A civil társadalom – tömören fogalmazva – olyan közösségi csoportokat jelöl, amelyek képesek az önszerveződésre, valamint egyes kiválasztott célok meghatározására és követésére. A demokratikus rendszerekben sok és sokféle civil társadalmi csoport működik, hogy minél jobban képviselhessék azt a sokszínűséget, amely tagjaik hangját, véleményét jellemzi. A nem demokratikus rendszerekben a nem kormányzati szervezetek többnyire a kormány ellenzékéhez tartoznak. A civil társadalom képes arra, hogy aktív polgári szerepvállalással és a közjót szolgáló együttműködés szándékával, az állami intézményektől függetlenül lépjen fel.
Amíg a PiS volt hatalmon, a civil társadalmi szervezetek az ország állami berendezkedését és az emberi jogok védelmét veszélyeztető változások ellen mozgósítottak. 2016 és 2022 között – ahogy az a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány „Nyomásgyakorlás és mozgósítás. A civil társadalom a jogállamiság válsága ellen” című jelentéséből kiderül – a nem kormányzati szervezetek számos tömegtüntetést szerveztek a jogállamiság védelmében és az alkotmányos értékek megtiprása ellen, és jogi segítséget nyújtottak a megkülönböztetésnek és elnyomásnak kitett csoportok számára. A nem kormányzati szektor folyamatosan kereste a döntéshozatali folyamatokban való részvétel új csatornáit, így például sikeres koalíciókat hozott össze az emberi jogi ombudsman és a gyermekjogi ombudsman megválasztásához, és polgári vitacsoportokat is szervezett.
A 2023. október 15-én tartott parlamenti választások eredményei a lengyelországi civil társadalom erejét mutatják. A páratlanul magas részvétel (74,38%) és az ellenzéki csoportok választási győzelme bizonyítja, hogy hatékony volt a polgárok mozgósítása, ami kormányváltáshoz vezetett. A Jog és Igazságosság jelöltjei a szavazatok 35,38%-át szerezték meg. Ezzel a párt – 1989 óta elsőként – immár harmadik alkalommal megnyerte a parlamenti választásokat, de a 2015-ös és 2019-es választásokkal ellentétben jelöltlistája nem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges mandátumtöbbséget. A következő pártok jutottak még be a Szejmbe: Polgári Koalíció (30,7%), Harmadik Út PSL-PL (14,4%), Új Baloldal (8,61%) és Szabadság és Függetlenség Konföderáció (7,16%). Három párt (Polgári Koalíció, Harmadik Út PSL-PL és Új Baloldal) összefogott, és így megszerezte a szavazatok 51,72%-át, ezzel pedig a kormányalakításhoz nélkülözhetetlen többséget. A Donald Tusk miniszterelnök vezette kormányt második nekifutásra alakították meg.
Egyik közvélemény-kutatás sem jelzett ilyen magas részvételt. Emlékeztetőül: a 2019-es parlamenti választásokon 61,74% volt a részvételi arány, az 1989-es történelmi választásokon pedig 62,7%. Különböző felmérésekből (pl. CBOS, Báthory Alapítvány) az derül ki, hogy a polgárokat a régóta tartó társadalmi frusztráció motiválta arra, hogy elmenjenek szavazni. Meg kell jegyezni, hogy a választások előtt erőteljes társadalmi mozgósítás volt megfigyelhető. Így például rekordszámú szavazó kívánt élni azzal a lehetőséggel, hogy a lakóhelyén kívül szavazzon (október 12-én 15 óráig 960 000 ember változtatta meg szavazóhelyét, és kb. 1 200 000 kérelmezte ezt). Csaknem megkétszereződött azoknak a külföldön élő lengyeleknek a száma, akik jelezték szavazási szándékukat (kb. 600 000 fő, szemben az előző, 2019-es választások során számlált 350 000-rel).
