

„Az EGSZB úgy véli, hogy az ilyen megkülönböztetés elfogadhatatlan, és ellentétes az EU alapvető értékeivel, a Szerződésekkel, valamint a főbb nemzetközi jogi és politikai aktusokkal” – fejtette ki Krzysztof Pater, a jelentés és a vélemény előadója.

„Amit kérünk, az a mindenkit megillető egyenlő jogok elvéhez kapcsolódik. Hogyan lehetséges, hogy a 21. században a fogyatékossággal élő uniós polgárok milliói nem élhetnek szavazati jogukkal, és a döntéshozók szinte semmit sem tesznek, hogy változtassanak ezen? Ez kulcsfontosságú kérdés az EU demokráciája szempontjából. És itt mindenekelőtt az emberi méltóságról van szó” – hangsúlyozta Pater úr.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fogyatékossággal élő uniós polgárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést megvalósító jelenlegi gyakorlatokat gyorsan meg lehet szüntetni a választási okmány oly módon történő módosításával, amely kötelezővé teszi az uniós országok számára olyan normák érvényesítését, amelyek garantálnák a szóban forgó polgárok számára a tényleges szavazati jogot.

Ezek a normák egy olyan nyilatkozat beillesztését is maguk után vonják, amely előírja, hogy egyetlen uniós állampolgárt se lehessen megfosztani az európai parlamenti választásokon történő szavazáshoz való jogától fogyatékosság vagy egészségi állapot miatt a nemzeti jogszabályok alapján.

A közvetlenség és titkosság elveinek pontosításához szükséges normák biztosítják majd, hogy minden fogyatékossággal élő személy – függetlenül a fogyatékossága típusától – segítség nélkül és titkosan szavazhasson. (ll)

Christa Schweng az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke és Jack O'Connor, az EGSZB „Brexit” nyomonkövetési csoportjának elnöke közös nyilatkozata

Gratulálunk az Európai Unió és az Egyesült Királyság tárgyalóinak ahhoz, hogy sikeresen lezárták a rendkívül bonyolult és nehéz tárgyalássorozatot, amely egy, mind az Egyesült Királyság, mind pedig egész Európa polgárai számára kulcsfontosságú kereskedelmi megállapodás létrejöttét célozta.

Most az EGSZB készen áll arra, hogy minden lehetséges kapcsolatot kiépítsen a civil társadalommal az Egyesült Királyságban.

Először is mindnyájunk számára nagy megkönnyebbülés, hogy egy hosszadalmas és bonyolult tárgyalássorozat után az EU és az Egyesült Királyság kormányainak a legeslegutolsó pillanatban sikerült megegyezniük a partnerségi megállapodásról.

Miután az Egyesült Királyság 47 év uniós tagság után úgy döntött, hogy 2020. január 31-jén kilép az Európai Unióból, rendkívül fontos volt tudni, hogy a két partner közötti jövőbeli kapcsolatokat miként szabályozzák.

A partnerségi megállapodás lesz majd az a pillér, amelyre az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok épülnek majd.

Az EGSZB nevében szívből gratulálunk Michel Barniernek, a brexitről tárgyaló uniós küldöttség vezetőjének és csapatának, akik vitathatatlan szakmaiságról, rezilienciáról és tapasztalatról tettek tanúbizonyságot, szüntelenül azon fáradozva, hogy az európai álláspont egységes maradjon.

Gratulációnk természetesen az Egyesült Királyság delegációjának is szól, amely sikeresen dolgozott a megállapodás létrehozásán. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy ez egyáltalán nem volt könnyű.

2021. január 1-től a vállalatok, munkavállalók és polgárok a La Manche csatorna mindkét oldalán képesek lesznek az önszerveződésre. A partnerségi megállapodás biztonságot teremt, ami elegendhetetlenül fontos tényező ahhoz, hogy a vállalatok megtervezhessék beruházásaikat, a munkavállalók eldönthessék, hogy hol akarnak dolgozni, és a polgárok megválaszthassák, hogy hol akarnak élni.

