EGSZB info

Az EGSZB sikertörténet, de az Európai Uniónak még nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartsa társadalmi szerződését, a szolidaritást, a méltányos gazdaságot és az inkluzivitást. Ez ugyanis az európai értékek megőrzésének kulcsa.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB) az 1957 márciusában aláírt Római Szerződés hozta létre. Az intézmény 1958 májusában tartotta első plenáris ülését. 2023. december 13-án vitát tartottak Brüsszelben „Megemlékezés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fennállásának 65. évfordulójáról: A civil társadalmi szerepvállalás megerősítése, a demokrácia védelme” címmel. Ezen az elmúlt évtizedek tapasztalatairól és a jövőre szóló tanulságokról volt szó. „Az elmúlt 65 évben az EGSZB valódi platformot hozott létre, ahol a civil társadalom szabadon kifejtheti nézeteit, és így törekedhet az uniós jogszabályok javítására. A változó geopolitikai környezetben minden eddiginél fontosabb, hogy megjelenjenek az erős és független civil társadalom nézetei. A megfigyelő-ellenőrző szerepet ellátó civil társadalom jelenti ugyanis a garanciát arra, hogy senki ne iktathassa ki a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot vagy az alapvető jogokat és értékeket – azaz, hogy senki ne tudja megszüntetni a demokráciát” – fogalmazott Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

Az EGSZB tagjai az európai civil társadalmi szervezetek sokféleségét képviselik, ideértve a vállalkozásokat, a szakszervezeteket és az egyéb érdekképviseleti csoportokat. Az EGSZB az EU konzultatív szerve, amely véleményeket fogalmaz meg az Európai Bizottság, az EU Tanácsa és az Európai Parlament számára, hídként szolgálva az EU döntéshozó intézményei és az uniós polgárok között. „Az EGSZB betöltötte 65. életévét, így azt gondolhatnánk, hogy ideje nyugdíjba vonulnia. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. Most, amikor ilyen sok európai szembesül nehézségekkel, minden eddiginél nagyobb szükség van az EGSZB-re. Nem szabad hagynunk, hogy megpróbálják figyelmen kívül hagyni a szervezett szociális párbeszéd szerepét! A többi uniós intézménynek még inkább figyelnie kell ránk” – mondta Georges Dassis, az EGSZB volt elnöke és a volt EGSZB-tagok egyesületének elnöke.

Ahogy az a megbeszélés során is elhangzott, az elmúlt években az EGSZB vezető szerepet töltött be a szociális jogok európai pilléréről folyó vitában. Az EGSZB aktívan részt vett az Európa jövőjéről szóló konferencián is, amelynek végleges ajánlásai kifejezetten megemlítették az intézményt mint az uniós demokráciában való részvétel és átláthatóság növelésének eszközét. Az EGSZB úttörő szerepének közelmúltbeli példái közé tartozik, hogy elsőként szorgalmazta egy valódi európai egészségügyi unió létrehozását, és élen jár a „javításhoz való jog” javaslásában. Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy fontos hatása van az EGSZB munkájának. Kiemelte, hogy miként sikerült 1958 óta javítani az uniós jogszabályokat: „Az elmúlt hónapokban több kulcsfontosságú célt is elértünk, többek között a versenyképességi ellenőrzést és az uniós kék megállapodást. Folytatjuk munkánkat, hogy eljuttassuk az illetékesekhez az általunk képviselt emberek véleményét.”

