A határokon átnyúló terjeszkedés az EU-n belül az egymásnak ellentmondó héa-szabályok útvesztőjében való eligazodást és a papírmunkát jelenti, ami növeli a költségeket. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) aránytalanul nagy megfelelési terhekkel szembesülnek, így nehezebben tudnak növekedni és versenyezni. Az EGSZB a februári plenáris ülésén elfogadott két véleményében sürgős reformokra szólít fel, a Letta- és a Draghi-jelentésre építve. A javaslatok között szerepel a harmonizált pénzügyi szabályozás, a mesterséges intelligencián alapuló jelentéstétel és az összehangolt iparpolitika.

„Az egységes piac az európai gazdasági jólét gerince, de még mindig nem valósult meg teljes mértékben az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a pénzügyek, az energia és a digitális szolgáltatások” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. „A mai vita rávilágít arra, hogy sürgősen reformokra van szükség az akadályok felszámolása és a szolgáltatási ágazat megerősítése érdekében, Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a vállalkozások számára.”

Maria Luís Albuquerque, a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási és beruházási unióért felelős biztos támogatta ezt a felhívást: „A megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos elképzelésem az, hogy biztonságos, versenyképes, jól szabályozott és jól felügyelt környezetben polgáraink számára jólétet, vállalataink számára pedig növekedést teremtsünk.”

Az EGSZB véleményeiben két kritikus kihívást azonosított a versenyképesség szempontjából: az egységes piac széttöredezettségét, amelyet a Letta- és a Draghi-jelentés is kiemelt, valamint a túlzott bürokráciát, amely különösen a kkv-kat terheli. Mindkét tényező gátolja az innovációt és a gazdasági növekedést.

Mi a probléma?

A vállalkozások számára Európa-szerte túl nagy terhet jelentenek az összetett és egymást átfedő szabályozások. Ez idő- és pénzpazarlást jelent, hátráltatja a zöld megállapodást, és korlátozza a középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését. Mindez pedig csalódott vállalkozásokat, magasabb fogyasztói költségeket és gyengébb gazdasági növekedést eredményez.

A szabályozási terheken túl Európa mélyebb strukturális kihívásokkal is szembesül, amelyek aláássák versenyképességét. Az egységes piac megvalósításának lassú előrehaladása, a digitális és energetikai infrastruktúra közötti különbségek, valamint az összehangolt iparpolitika hiánya korlátozza az EU globális versenyképességét. Miközben más gazdasági blokkok gyorsan lépnek a beruházások vonzása és az innováció előmozdítása érdekében, fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad.

Mi a megoldás?

A versenyképesség megerősítéséhez átfogó megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az akadályok felszámolását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a pénzügy és az energia, a digitális átalakulás felgyorsítását, valamint annak biztosítását, hogy a kkv-k egyenlő versenyfeltételek mellett lnövekedhessenek és versenyezhessenek.

Az EGSZB véleményei a következőket javasolják:

• A szabályozások egyszerűsítése a környezetvédelmi és szociális normák csökkentése nélkül.
• A mesterséges intelligencián alapuló egységes platform létrehozása a kkv-k és a közepes méretű vállalatok jelentéstételének egyszerűsítése, valamint a megfelelés gyorsabbá és egyszerűbbé tétele érdekében.
• A szabályok ágazatok közötti harmonizálása az ismétlődő papírmunka csökkentése érdekében.
• A pénzügyi szabályozás egységesítése a tagállamokban, összehangolt uniós iparpolitikával.
• Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus reformja egy méltányosabb, kevesebb terhet eredményező rendszer érdekében. (gb)