Intézményünk szorosan figyelemmel követte a brexittel kapcsolatos tárgyalásokat, egy olyan ad hoc munkacsoporton keresztül is, amelyet mi hoztunk létre.

Szerepvállalásunk során arra törekszünk, hogy optimalizáljuk a többi európai intézménnyel és érdekelt féllel folytatott együttműködést, és minden lehetséges kapcsolatot kiépítsük a civil társadalommal az Egyesült Királyságban. Szilárd meggyőződésünk, hogy ennek kell az EGSZB küldetésének lennie az elkövetkező években.

Christa Schweng

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke

Jack O'Connor

az EGSZB „Brexit” nyomonkövetési csoportjának elnöke

Az EGSZB üdvözli, hogy az EU állam- és kormányfői 2020. december 10-én elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet. Az európai költségvetésre és a helyreállítási alapra, valamint a jogállamisági mechanizmusra vonatkozó kompromisszum figyelembe veszi az EGSZB proaktív és átfogó megnyilvánulásait, melyek az EU ambiciózusabb többéves pénzügyi keretének kialakítását célozzák.

Az európai helyreállítás támogatásával és az erősebb, zöldebb és digitálisabb Európai Unió kiépítésének elősegítésével az EGSZB változatlanul egyedülálló szerepet tölt be az uniós döntéshozatalban. Ismét megmutatkozott, hogy a civil társadalmi szervezetek nevében tett észrevételei fontosak, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy az uniós intézmények figyelembe vették az EU hosszú távú költségvetéséről szóló EGSZB-véleményeket.

„Kötelességünk jelezni, hogy a 2021–2027-es költségvetés növelése milyen előnyökkel jár a civil társadalom számára. Örömmel látom, hogy az EGSZB hozzászólása valódi változást hozott. Ideje volt megállapodni az új többéves pénzügyi keretről és az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Reméljük, hogy ezzel megkezdődik Európa gyors ütemű helyreállítása, valamint egy erősebb és zöldebb Unió építése, és hogy a végeredmény összhangban lesz az EU ambícióival és szükségleteivel” – mondta Cillian Lohan, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke.

Olvassa el Christa Schweng EGSZB-elnök nyilatkozatát a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretről és a helyreállítási alapról

Ha kíváncsi, mely EGSZB-vélemények tükröződnek a többéves pénzügyi keretben, figyelmébe ajánljuk ezt a mellékletet. (mp)

Az Európai Bizottság legújabb, a digitális szolgáltatások és piacok szabályozására irányuló kezdeményezései biztosítani fogják, hogy a szolgáltatók felelősséget vállaljanak az általuk kínált szolgáltatásokért, és a „digitális óriások” ne kényszerítsék saját szabályaikat az európai piacokra – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke az EGSZB decemberi plenáris ülésén.

Az Európai Bizottság december 15-én kiadott, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya és digitális piacokról szóló jogszabálya segíteni fog abban, hogy az európai demokrácia felzárkózzon az utóbbi húsz év digitális fejlődéséhez, meghatározva, hogy miként kell a digitális szolgáltatásokat nyújtani, és hogyan kell működniük a digitális piacoknak – fejtette ki Margrethe Vestager az EGSZB plenáris ülésén, A digitális korra felkészült Európa címmel tartott vitában.

Az EGSZB elnöke, Christa Schweng hangsúlyozta, hogy a digitális átállás ma fontosabb, mint valaha, mivel a zöld átállás mellett erre épül Európa helyreállítása a Covid19-válság után.

Az EGSZB elnöke idézett egy friss tanulmányból, melynek becslése szerint 2030-ra az új digitális technológiák GDP-hez való kumulatív hozzájárulása az EU-ban elérheti a 2,2 billió eurót, ami Spanyolország és Hollandia együttes 2019. évi GDP-jének felel meg.