Az energetikai átállás, az éghajlati válság elleni küzdelem és az Oroszország által okozott geopolitikai fenyegetés adandó válasz csak néhány azok közül a kihívások közül, amelyek rávilágítanak arra, hogy igenis szükség van egy olyan EGSZB-re, amely segít abban, hogy a köz érdekében konszenzusra lehessen jutni, és előmozdítja az európai integrációval kapcsolatos értékeket, illetve a részvételi demokrácia és a civil társadalmi szervezetek ügyét. „Az EGSZB 65 éve platformot biztosít a szakszervezeti képviselők számára, hogy érdemi megbeszéléseket folytassanak a munkáltatókkal, a civil társadalmi szervezetekkel és az Európai Unió más intézményeivel. Az EGSZB sikere az együttműködésben rejlik. Azzal, hogy a társadalom számos különböző csoportjának képviselőit tömörítjük, sok különböző nézőpontból álló véleményeket tudunk kidolgozni. Ez az inkluzivitás biztosítja, hogy munkánk összhangban legyen a demokratikus elvekkel” – mondta Lucie Studničná, a Munkavállalók csoportjának elnöke.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke szorgalmazta, hogy az EGSZB széleskörűen mobilizálja magát az európai parlamenti választásokra. „Az EU-nak kollektív problémamegoldó megoldással kell szolgálnia a közös európai kihívásokra. Nagyban függ az európai parlamenti választások eredményeitől, hogy sikerül-e ezt elérni. Az EGSZB-nek és tagjainak feladata és felelőssége, hogy a civil társadalmi szervezetek hálózatain keresztül megszólítsa az embereket és foglalkozzon a dezinformáció, a félelmek és a bizalomhiány kérdésével. Újfent szorgalmaznunk kell, hogy hathatós intézkedések szülessenek arra, hogy valamennyi szakpolitikai területen párbeszéd létesüljön a civil társadalommal uniós szinten.”

További információ az EGSZB történetéről (ab)

2023. december 12-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Elnöksége úgy határozott, hogy Isabelle Le Galo Flores-t nevezi ki az EGSZB új főtitkárának.

Isabelle Le Galo Flores mesterfokozatot szerzett mérnök-matematikus szakon, illetve kommunikáció, médiaismeretek és nemzetközi kapcsolatok szakirányon is. Pályafutása során több vezető beosztást is betöltött, legutoljára például a spanyolországi Daniel és Nina Carasso Alapítvány főigazgató-helyettese volt. Itt többek között a fenntartható élelmiszerrendszerek és a polgárság, illetve a művészet kapcsolatával foglalkozott.

Az EGSZB főtitkárának végrehajtói feladata van: segítenie kell az intézmény hivatalos szerveinek működését, akár tanácsadással is, és ő vezeti a mintegy 700 fős személyzetet. Isabelle Le Galo Flores 2024- január 16-án kezdte meg ötéves megbízatását, miután Gianluca Brunetti 2023. december 31-én távozott a főtitkári posztról. (ehp)

Minden éjszaka közel 900 000 ember alszik az utcán vagy hajléktalanszállón az EU-ban. A hajléktalanság az elmúlt 15 évben több mint kétszeresére nőtt, ezért az EGSZB cselekvésre szólítja fel a tagállamokat és az EU-t.

Az EGSZB egy hajléktalansággal kapcsolatos átfogó uniós stratégia kidolgozását, valamint a hajléktalansággal kapcsolatos hatékony nemzeti szakpolitikák gyors végrehajtását sürgeti azzal a céllal, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenjen a hajléktalanság, a társadalmi kirekesztés egyik legszélsőségesebb formája.

„Egy olyan hajléktalansággal kapcsolatos uniós stratégiát sürgetünk, amely teljes mértékben integrálja a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformját (EPOCH), és lehetővé teszi a hajléktalansággal kapcsolatos nemzeti szakpolitikák európai szemeszterbe történő beágyazását” – fejtette ki Maria del Carmen Barrera, „A hajléktalansággal kapcsolatos nemzeti stratégiák uniós kerete” című EGSZB-vélemény előadója.

A stratégiát tanácsi ajánlásnak kell támogatnia, az EGSZB ezért sürgeti az EU Tanácsának új belga elnökségét, hogy kezdje meg az ezzel kapcsolatos munkát. Arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy késlekedés nélkül dolgozzon ki javaslatot egy új többéves munkaprogramra, amely átnyúlna következő mandátumidőszakába, és annak teljes időtartamát lefedné.

