Az EGSZB határozottan bírálja, hogy az EU nem biztosít megfelelő támogatást és finanszírozást az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek számára.

A Civil Society Europe elnöke, Gabriella Civico részvételével folytatott vita során, melyre a szeptember 21-i plenáris ülésen került sor, az EGSZB figyelmeztetett a civil társadalmi szervezetek súlyos helyzetére Európában: több szereplő részéről is egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve, a pénzügyi korlátoktól kezdve a lejárató kampányokon át a munkájuk és hitelességük elleni összehangolt támadásokig.

Ezenkívül a legnehezebb társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó, például a felügyeleti feladatokat ellátó vagy az egyenlőséget és megkülönböztetésmentességet előmozdító szervezetek küzdenek a legsúlyosabb finanszírozási problémákkal, ez pedig súlyosan veszélyezteti kritikus fontosságú feladataik ellátását, azaz a hatalomban lévők felelősségre vonását és a demokrácia megőrzését Európában.

A plenáris ülésen elfogadott, „A civil társadalom támogatása és finanszírozása az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia területén” című véleményében az EGSZB kijelentette, hogy sürgősen foglalkozni kell ezzel.

Az EGSZB azt javasolja, hogy ennek érdekében hozzanak létre egy olyan pénzügyi eszközt, amelyet kifejezetten az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó, az EU-ban tevékenykedő civil társadalmi szervezeteknek szánnak. Létre kellene hozni egy, a „Protect Defenders” mechanizmushoz hasonló platformot is az uniós tagállamokban tevékenykedő emberijog-védők számára.

Különös figyelmet kell fordítani a civil társadalmi ágazatban foglalkoztatottak csekély jövedelmére és nem megfelelő munkakörülményeire is: gyakran nagy stresszhelyzetben dolgoznak, ami óriási kockázatot jelent mentális egészségükre nézve.

„Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia válságban van, óriási az európai intézmények felelőssége. A jó szándék nem elég. Konkrét intézkedések kellenek, amelyek segítik az európai civil társadalom fejlődését, a tagjelölt országokban is” – mondta el a vélemény előadója, Cristian Pîrvulescu.

Az EGSZB elnöke, Oliver Röpke bejelentette, hogy azzal a friss döntéssel összhangban, hogy a „bővítési országok tagjelöltjeit” bevonják az EGSZB munkájába, az EGSZB mostantól a civil társadalmat érintő fejleményeket is nyomon követi az „uniós csatlakozásban reménykedő” országokban. Ennek érdekében az EGSZB úgy tervezi, hogy az „Alapvető jogok és jogállamiság” csoport (FRRL) megbízatását – amely 2018 óta számos látogatást tett az uniós tagállamokban a civil társadalmi szervezetek helyzetének ellenőrzése érdekében – az uniós tagjelölt országokra is kiterjeszti.

„Nem hagyhatjuk, hogy az alapvető jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát megállítsák az uniós határok!” – jelentette ki Oliver Röpke. (ll)