Schweng asszony kijelentette: „Európai, emberközpontú megközelítésre van szükségünk a digitalizációt illetően. A polgárok és a vállalkozások bizalma nélkül nem tudjuk kihasználni a digitalizáció kínálta lehetőségeket. Ehhez fontos egy valódi európai adattér kialakítása, ahol adataink védve vannak, és biztosított a magánélethez való jog és az önrendelkezés. Emellett ki kell építenünk az EU technológiai szuverenitását is, miközben továbbra is részt veszünk a globális digitális kereskedelemben.”

Margrethe Vestager felvázolta az Európai Bizottság digitális stratégiájának kulcselemeit: azt, hogy a stratégia hangsúlyosan kezeli a magánberuházások bevonását, nagymértékben támaszkodik a kiemelt kezdeményezésekre (ezek a digitális készségekkel, a digitális közszolgáltatásokkal és a kiberbiztonsággal kapcsolatosak), és ki kívánja építeni és aknázni a digitális kapacitásokat.

Most „a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztosítani fogja, hogy a digitális szolgáltatók felelősséget vállaljanak az általuk nyújtott szolgáltatásokért, és elszámoltathatók legyenek ezekkel kapcsolatban, és újraépülhessen a bizalom” – jelentette ki Vestager asszony. „A problémát az olyan illegális online tartalmak és termékek jelentik, amelyek nem felelnek meg azoknak a szabályainknak, amelyek a fizikai termékekre vonatkoznak. Mindkét problémát orvosolni kell, és európai szinten kell orvosolni.”

„A digitális piacokról szóló jogszabály” – folytatta – „azt üzeni majd az óriáscégeknek: örömmel fogadjuk, ha üzleti tevékenységet folytatnak Európában, örülünk annak is, ha sikeresek, de van egy lista arról, hogy mit tehetnek meg, és mit nem, ha kapuőri szerepbe kerülnek – ezzel akarjuk biztosítani, hogy tisztességes legyen a verseny és a fogyasztókat a lehető legjobb módon szolgáljuk. Az alapvető szempont itt az, hogy a piacnak minket mint fogyasztókat kell szolgálnia, és hogy olyan technológiát akarunk, amelyben tényleg megbízhatunk.” (dm)

Az EGSZB közös elvek kidolgozását támogatja a közszolgáltatások tekintetében annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a demokrácia és a jogállamiság alapelvének való teljes megfelelésben.

Egy a plenáris ülés által december 2-án elfogadott véleményben az EGSZB megjegyzi, hogy a közszolgáltatások azáltal, hogy mindenki – köztük a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű csoportok – számára egyenlő és egyetemes hozzáférést biztosítanak a szolgáltatásokhoz, hozzájárulnak a társadalmi fejlődéshez és az aktív társadalomhoz. Alapvető „automatikus stabilizátorként” szolgálhatnak válságok idején, amelyek az elmúlt években egyre gyakrabban jelentkeztek olyan területeken, mint a biztonság, a gazdaság, a menekültügy, a környezet, az éghajlat és az egészségügy.

Christian Moos EGSZB-előadó kifejtette: „A közigazgatás és a közszolgáltatások a legfontosabb kapcsot jelentik a kormányok és a civil társadalom között. Kulcsfontosságúak az európai liberális demokrácia rezilienciájának szempontjából. Az EU-nak hatékony mechanizmusokra van szüksége annak érdekében, hogy garantálja a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartását és a közigazgatás pártatlanságát az összes tagállamban.”

Közös elvek

Az EGSZB közös elveket határoz meg a közszolgáltatások és a közigazgatások tekintetében:

• A megfelelő ügyintézéshez való jog erősíti a társadalmi bizalmat. A közszolgáltatások átláthatósága független felügyeletet biztosít, és hozzájárul a korrupció elleni küzdelemhez.
• A közszolgáltatások védelmi szerepet töltenek be a jogállamisággal kapcsolatban. A közszolgálati dolgozók számára védelmet kell biztosítani ahhoz, hogy megtagadhassák a törvénytelen szolgáltatási utasítások betartását. 
• A közszolgáltatásoknak biztosítaniuk kell az információkhoz való szabad hozzáférést, és azokat mindenki számára személyesen kell biztosítani, digitalizációtól függetlenül.