„Az EGSZB azt szeretné, ha a hajléktalanság továbbra is szociálpolitikai prioritás maradna az EU számára az európai választások előtt és azt követően is. Stratégiai szemléletváltásra van szükség, a hajléktalanság kezelése helyett arra kell összpontosítanunk, hogy azt ténylegesen, 2030-ig megszüntessük” – fejtette ki Topolánszky Ákos, a vélemény társelőadója.

Az EGSZB javasolta az „Elsőként lakhatás” elv aktív támogatását a krónikus hajléktalanság kezelése érdekében. Ezen elv értelmében a lakás nem csupán szálláshelyet, hanem a társadalmi visszailleszkedés eszközét is jelenti. Ez a megközelítés hosszú távú lakhatási megoldásokat kínál, és nem függ olyan feltételektől, mint a személyes fejlődés szükséges bizonyítása vagy egyéb támogatási formák elfogadása.

A lakhatásközpontú megközelítést már a lisszaboni nyilatkozat is támogatta, amelyet a 27 uniós tagállam mindegyike, valamint európai intézmények és számos európai nem kormányzati szervezet is aláírt 2021-ben. A nyilatkozat az EPOCH politikai alapja, és aláírói kötelezettséget vállaltak arra, hogy uniós szinten együttműködjenek a hajléktalanság terén, és törekedjenek a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolására. Ugyanakkor, ahogyan az EGSZB a véleményben megjegyzi, a politikai erőfeszítések ellenére sem európai, sem nemzeti szinten nem tettek még eleget a hajléktalanság kezelése érdekében.

Az elmúlt húsz évben Finnország volt az egyetlen olyan ország, amely következetesen csökkenteni tudta a hajléktalanságot. (ll)

Gazdaság és pénzügyek, digitalizáció, versenyképesség, vállalkozások és kereskedelem. Ez az a négy terület, ahol az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége 2023 júliusa és decembere között eredményeket ért el.

A decemberi plenáris ülésen felszólalva Nadia Calviño, Spanyolország első miniszterelnök-helyettese és gazdasági és digitalizációért felelős minisztere összefoglalta az EU soros elnökségének következtetéseit, megemlítve többek között a gazdasági és monetáris unió elmélyítését, az azonnali banki fizetéseket, a villamosenergia-piac reformját és a Chilével kötött előrehaladott kereskedelmi megállapodás aláírását.

Nadia Calviño, aki várhatóan 2024. január 1-jén lép hivatalba az Európai Beruházási Bank (EBB) következő elnökeként, kiemelte azokat a pontokat is, amelyeket az Európai Uniónak hamarosan napirendre kell tűznie, különös tekintettel a közelgő európai választásokra. „A világ jelentős változásokon megy keresztül, és a második világháború után létrehozott tektonikus lemezek eltolódnak” – mutatott rá. „Biztosítanunk kell, hogy az EU továbbra is vezető szerepet töltsön be a világ legfontosabb vitáiban, kezelje a fő kihívásokat, és védje meg európai értékeit ebben az új világban.”

A hamarosan véget érő, zsúfolt napirendű félévre utalva hozzátette, hogy „a többi európai intézménnyel és különösen az EGSZB-vel való együttműködés fontos szerepet játszott e hat hónap sikerében. Jelenlétem ma itt azt mutatja, hogy a spanyol kormány szilárdan elkötelezett a szociális partnerek, a szociális párbeszéd és a civil társadalom iránt. Arra törekszünk, hogy a civil társadalom véleményét figyelmesen meghallgassuk, és beépítsük a munkánkba.” (mp)

Az EGSZB kéri, hogy a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében az európai fogyatékossági kártyára vonatkozó európai bizottsági javaslat hatályát terjesszék ki a hosszabb munkavállalási vagy tanulmányi célú tartózkodásra.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság európai fogyatékossági kártyára és európai parkolási kártyára vonatkozó javaslatát, amely az első lépés a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgásának megvalósítása felé az EU-ban.

