Az európai polgári kezdeményezés napján, amelynek 2022. június 2-án az EGSZB adott otthont, a felszólalók és az aktivisták hangsúlyozták, hogy egy nagyobb hatású európai polgári kezdeményezés népszerűbb is lenne.

Az immár egy évtizede létező európai polgári kezdeményezéseket az EGSZB egy olyan rendezvénnyel ünnepelte, amelyen számba vették az eredményeket és a kihívásokat, illetve felvázolták a jövőbeli lehetőségeket. A felszólalók és az aktivisták vegyes képet festettek: beszámoltak néhány kiemelkedő sikerről, de megemlítettek hiányosságokat és gyengeségeket is. Ezek között leggyakrabban a hatás, a hozzáférhetőség és a láthatóság szerepelt.

„Immár a tizedik évfordulóját ünnepeljük ennek a továbbra is egyedülálló nemzetközi részvételi eszköznek” – mondta el Christa Schweng, az EGSZB elnöke a rendezvényt megnyitva. „Tíz év hosszú idő: annyi bizonyos, hogy sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Ugyanakkor ez az időtáv igencsak rövid is: van még mit tanulnunk, fejlesztenünk, és el kell érni azt is, hogy a polgári kezdeményezés megkapja kiérdemelt helyét az uniós intézményi folyamatban.”

Az EGSZB elnöke bejelentette, hogy az intézmény úgy határozott, hogy a releváns sikeres kezdeményezésekről még azelőtt álláspontot fog kialakítani, hogy az Európai Bizottság reagálna rájuk. Az első ilyen kezdeményezés a „Mentsük meg a méheket!” című lesz. Az EGSZB ezenkívül kiemelt figyelmet fog fordítani a fiatalokra és nyomon fogja követni, hogy a tagállamok miként élnek azzal a lehetőséggel, hogy az európai polgári kezdeményezés aláírásának korhatárát 16 évre csökkentsék. Ezt eddig egyetlen tagállam vezette be, három másikban pedig a választójogi korhatár eleve 16 vagy 17 év.

Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: „Az európai polgári kezdeményezés jól példázza, hogy mennyire képesek az intézmények alkalmazkodni, változni és javítani a polgárokkal való interakcióikat. Most arra kell koncentrálnunk, hogy folytassuk a demokratikus innováció, valamint a demokráciában történő polgári szerepvállalás és részvétel ökoszisztémájának kiépítését.”

Helmut Scholz európai parlamenti képviselő felvetette, hogy ha az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán végrehajtandó szerződésmódosítások révén az Európai Parlament megkapná a jogalkotási kezdeményezés jogát, akkor vállalhatná annak biztosítását, hogy a sikeres polgári kezdeményezéseket valóban végigvigyék. 

A rendezvény egyik munkaértekezlete a közelmúltbeli sikeres európai polgári kezdeményezéseket vizsgálta. Ezek kezdeményezői egyetértettek abban, hogy a kampányokhoz szükséges jelentős pénzügyi források hiányában (a kampányköltség becsléseik szerint mintegy 300 000 euró) a szükséges egymillió aláírás összegyűjtéséhez kulcsfontosságú az NGO-k részéről érkező támogatás. Hangsúlyozták: az emberek bíznak az NGO-kban, és ezért jobban hajlanak arra, hogy aláírják a kezdeményezéseket és megadják a tagállamok által kért személyes adatokat. 

Egy másik munkaértekezlet azt vizsgálta, hogy mennyire népszerűek a polgári kezdeményezések a fiatalok körében. A kezdeményezők között ugyanis sok a fiatal, ám a legsikeresebb kezdeményezéseket nem ők indítják. A felszólalók megvitatták, hogy az intézmények hogyan ösztönözhetnének több fiatalt arra, hogy éljenek az európai polgári kezdeményezéshez hasonló eszközökkel. Fiatal aktivisták hangsúlyozták, hogy az egész EU-ban szükség van politikai oktatásra már egészen fiatal kortól, hogy elkerüljük azt, hogy ezek az eszközök csak a magasan képzettek szűk köre számára legyenek hozzáférhetők. További információk a rendezvényről (dm/rl)