Az EGSZB azt is javasolja, hogy a közszolgáltatások európai szinten interoperábilisak legyenek. Lehetővé kell tenni a tagállami közszolgáltatások közötti cserét és munkahelyi rotációt. Elengedhetetlen, hogy az uniós források elosztásában részt vevő valamennyi közszolgáltatás tiszteletben tartsa és végrehajtsa a közszolgáltatási elveket. (na)

Az új uniós migrációs és menekültügyi paktumot szigorú kritikákkal illették egy az EGSZB által szervezett magas szintű konferencián. A civil társadalom, szellemi műhelyek és az Európai Parlament képviselői szerint az új paktum nem hozza meg azokat a változásokat, amelyekre egy valódi közös európai migrációs és menekültügyi rendszer létrehozásához szükség van.

November 26-án különféle érdekcsoportok – köztük az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács, szellemi műhelyek, szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek – részvételével sor került egy virtuális meghallgatásra az új migrációs és menekültügyi paktum témájában. Az EGSZB szociális ügyekkel foglalkozó (SOC) szekciója által szervezett konferencia azt járta körül, hogy az új paktum meghozza-e azt a rendszerszintű változást, amelyre szükség van a jelenlegi holtponton történő átlendüléshez, illetve egy fenntartható, racionális és jogokon alapuló uniós menekültügyi és migrációs politika kialakításához.

A különféle résztvevők által megfogalmazott kritikák három fő tengely köré szerveződtek. Ezek: a választott jogalkotási eljárás, amely a kormányköziségre alapul és amely lehetővé teszi, hogy a tárgyalások a jogalkotási javaslat Európai Bizottság általi benyújtása előtt megkezdődjenek; a migránsok fogalmának kettős értelmezése, amely szerint az valódi menekülteket vagy kiutasítható illegális személyeket takar; illetve a visszaküldési szponzorálás közelmúltban bevezetett rendszere, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok részt vállaljanak a szolidaritásból azzal, hogy végrehajtják más országok kiutasítási eljárásait.

Az EGSZB ezzel a kezdeményezéssel foglalkozó tanulmányozócsoportjának tagjai sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a paktum javaslatainak nagy része a külső határok kezelésére irányul, miközben nem fordít kellő figyelmet a reguláris bevándorlási csatornákra, a menedékkérés biztonságos útjaira vagy a nem uniós állampolgárok uniós befogadására és integrációjára. „Némileg csalódottak vagyunk e paktum tartalma miatt” – mondta el José Antonio Moreno Díaz, az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló EGSZB-vélemény előadója. „Ambiciózusabb és konstruktívabb, az emberi jogok szempontjából realisztikusabb paktumot szeretnénk látni.” (na)

Az Európai Bizottságnak és a légi közlekedésben érdekelt feleknek vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz, hogy tisztázzák az egységes európai égboltról (SES) szóló új rendelet törekvéseit – állapítja meg az EGSZB egy frissen elfogadott véleményében.

Továbbra sem világos ugyanis, hogy az Európai Bizottság rendeletjavaslata elegendő lesz-e a SES eredeti céljainak teljesítéséhez, gondolva itt a CO₂-kibocsátás csökkentésére, illetve a légiforgalmi szolgáltatás és a légi navigációs szolgálatok (ATM/ANS) hatékonyabbá tételére.

A kérdést a Dumitru Fornea által kidolgozott és a plenáris ülésen elfogadott EGSZB-vélemény veti fel.

A vita során Dumitru Fornea rámutatott, hogy „tisztázni kell a hálózatmenedzser feladatát, különösen az általános hatókörét, valamint az útvonalak tervezésére, a kapacitáskezelésre, a légtér-kialakításra, a környezetre és az igények fontossági sorrendjének meghatározására gyakorolt hatását. A légi közlekedésben érdekelt feleket kivétel nélkül be kell vonni a fontos döntések meghozatalába, a keretjavaslatban érvényesíteni kell az érdemi konzultáció elvét.”