„A két kártyára vonatkozó javaslat több mint 80 millió fogyatékossággal élő európai polgár számára fontos” – jelentette ki Ioannis Vardakastanis, az EGSZB Európai fogyatékossági és parkolási kártyák című véleményének főelőadója. A vélemény ismertetésére az EGSZB december 14-i plenáris ülésén került sor. „Ez egy nagyon fontos lépés a komoly akadályok felszámolása és annak biztosítása felé, hogy a fogyatékossággal élő személyek – mind az európaiak, mind pedig a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok – élvezhessék a szabad mozgást, amely az Unió alapelve. A jövőben további szakpolitikák fognak erre épülni.”

Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a javaslat nem szünteti meg a fogyatékossággal élő európaiak szabad mozgásának néhány fő akadályát, különösen a fogyatékossági ellátások hordozhatóságának hiányát, amikor a fogyatékossággal élő személyek munkavállalás vagy tanulás céljából egy másik uniós országba költöznek. Saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB a javaslat hatályának kiterjesztését kéri, hogy a más uniós országba költöző fogyatékkal élő személyek ideiglenesen használhassák a kártyákat, és így továbbra is részesülhessenek a szociálpolitika és/vagy a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek keretében nyújtott ellátásokban.

Jelenleg ez nem így van. A másik tagállamba költöző személyek a határ átlépésével elveszítik a fogyatékossági ellátásokra való jogosultságukat mindaddig, amíg az új tagállamban újra nem értékelik a fogyatékosságukat.

Ez az értékelési folyamat több mint egy évig is eltarthat, és az átmeneti időszakban az érintett személy nem számíthat sem elismerésre, sem támogatásra. „Azt kérjük, hogy terjesszék ki a javaslat hatályát, hogy ne legyen joghézag, és az új országban az ellátások folyósítása ne szakadjon meg a szóban forgó időszakban. Ez lehetővé teszi, hogy a fogyatékkal élők méltóságteljes életet élhessenek már a tartózkodásuk kezdetétől fogva” – emelte ki Ioannis Vardakastanis. (ll)

A civil társadalmi szervezetek csalódottságuknak adnak hangot a COP28 eredményei miatt, de a konferenciát a globális színtéren való fokozott európai fellépés platformjának tekintik. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) továbbra is elkötelezett az éghajlati válság kezelése mellett és hangsúlyozza, hogy több ambícióra, valamint a fiatalok bevonására van szükség.

A COP28 történelmi jelentőségű változást fémjelez, mivel az országok harminc év után először kötelezettséget vállalnak arra, hogy az energiarendszerekben leválnak a fosszilis tüzelőanyagokról. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke méltatja ezt az előrelépést, de ragaszkodik a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetéséhez, és hangsúlyozza a fiatalok bevonásának fontosságát ezekbe az erőfeszítésekbe.

Az Európai Unió tárgyalói eredményként könyvelik el, hogy sikerült életben tartaniuk a párizsi megállapodásnak a globális hőmérséklet-emelkedés korlátozására vonatkozó célját. A COP28 az energiaágazatra összpontosít, 2030-ig 43%-os kibocsátáscsökkentést, 2050-re pedig nettó zéró kibocsátást tűzött ki célul. A megállapodást azonban kritizálják annak hiányosságai miatt: bizonytalanságok övezik az 1,5 °C-os cél elérését, emellett nagy az olajtermelő országok befolyása, az átmenetre vonatkozó pénzügyi rendelkezések pedig gyengék.

Sandrine Dixson-Declève, a Római Klub társelnöke a növekvő vagyoni egyenlőtlenségekre és a nem megfelelő tehermegosztásból eredő társadalmi feszültségekre figyelmeztet. Diandra Ni Bhuachalla, az EGSZB ifjúsági küldötte elmondta, hogy lesújtotta a COP28 eredménye, és hangsúlyozta, hogy a hétköznapi emberek tapasztalatának nagy jelentősége van a fosszilistüzelőanyag-lobbisták tevékenységének ellensúlyozásában.