Elképzelhető, hogy az országos népszavazás meghirdetése és megtartása is segített a polgárok parlamenti választási mozgósításában. A népszavazáson a részvételi arány 40,91% volt, ezért az eredmény nem lett kötelező erejű. A mozgósítás szempontjából a nem kormányzati szervezetek szavazásra biztató akciói is fontosak voltak. Különösen figyelemreméltóak voltak a nőket és fiatalokat célzó akciók (pl. Nők Hangja Kezdeményezés – „A te választásod”, Keleti Kezdeményezés – „Elég a hallgatásból”, SexEd – „A te döntésed”), melyek hozzájárultak a magas részvételhez. A 2019. évi parlamenti választásokon a nők 61,5%-a és a férfiak 60,8%-a szavazott. A 18–29 éves fiatalok részvételi aránya 46,4% volt. A 2023-as választásokon több nő (73,7%) mint férfi (72,0%) szavazott, és a (18–29 éves) fiatalok 68,8%-a vett részt. A választási kampány idején különböző társadalmi szervezetek legalább 20 szavazásra biztató kampányt indítottak.
A kampányok többsége az interneten zajlott, de volt olyan, amelyik a televízióban, a rádióban, sőt a mozikban is látható volt. A celebek, influenszerek, színészek és közéleti személyiségek bevonása segített abban, hogy többféle közönséghez tudjanak szólni. A „2023. évi választás – motivációk és döntések” című, 2023. októberi CBOS-felmérés szerint a szavazók többsége (kb. 70%) legalább néhány héttel a választások előtt már eldöntötte, hogy kire fog szavazni. A többiek később döntöttek: a választások előtti héten (kb. 28%), csak a választás napján (9%) vagy a választások előtti napon (4%). Az adott párt és az Európai Unió közötti kapcsolat elsősorban a Polgári Koalíció (KO) szavazói számára volt fontos (80%). A kormányváltási szándékot majdnem ugyanilyen sokan (77%) említették a KO-ra való szavazás okaként. A KO-szavazók nagy arányban (64%) úgy érezték, hogy a párt hozzájuk közel álló értékeket és elveket képvisel. A PiS-szavazók úgy érezték, hogy a párt mind az érdekeiket („törődik az olyan emberekkel, mint ők” – 66%), mind pedig értékeiket és elveiket (62%) képviseli. Emellett jó véleményük volt a párt addigi kormányzásáról (64%) és gazdasági programjáról is (59%).
2024 júniusában a lengyelek ismét választanak, ezúttal európai parlamenti képviselőket. Az EP-választások a 2023. évi parlamenti választásokkal elindított választási ciklus folytatásának tekinthetők, mivel Lengyelországban 2024 áprilisában helyhatósági választásokra kerül sor. Európa mint téma a helyhatósági kampányokban is jelen lesz, bár kisebb mértékben, mint a parlamenti választások során. Megjegyzendő továbbá, hogy Lengyelország uniós csatlakozásának 20. évfordulója ösztönzőleg hathat az európai választásokon való részvételre. Emlékeztetőül: a legutóbbi, 2019. évi EP-választásokon Lengyelországban 45,68% volt a részvételi arány.
A lengyelek határozottan támogatják Lengyelország európai uniós tagságát. A 2023. áprilisi CBOS-felmérés szerint 85%-uk áll ki az uniós tagság mellett. A számarány csökkent ugyan, de továbbra is nagyon magas (85%). Minden tizedik válaszadó ellenzi Lengyelország jelenlétét az EU-ban (10%), és minden huszadiknak nincs véleménye erről a kérdésről (5%).
Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az európai parlamenti választásokra most először vet árnyékot egy polikrízis: többek között a folyamatban lévő háború Ukrajnában, az éghajlati válság, a gazdasági válság és a populista jobboldal felemelkedése. Ezért – a dezinformációs tevékenységek várható felerősödésére való tekintettel – fontos, hogy hatékony és következetes, az adott választói csoportokhoz igazított kommunikációs politikát alkalmazzunk a kampányban. Ezekben a nemzetközi feszültségekkel teli időkben az Európai Unió támogatói reménykedve, biztonságunk garanciájaként tekintenek erre a közösségre.
Małgorzata Molęda-Zdziech
Varsói Gazdaságtudományi Főiskola – Team Europe Direct Poland
Elrejtés