A kohézió társadalmak depolarizálása érdekében történő erősítésének nehéz feladata a civil társadalmi szervezetekre hárul, amelyek elég erővel és motivációval rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék a civil és demokratikus tereket. Ez volt a Civil Társadalmi Hét legfontosabb üzenete, amelynek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) idén második ízben adott otthont, hogy megvitassa az uniós társadalmak széles körű polarizációjának riasztó tendenciáját.

Március 17. és 20. között több mint 800-an – köztük civil társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek és ifjúsági csoportok képviselői, valamint érdekelt felek és újságírók – gyűltek össze az EGSZB-nél a Civil Társadalmi Hét alkalmából, hogy megosszák egymással nézeteiket, és megvitassák, hogyan erősíthető meg a kohézió és a részvétel a polarizált társadalmakban.

A Civil Társadalmi Hét az EGSZB kapcsolattartó csoportjának tagjai és az európai polgári kezdeményezés napjának partnerei által szervezett 14 ülésnek adott otthont, beleértve az EGSZB civil társadalmi díjátadó ünnepségét is. A résztvevők egy átfogó csomagot dolgoztak ki, amely megvalósítható lépéseket jelölt ki, és kulcsfontosságú igényeket fogalmazott meg az összetartóbb társadalmak megvalósítása felé, beleértve a következő intézkedéseket:

• a kohézió erősítése az oktatás és a kultúra révén,
• megfizethető és fenntartható lakhatás biztosítása,
• a nyilvánosság részvételének erősítése az európai polgári kezdeményezés révén,
• az inkluzív igazságos átmenet és a zöld-kék növekedés biztosítása;
• szilárd európai stratégia kialakítása a civil társadalom számára,
• a civil társadalmi szervezetek támogatásának és finanszírozásának megerősítése,
• a fiatalok bevonása egy erősebb és reziliensebb Európa kialakításába,
• az innováció és a technológia fellendítése a közjó érdekében.

A záróülésen Oliver Röpke EGSZB-elnök így nyilatkozott: „A második alkalommal megrendezésre került Civil Társadalmi Hét végének közeledtével elmondhatom, hogy mély benyomást tett rám az az energia, reziliencia és elkötelezettség, amelyet az egész Európából érkező civil társadalmi szereplők részéről tapasztaltam. Ez a hét megmutatta, hogy a civil társadalom összefogásával olyan megoldásokat alakíthatunk ki, amelyek erősítik demokráciánkat, előmozdítják a társadalmi kohéziót és olyan Európát építenek, amely valóban az emberek javát szolgálja.”

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök hangsúlyozta, hogy a civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy az alapvető európai értékekre támaszkodva irányt mutassanak a társadalmaknak.

Victor Negrescu, az Európai Parlament alelnöke nyomatékosan cselekvésre szólította a civil társadalmi szervezeteket, azt kérve tőlük, hogy mutassák meg erejüket, és reagáljanak az agresszív retorikára: „Erős civil társadalomra, valamint a civil társadalom és a döntéshozók közötti valódi partnerségre van szükségünk ahhoz, hogy közösen építhessünk az emberek életére valódi hatást gyakorló, következetes társadalomra.”

A civil társadalmi szervezetek képviselői hangsúlyozták, hogy a civil társadalmak többek puszta szolgáltatóknál: a demokrácia és a polgári szerepvállalás alapvető részét képezik Nataša Vučković, a szerbiai Demokráciáért Alapítvány főtitkára optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a civil társadalom létfontosságú szerepet játszhat az antidemokratikus és Európa-ellenes narratívák kiváltó okai és terjedése elleni küzdelemben mind az EU-ban, mind pedig a tagjelölt országokban. Ez az Európai Unió közérthető bemutatásával és annak biztosításával valósítható meg, hogy előnyei minden polgárhoz eljussanak mindennapi életük során. (at)