Az aggodalmak ellenére az EGSZB tagjai elismerik a dubaji megállapodás pozitív aspektusait, és ígéretet tesznek a hiányosságok kiküszöbölésére, ugyanakkor sürgetik a többi uniós intézményt, hogy ugyanezt tegyék. Az EGSZB vitájának végső üzenete a határozott elkötelezettség: „Nem adjuk fel”, és továbbra is az éghajlati válság sürgős kezelésén dolgozunk az EU és az ENSZ folyamatos fellépésén keresztül. (ks)

Külső fellépéseiben az EU-nak kiemelt szakpolitikaként kell támogatnia a klímadiplomáciát – hangsúlyozta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a decemberi plenáris ülésén elfogadott véleményében. Szilárd és hiteles stratégiai tervre van szükség ahhoz, hogy klímadiplomáciáját hozzáigazítsa a jelenlegi geopolitikai helyzethez és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz.

Az EGSZB úgy véli, hogy a továbblépéshez az EU kiemelt külkapcsolati intézkedésévé kell tenni a klímadiplomáciát.

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke és a vélemény előadója hangsúlyozta: „Nincs vesztegetni való időnk, ha el akarjuk kerülni a helyrehozhatatlan károkat. A klímadiplomácia megelőző jellegű diplomácia. Ezért sürgősen magasabb szintre kell emelni a klímadiplomáciai tevékenységeket, hogy azok az EU külügyi és külpolitikai fellépésének legfontosabb elemévé váljanak.”

Az EGSZB arra ösztönzi az EU-t, hogy fogadjon el átfogó klímadiplomáciai stratégiát, amely rövid és hosszú távú prioritásokat tartalmaz, és a külkapcsolatok valamennyi területébe beépítené az éghajlat-politikai intézkedéseket, beleértve a biztonságot és védelmet, a kereskedelmet, a beruházásokat, a közlekedést, a migrációt, a fejlesztési együttműködést, a pénzügyi és technikai segítségnyújtást, a kultúrát és az egészségügyet.

Az európai zöld megállapodás hatékony belső végrehajtásával az Unió hitelessé válik ahhoz, hogy befolyásolhasson másokat, illetve ösztönözheti őket, hogy ők is fenntarthatóbbá váljanak. Ezért az EGSZB arra kéri a tagállamokat és az intézményeket, hogy biztosítsanak jobb koordinációt az uniós szereplők között, hogy összehangolják politikáikat az éghajlati célkitűzésekkel, és felgyorsítsák a zöld megállapodás végrehajtását célzó hazai fellépéseiket.

Ahogy Stefano Mallia, a vélemény előadója fogalmazott: „Körül kell néznünk a saját házunk táján, hogy képesek vagyunk-e elérni a zöld megállapodás keretében kitűzött célokat. Ha a saját portánk rendben van, akkor együtt kell működnünk a szomszédos országokkal, elő kell mozdítanunk azok gazdasági diverzifikációját, igazságos átmeneti terveket kell kialakítanunk, valamint támogatnunk kell az alkalmazkodási és kockázatkezelési projekteket, hogy megelőzhessük és csökkenthessük az instabilitási kockázatokat.” (mt)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nemrégiben elfogadott véleményében arra figyelmeztet, hogy veszélyezteti az európai polgárok egészségét és jólétét az, hogy az EU túlzott mértékben függ az Ázsiából származó gyógyszerhatóanyagok és kész gyógyszerek behozatalától. Az EGSZB ezért javasolja egy kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály kidolgozását.

