Október 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) közzétette az átfogó uniós vízügyi stratégiára vonatkozó tervét. Az EGSZB úttörő szerepet játszik, hiszen az első olyan európai intézmény, amely konkrét lépéseket tesz a vízválság kezelésére. Többek között az alábbiakat javasolja: vízfogyasztást jelző címkék, Kék Átmenet Alap, a víz fenntartható használata mint kritérium az uniós alapokban, külön uniós biztos a vízportfólió kezelésére.

A vízzel kapcsolatos tétlenség költségei a becslések szerint akár ötször magasabbak lehetnek, mint a fellépés, ami jelentős pénzügyi hátrányt okoz a vállalkozásoknak. Európának egyedülálló alkalma van most arra, hogy a vízzel kapcsolatos kihívásokat lehetőséggé alakítsa a technológiai fejlődés, a társadalmi haladás és az üzleti növekedés terén. A jelenlegi széttagolt megközelítés azonban nem megfelelő a vízhiány, a szennyezés és az éghajlatváltozás kezelésére.

Oliver Röpke EGSZB-elnök politikai nyilatkozatot terjesztett elő, amely számos elvet és konkrét intézkedést tartalmaz a kék megállapodás megvalósítása érdekében. „A víz az első számú prioritás”, jelentette ki Oliver Röpke, „tanulnunk kell az éghajlattal, az energiával és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatban elkövetett hibákból, és olyan önálló vízügyi stratégiát kell elfogadnunk, amely az uniós zöld megállapodással egyenrangú”.

Pernille Weiss európai parlamenti képviselő támogatta a cselekvésre irányuló felhívást, kiemelve, hogy az EU-ban a vízzel kapcsolatos problémákkal szemben valódi ellenálló képességre van szükség. Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős európai biztos elismerését fejezte ki az EGSZB vízügyi kezdeményezéséért, amely az édesvíz-gazdálkodást helyezi az európai figyelem középpontjába.

Az EGSZB arra törekszik, hogy egyre nagyobb nyomást gyakoroljon az uniós intézményekre és a tagállamokra egy integrált vízügyi stratégia érdekében, az Európai Bizottság vízrezilienciára vonatkozó, 2024-es kezdeményezését megelőzően. Emellett a kék megállapodás egyes szempontjait vizsgáló további véleményeken is dolgozni fog.

Mariana Mazzucato, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Bizottság társelnöke figyelmeztetett arra, hogy a vízválság figyelmen kívül hagyása akadályozza az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos előrelépést. Pedro Arrojo-Agudo, az ENSZ különleges előadója hangsúlyozta, hogy a víz közjó, amely fenntarthatóságon és emberi jogokon alapuló demokratikus kormányzást tesz szükségessé.

Az EGSZB hangsúlyozza az EU szerepét a globális vízválság kezelésében, és azt tervezi, hogy a decemberi COP28 konferencián nemzetközi fellépést szorgalmaz a vízzel kapcsolatos kérdésekben. (gb)