Jacques Delors hosszú és eredményekben gazdag életutat hagyott maga mögött, amelynek gyümölcseit még sokáig élvezzük. Egységes piac, schengeni térség, Erasmus, euro, Kohéziós Alap: Jacques Delors közvetlenül hozzájárult a jelenlegi európai integráció egyes fejezeteinek kidolgozásához. Az európai eredmények mögött a cselekvés etikája áll.

Jacques Delors nemes cselekedetté tette a közösségi szerepvállalást. Egyesületi, szakszervezeti, majd politikai tevékenységei során az aktivistát – ahogy alázattal szerette önmagát definiálni – mindenekelőtt Emmanuel Mounier perszonalista gondolkodása inspirálta. Diszkréten elkötelezett keresztényként mindenkiben a társadalmi kötelékek hálózatába ágyazott egyedi személyt látta, akit mozgósítani kell minden jelentős fellépéshez.

A szociáldemokrata, akit az individualizmus térnyerése aggodalommal töltött el, a társadalmi szerepvállalásban hitt, amelynek keretében mindenki megteszi a magáét a közös jó érdekében. Neve mindig is elválaszthatatlanul fog kapcsolódni az társadalmi egyeztetéshez, a társirányításhoz, a kollegialitáshoz és a kollektív fellépés egyéb formáihoz, amelyeket támogatott és hirdetett. Ezért tulajdonított nagy jelentőséget az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, amelyek létrehozásához hozzájárult. Tisztelte a közvetítő szerveket, és hitt az őszinte és kompromisszumra törekvő szociális párbeszédben.

Európai szinten gyakorolta is azt, és ezen a szinten kiterjesztette a vallásokkal folytatott párbeszédre is. Delors nem a gondviselés küldötte volt. Autodidaktaként nem tekintette magát „self-made man”-nek, hanem olyan valakinek, aki mások által és velük együtt fejlődött, mindenekelőtt a cselekvésben. Delors gondolkodása mozgásban lévő gondolkodás, amely a cselekvés eredményeiből táplálkozik, szédítő íveket írva le. A buzgó hitében gyökerező elvek és meggyőződések embere volt, aki nem volt egyetlen süket ideológia foglya sem. Egyértelműen látta a valóságot, felfogta a helyzetet és tisztelte a nemzeti tradíciókat – így találta meg az előrelépés lehetőségét.

Számára a valóság az idea fölött áll, de utat enged az ideának, ha a körülmények úgy kívánják. Így volt képes felvetni a közös valuta gondolatát, miközben támogatta Németország újraegyesítését, amely a fal leomlása után elkerülhetetlenné vált. Igaz, a világ és jelenlegi zűrzavara már nem a delors-i Európa világa. Alkotásait, például a belső piacot, a fenyegető erőkkel szemben ki kell igazítani és ki kell teljesíteni. De ezek az eredmények képezik a mai cselekvés alapjait. A valóságon alapuló és azt tisztán látó megközelítését, amely elvekre épül, de kész a kompromisszumra az előrelépés érdekében, ideje lenne újjáéleszteni az európai vezetők asztalánál.

Sébastien Maillard, a Jacques Delors Intézet szaktanácsadója és 2017–2023 között igazgatója.