Egyre nehezebbé válik az Európai Unió alapvető gyógyszerekkel való ellátása, mivel a legtöbb gyógyszerhatóanyagot és kész gyógyszert jelenleg Ázsiából importálják. A külső beszállítóktól való függőség aggodalomra ad okot: vajon milyen az EU ellenállóképessége az ellátási lánc megszakadásaival, az áringadozásokkal és a potenciális geopolitikai kockázatokkal szemben?

„Azzal, hogy az alapvető gyógyszerek tekintetében külső beszállítókra támaszkodunk, veszélyeztetjük polgáraink egészségét. Most kell cselekednünk annak érdekében, hogy az európai polgárok hozzájuthassanak a szükséges gyógyszerekhez” – jelentette ki Lech Pilawski, az EGSZB véleményének előadója.

Ezért az EGSZB egy új uniós mechanizmus bevezetését javasolja az európai gyógyszerhatóanyag- és készgyógyszergyártás támogatására. A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló javasolt jogszabály olyan átfogó uniós mechanizmus, amely rendelet formájában kerül előterjesztésre, hogy aktívan támogassa a gyógyszerhatóanyagok és kész gyógyszerek Európai Unión belüli előállítását. Ez a mechanizmus a kutatás és fejlesztés, az infrastruktúrakiépítés és a működési költségek finanszírozását biztosítaná.

Ezen ajánlások végrehajtása jelentős beruházást és együttműködést igényel az uniós tagállamok között. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet ezen erőfeszítések koordinálásában, és dolgozzon ki olyan átfogó stratégiát, amely garantálni tudja Európa egészségügyi biztonságát, előmozdítja a gazdasági jólétet, és biztosítja a gyógyszerek megfizethetőségét az uniós polgárok számára. (gb)

A plenáris ülésen elfogadott véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) javaslatot tett egy, az EU szigetei, valamint hegyvidékei és ritkán lakott területei előtt álló társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére irányuló stratégiára. Az EGSZB kéri, hogy az EU a kohéziós politika keretében lépjen fel, és hangsúlyozza, hogy testre szabott stratégiákra, megbízható adatokra és a fenntartható növekedést szolgáló konkrét mechanizmusokra van szükség.

Az EU távoli régiói – a szigetektől kezdve a hegyvidéki és a ritkán lakott területekig – gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal küszködnek, amelyek akadályozzák fejlődésüket. A távoli fekvésű szigetek izoláltságuk miatt magas költségekkel szembesülnek, míg a hegyvidéki területekre nézve az éghajlatváltozás jelent kockázatot. A gyéren lakott övezetek csökkenő népessége innovatív növekedési stratégiákat követel meg. Az EGSZB előadója, Ioannis Vardakastanis hangsúlyozza, hogy testre szabott megközelítésekre van szükség, elismerve az egyes régiók sajátosságait. Véleményében az EGSZB koherens uniós fellépést szorgalmaz, és hangsúlyozza a régiók közötti szolidaritást a marginalizálódás megelőzése érdekében. Az EGSZB azt ajánlja, hogy használják fel a kohéziós politika szilárd jogalapját, és konkrét alapokat és paktumokat (pl. a szigetek paktuma, a hegyvidéki területek paktuma) javasol a régiók sajátos kihívásainak kezelése érdekében, a városi és vidéki területekre vonatkozó sikeres stratégiák mintájára. A megoldások gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat foglalnak magukban, amelyek különböző intézkedéseket tesznek szükségessé, a működési költségek csökkentésétől a munkahelyteremtés előmozdításáig és a helyi kultúra megőrzéséig. A megalapozott döntéshozatalhoz pontos adatokra és kapacitásépítésre van szükség, valamint elő kell mozdítani az uniós, nemzeti és helyi érdekelt felek közötti aktív párbeszédet az e régiók EU-n belüli egyedi körülményeit tükröző politikák kialakítása érdekében. (tk)

A pénzügyi ágazat – különösen a banki ágazat – fontos szerepet játszik az EU gazdaságának versenyképesebbé tételében, hiszen jelentős mértékben befolyásolja a finanszírozást és a fenntarthatóságra való, elengedhetetlen átállást. A plenáris ülésszakon elfogadott egyik véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt elemzi, hogy elsősorban milyen eszközökkel lehet megerősíteni magát az ágazatot, valamint az EU stratégiai autonómiájához és az annak elérését elősegítő célokhoz való hozzájárulását.

