Egyre több európai aggódik amiatt, hogy nem talál megfizethető, tisztességes szállást. A kockázati tényezőkhöz tartoznak a nem megfelelő lakhatás, a pénzügyi nehézségek, a lakhatás bizonytalansága, sőt a hajléktalanság is. A megfizethetetlen lakhatás hatással lehet az emberek egészségére és jóllétére, egyenlőtlen életkörülményeket és lehetőségeket teremthet, valamint egészségügyi költségeket, alacsonyabb termelékenységet és környezeti károkat okozhat.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nemrégiben Brüsszelben tartott konferenciája egyértelmű figyelmeztetést adott: az európai lakhatási válság egyre súlyosbodik, és ez számos járulékos hatással jár.

Az Eurofound egyik közelmúltbeli tanulmánya szerint a lakhatási válság különösen a fiatalokat érinti, megakadályozva őket abban, hogy elköltözzenek családi otthonukból. Az életkor, amelyben az EU-ban az emberek legalább 50%-a elhagyja a szülői házat, 2007 és 2019 között 26 évről 28 évre emelkedett. 2010 és 2019 között Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Belgium, Görögország és Írország szembesült a szüleikkel együtt élő 25–34 évesek számának legnagyobb mértékű növekedésével.

Az évek során az EGSZB arra törekedett, hogy EU-szerte felhívja a figyelmet a lakhatással kapcsolatos problémákra. 2020-ban az EGSZB véleményt fogadott el „A tisztességes, fenntartható és hosszú távon megfizethető lakhatáshoz való egyetemes hozzáférés” címmel, amelyet Raymond Hencks és Edelényi András dolgozott ki, és amely egy lakhatásra vonatkozó európai cselekvési terv kidolgozását sürgette.

A konferencia ajánlásaival az EGSZB politikai lendületet szeretne adni a vitának, és biztosítani kívánja, hogy az uniós lakhatási válság megjelenjen az új Európai Parlament és Európai Bizottság 2024–2029-es menetrendjében. Az Európai Uniónak össze kell fognia az erőforrásokat a tisztességes és megfizethető lakhatás hiánya elleni küzdelem érdekében. (mp)