A javaslat nem veszi figyelembe a Covid19-világjárvány által az ágazatra kifejtett drámai hatást sem. Ennek kapcsán az EGSZB azt ajánlja, hogy készüljön hatásvizsgálat, melynek segítségével megfelelően figyelembe tudjuk venni a koronavírus-világjárvány szociális és gazdasági következményeit mind a munkavállalókra, mind pedig a szolgáltatás felhasználóira nézve. (mp)

A blokklánc-technológiák hasznos megoldásokat kínálhatnak a bányászat számára a jövőben, de a digitális átállás során nem szabad szem elől téveszteni a társadalmi következményeket. Ez volt az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) által 2020. december 14-én szervezett online vitafórum fő üzenete.

„A bányavállalatok, amelyek megkezdték a digitális átállást, javulást értek el a biztonságuk, fenntarthatóságuk, termelékenységük és nyereségük terén. A blokklánc az ágazat jövője, de ennek a technológiának az irányítását még meg kell vitatni. A lehető legkisebbre kell csökkentenünk azokat a társadalmi és területi egyensúlyhiányokat is, amelyeket az új zöld megállapodás és a körforgásos gazdaság részeként a tevékenységek átalakítása idéz elő” – jelentette ki Pietro De Lotto, a CCMI elnöke.

Ezt a nézetet vallja a CCMI tagja, Hilde Van Laere is: „A blokklánc a digitális átállás középpontjában áll, és képes átalakítani a vállalatokat és az egész társadalmat, nem csak a bányaipart. Minden iparág minden vállalkozását átalakította, és megváltoztatta a bányászat kontextusát is. Az üzleti tranzakciók biztonságának és átláthatóságának biztosítására, valamint a dokumentumok és üzleti megállapodások változásainak rögzítésére képes rendkívül hasznos alkalmazásokat kínál a bányászatban.”

Az operatív és intézményi érdekelt felek széles köre csatlakozott a vitához: a Svéd Bányászati Szervezet, a Minespider, a Kamni Chain, az IndustriALL Norway, a Nyersanyagok Nemzetközi Megfigyelőközpontja, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ).

A webináriumra a Digitális bányászat Európában: új megoldások a nyersanyagok fenntartható előállítására címmel Marian Krzaklewski és Hilde Van Laere által kidolgozott, az EGSZB szeptemberi plenáris ülésén elfogadott CCMI/176 jelű vélemény nyomon követése keretében került sor. (mp)

Az EGSZB örömmel látja, hogy az európai éghajlati paktumra vonatkozó európai bizottsági javaslatokban visszaköszönnek ajánlásai. A paktum ugyanis a társaktól való tanulás, az oktatás, a kapacitásépítés, az akadályok felszámolása és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés révén támogatja a meglévő és új éghajlat-politikai fellépéseket.

A Párizsi Megállapodás bevezette a globális karbonsemlegesség koncepcióját, és ezzel megváltoztatta a szakpolitikai közbeszédet és konkrét tettekre ösztönözte a kormányokat és az illetékeseket. Mindez elképzelhetetlen lett volna a civil társadalmi szereplők eddig sosem látott aktivizálódása nélkül. Az éghajlat-politika csak akkor lehet sikeres az EU-ban, ha abban „a társadalom minden szereplője” aktívan közreműködik.

Peter Schmidt EGSZB-tag szerint „az éghajlati paktum fontos lehetőséget kínál ahhoz, hogy olyan innovatív és részvételen alapuló megközelítést alakítsunk ki, amely tükrözi, támogatja és ösztönzi a civil társadalomban, a közösségeken, városokon és régiókon belül már folyamatban lévő fellépéseket.”

Az EGSZB azt tervezi, hogy az Európai Bizottsággal és más uniós szervekkel együttműködve részt vesz egy olyan platform létrehozásában, amely az európai éghajlati paktum érdekelt feleit tömörítené, és az inkluzivitás és az átláthatóság elvére, valamint az éghajlat-politikai szereplők érdemi részvételére és felelősségvállalására épülne minden szinten.