A pénzügyi rendszer ellenálló képessége prioritás az EU gazdasági átalakulása szempontjából, ugyanakkor továbbra is felmerülnek kihívások a versenyképességi ellenőrzések bevezetésére és a szabályozás REFIT révén történő finomhangolására irányuló erőfeszítések ellenére. Az EGSZB előadója, Antonio García del Riego rámutat, hogy a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésének elmaradása akadályozza az integrált piac kialakulását, emiatt pedig az uniós bankok lemaradnak a globális versenyben. Korrekciós intézkedésként alapos értékeléseket kell végezni, hogy garantálni tudjuk a pénzügyi ágazat versenyképességét és rezilienciáját. A tisztességes verseny döntő fontosságú a stabilitás és a növekedés szempontjából, ugyanakkor erősebb szabályozási keretet tesz szükségessé, amely ugyanakkor fenntartja a bankszektor sokszínűségét. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny fontos szerepet játszik a stabilitás biztosításában és a beruházások vonzásában, és olyan kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz a felügyelet kapcsán, amely előmozdítja a digitalizációt és a piaci fenntarthatóságot. Az EGSZB üdvözli, hogy az EU a jövőbeli szakpolitikák részévé teszi a versenyképességi ellenőrzést, ugyanakkor rámutat arra, hogy a versenyképesség fokozása nem igazolhat semmilyen eltérést az olyan nemzetközi normáktól, mint a Bázel III. Létfontosságú, hogy az említett ellenőrzések összhangban legyenek a pénzügyi ágazat sajátosságaival. A tőkepiaci unió kiteljesítése a piac széttöredezettsége ellen fog hatni, fokozza a pénzügyi stabilitást és előmozdítja az integrációt. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ágazat fejlődésének kulcsa a hatékony értékelési módszerek alkalmazása, az érdekelt felek bevonása a hatásvizsgálatokba, valamint a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges megbízható adatok biztosítása. (tk)

A „Global Gateway” kezdeményezés célja az EU nyitott stratégiai autonómiájának garantálása, ám projektjeit hatásvizsgálatoknak kell alávetni – hangsúlyozza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy a decemberi plenáris ülésszakon elfogadott véleményében. Az EGSZB felajánlja, hogy aktívabb szerepet fog játszani a „Global Gateway”-hez kapcsolódó fejlesztési projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat kulcsfontosságú szakaszaiban.

A „Global Gateway” stratégia 2021 és 2027 között 300 milliárd EUR összegű beruházást kíván mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a digitális, az energetikai és a közlekedési összeköttetések javítása, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási infrastruktúrák világszerte történő megerősítése céljából.

Az EGSZB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a „Global Gateway” kezdeményezés keretében indított beruházási programokat hatásvizsgálatoknak kell alávetni, hogy biztosítsák a partnerországokban a fejlesztési kezdeményezésekben való demokratikus részvételt és a projektek gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát is. Más uniós alapokból finanszírozott beruházási projektekkel kapcsolatban ugyanakkor fenntartásai vannak, mivel nem egyértelmű, hogy hogyan kell értékelni az egyes projektek hatását, ezért azok kapcsán esetleg nem a bevett nyomonkövetési folyamatokat alkalmazzák.

Stefano Palmieri ESGZB-tag, a vélemény előadója hangsúlyozta, hogy a „Global Gateway” projektjeinek tiszteletben kell tartaniuk különféle elveket és célkitűzéseket. Ennek kapcsán kijelentette: „Az uniós értékeknek való megfelelés és a részletes hatásvizsgálatok benyújtása fontos ahhoz, hogy garantáljuk ezeknek a projekteknek a fenntarthatóságát.”

