Az EGSZB sikertörténet, de az Európai Uniónak még nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartsa társadalmi szerződését, a szolidaritást, a méltányos gazdaságot és az inkluzivitást. Ez ugyanis az európai értékek megőrzésének kulcsa.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB) az 1957 márciusában aláírt Római Szerződés hozta létre. Az intézmény 1958 májusában tartotta első plenáris ülését. 2023. december 13-án vitát tartottak Brüsszelben „Megemlékezés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fennállásának 65. évfordulójáról: A civil társadalmi szerepvállalás megerősítése, a demokrácia védelme” címmel. Ezen az elmúlt évtizedek tapasztalatairól és a jövőre szóló tanulságokról volt szó. „Az elmúlt 65 évben az EGSZB valódi platformot hozott létre, ahol a civil társadalom szabadon kifejtheti nézeteit, és így törekedhet az uniós jogszabályok javítására. A változó geopolitikai környezetben minden eddiginél fontosabb, hogy megjelenjenek az erős és független civil társadalom nézetei. A megfigyelő-ellenőrző szerepet ellátó civil társadalom jelenti ugyanis a garanciát arra, hogy senki ne iktathassa ki a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot vagy az alapvető jogokat és értékeket – azaz, hogy senki ne tudja megszüntetni a demokráciát” – fogalmazott Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

Az EGSZB tagjai az európai civil társadalmi szervezetek sokféleségét képviselik, ideértve a vállalkozásokat, a szakszervezeteket és az egyéb érdekképviseleti csoportokat. Az EGSZB az EU konzultatív szerve, amely véleményeket fogalmaz meg az Európai Bizottság, az EU Tanácsa és az Európai Parlament számára, hídként szolgálva az EU döntéshozó intézményei és az uniós polgárok között. „Az EGSZB betöltötte 65. életévét, így azt gondolhatnánk, hogy ideje nyugdíjba vonulnia. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. Most, amikor ilyen sok európai szembesül nehézségekkel, minden eddiginél nagyobb szükség van az EGSZB-re. Nem szabad hagynunk, hogy megpróbálják figyelmen kívül hagyni a szervezett szociális párbeszéd szerepét! A többi uniós intézménynek még inkább figyelnie kell ránk” – mondta Georges Dassis, az EGSZB volt elnöke és a volt EGSZB-tagok egyesületének elnöke.

Ahogy az a megbeszélés során is elhangzott, az elmúlt években az EGSZB vezető szerepet töltött be a szociális jogok európai pilléréről folyó vitában. Az EGSZB aktívan részt vett az Európa jövőjéről szóló konferencián is, amelynek végleges ajánlásai kifejezetten megemlítették az intézményt mint az uniós demokráciában való részvétel és átláthatóság növelésének eszközét. Az EGSZB úttörő szerepének közelmúltbeli példái közé tartozik, hogy elsőként szorgalmazta egy valódi európai egészségügyi unió létrehozását, és élen jár a „javításhoz való jog” javaslásában. Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy fontos hatása van az EGSZB munkájának. Kiemelte, hogy miként sikerült 1958 óta javítani az uniós jogszabályokat: „Az elmúlt hónapokban több kulcsfontosságú célt is elértünk, többek között a versenyképességi ellenőrzést és az uniós kék megállapodást. Folytatjuk munkánkat, hogy eljuttassuk az illetékesekhez az általunk képviselt emberek véleményét.”

Az energetikai átállás, az éghajlati válság elleni küzdelem és az Oroszország által okozott geopolitikai fenyegetés adandó válasz csak néhány azok közül a kihívások közül, amelyek rávilágítanak arra, hogy igenis szükség van egy olyan EGSZB-re, amely segít abban, hogy a köz érdekében konszenzusra lehessen jutni, és előmozdítja az európai integrációval kapcsolatos értékeket, illetve a részvételi demokrácia és a civil társadalmi szervezetek ügyét. „Az EGSZB 65 éve platformot biztosít a szakszervezeti képviselők számára, hogy érdemi megbeszéléseket folytassanak a munkáltatókkal, a civil társadalmi szervezetekkel és az Európai Unió más intézményeivel. Az EGSZB sikere az együttműködésben rejlik. Azzal, hogy a társadalom számos különböző csoportjának képviselőit tömörítjük, sok különböző nézőpontból álló véleményeket tudunk kidolgozni. Ez az inkluzivitás biztosítja, hogy munkánk összhangban legyen a demokratikus elvekkel” – mondta Lucie Studničná, a Munkavállalók csoportjának elnöke.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke szorgalmazta, hogy az EGSZB széleskörűen mobilizálja magát az európai parlamenti választásokra. „Az EU-nak kollektív problémamegoldó megoldással kell szolgálnia a közös európai kihívásokra. Nagyban függ az európai parlamenti választások eredményeitől, hogy sikerül-e ezt elérni. Az EGSZB-nek és tagjainak feladata és felelőssége, hogy a civil társadalmi szervezetek hálózatain keresztül megszólítsa az embereket és foglalkozzon a dezinformáció, a félelmek és a bizalomhiány kérdésével. Újfent szorgalmaznunk kell, hogy hathatós intézkedések szülessenek arra, hogy valamennyi szakpolitikai területen párbeszéd létesüljön a civil társadalommal uniós szinten.”

További információ az EGSZB történetéről (ab)