Mindezek mellett, ha a paktum részeként létrehoznának egy uniós klímafinanszírozási fórumot, akkor azzal ösztönözni lehetne az egymástól való tanulást, elősegítenék a finanszírozáshoz való hozzáférést és az akadályok lebontását. A paktum szerves részeként be kellene indítani egy olyan mechanizmust is, melynek segítségével a fiatalok komolyan vennék az éghajlat és a fenntarthatóság kérdését. Erre szolgálhatnának például az EGSZB által javasolt ifjúsági éghajlati és fenntarthatósági kerekasztalok. (mr)

Az amerikai választásokat követően az EGSZB transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó nyomonkövetési bizottsága december 15-én összeült, hogy újra erős partnerséget alakítson ki az egyesült államokbeli civil társadalommal.

Most, hogy nemsoká hivatalba lép az Egyesült Államok új adminisztrációja, az EU-nak és az Egyesült Államoknak egyedülálló lehetőségük nyílik arra, hogy – az elmúlt évek jelentős visszalépései után – megújítsák a közös demokratikus értékeken, közös történelmen és közös érdekeken alapuló partnerségüket és barátságukat.

Az EGSZB transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó nyomonkövetési bizottsága december 15-én összeült, hogy újraindítsa a civil társadalmi párbeszédet. Az üléshez virtuálisan csatlakozott Radosław Sikorski európai parlamenti képviselő és William Hurd amerikai kongresszusi tag is.

Radosław Sikorski szerint rendkívül fontos szerepük van az emberek közötti kapcsolatoknak és az Új Transzatlanti Cselekvési Programmal összhangban álló szilárdabb civil társadalmi együttműködésnek. „Az EU és az Egyesült Államok között nem tűntek el a politikai különbségek, de a jószándék, egymás egyenrangú partnerként való kezelése és a kölcsönös bizalom jó kiindulási pontot jelentenek” – fejtette ki.

William Hurd határozottan támogatta a transzatlanti párbeszédet: „Amerika vezető szerepe nem jelenti azt, hogy Amerika egyedül vezet. Meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk szövetségek kiépítésére.” Hangsúlyozta, hogy Kína egyre asszertívabb nemzetközi szerepvállalása miatt nagyon fontos az EU és az Egyesült Államok közötti együttműködés.

Peter Chase, az Egyesült Államok Német Marshall Alapjának főmunkatársa rámutatott, hogy egy ambiciózus stratégia alapvető fontosságú a transzatlanti kapcsolatok szempontjából: „egy erős gazdaság «táplálja» majd a civil társadalmat, az agytrösztöket, a vállalkozásokat és a beruházásokat”.

Matthias Jørgensen az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának munkatársa ismertette az Európai Bizottság Új Transzatlanti Cselekvési Programját, arra kérve az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a Covid19 utáni egészségesebb, biztonságosabb, virágzóbb és demokratikusabb világért folytatott küzdelemhez, és működjön közre bolygónk, a technológia, a kereskedelem és a normák védelme érdekében.

Garrett Workman, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának európai ügyekkel foglalkozó főigazgatója így fogalmazott: „A kereskedelem az alapja annak, hogy helyrehozzuk azt a sok rosszat, amit az amerikai politika okozott az elmúlt néhány évben”.

Az EGSZB bemutatta az „Építsünk hidakat az Atlanti-óceán felett” elnevezésű ambiciózus projektet is, amely rávilágít a civil társadalom szerepére és a megújított transzatlanti partnerségre gyakorolt hatásának jelentőségére. A projekt célja, hogy összekapcsolja az embereket és tevékenységeiket, és az Atlanti-óceán mindkét partján érvényt szerezzen a liberális hangoknak egy olyan időszakban, amikor minden eddiginél fontosabb a közös nevező megtalálása és a megoldások feltárása. (at)