Az EGSZB ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai helyi szereplőket nem vonják be ténylegesen a kidolgozás teljes folyamatába. Az EGSZB aktívabb szerepet kíván játszani a „Global Gateway”-hez kapcsolódó fejlesztési projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat kulcsfontosságú szakaszaiban. Készen áll például arra, hogy rendszeres találkozókat szervezzen a „Global Gateway” tanácsadó csoportja és a civil társadalmi szervezetek, valamint a szociális partnerek között. (mt)

Belgium január 1-jén átvette az EU vezetését, hogy 2024 első felében, ebben a kritikus jelentőségű időszakban ellássa az EU Tanácsának elnökségét. A hangsúly kétségtelenül a júniusi európai választásokon lesz, amikor az európai polgárok meghatározhatják az Unió jövőbeli irányát. Aktív szerepet fogunk játszani a választásokkal kapcsolatos információk közlésében és a szavazók választásra való buzdításában. „Az EGSZB a szervezett civil társadalom otthonaként szorosan együtt fog működni a belga elnökséggel egy erősebb, reziliensebb és demokratikusabb Európa kiépítése érdekében”, jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

Ez az új kiadvány tartalmazza az év első felére tervezett tevékenységeinket, a szekcióink által tárgyalt legfontosabb ügyiratokat, valamint a belga elnökség által kért feltáró véleményeket.
Szeretné tudni, kik az EGSZB belga tagjai?

Itt megtudhatja, kik ők és a civil társadalom mely szegmenseit képviselik. A tájékoztatás holland, francia, német és angol nyelven érhető el (cw).

A 2024 júniusában sorra kerülő európai választások meghatározzák Európa jövőjének alakulását, ezért az EGSZB a civil társadalom intézményes partnereként útnak indítja első civil társadalmi hetét.

Ne felejtse ezt az eseményt feljegyezni naptárába!

Ez a kiemelt rendezvény kortól és háttértől függetlenül találkozási lehetőséget nyújt mindenkinek, ideértve a fiatalokat, újságírókat és uniós intézményeket, hogy élénk vitát folytassanak azokról a kérdésekről, amelyek fontosak mindennapi életünk és Európa jövője számára.

A „Lépj fel a demokráciért!” mottót követve megvitatjuk azokat a fenyegetéseket és kihívásokat, amelyek fontosak a demokratikus értékek biztosítása szempontjából, és feltárjuk, hogy mit is vár a civil társadalom Európa jövőbeli vezetőitől. Ajánlásaink beépülnek majd az EGSZB uniós választásokról szóló állásfoglalásába.

A civil társadalmi hét öt fontos EGSZB-s kezdeményezést foglal magában:

• Civil társadalmi napok: civil társadalmi szervezetek: a demokrácia pillérei és a jelenlegi kihívások leküzdésének kulcsszereplői
• Az európai polgári kezdeményezés napja: közös találkozópont az uniós és nemzeti jogalkotók, aktivisták, polgárok és civil társadalmi szereplők számára
• A Te Európád, a Te szavad!: álljunk ki a demokrácia mellett, szólaljunk fel Európáért: ifjúságpolitikai prioritások az EU következő jogalkotási ciklusára
• Az EGSZB civil társadalmi díja: az EGSZB 14. civil társadalmi díjának témája: a mentális egészség
• Újságírói szeminárium: a kihívás: az európai polgárok mozgósítása az európai választásokra

Csatlakozzon hozzánk, és inspirálódjon a szakértői workshopok és magas szintű viták kínálatából! Mondja el véleményét az új európai jogalkotási ciklussal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, és lépjen kapcsolatba civil társadalmi szervezetekkel és a változások előidézőivel Európa minden részéről!

A rendezvényre 2024 januárjától lehet majd regisztrálni.

Több információt hamarosan a #CivSocWeek weboldalán találhat  (mt)