EGSZB info

Az EGSZB idei civil társadalmi díjának két témája a jobb jövő megteremtése a fiatalok számára és az ukrajnai háború áldozatainak segítése 

Az EGSZB már fogadja a pályázatokat a 2022. évi civil társadalmi díjra, amely innovatív és kreatív projekteket és kezdeményezéseket jutalmaz két kategóriában: a fiatalok szerepének erősítése, valamint a háború sújtotta ország szörnyű eseményei által érintett ukrán polgárok segítése.

Összesen 60 000 euróval díjazzuk a kategóriánként három, azaz legfeljebb hat nyertest. 

Az 1. kategória témája a fiatalok szerepének erősítése. Az EGSZB azon projektek közül választja majd ki a nyerteseket, amelyek célja, hogy az európai fiatalok számára és velük együtt teremtsenek jobb jövőt, az európai fiatalok sajátos szükségleteivel foglalkoznak, és hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi életben való szerepvállalásukhoz és részvételükhöz. 

A 2. kategória témája: Az európai civil társadalom Ukrajnáért. Az EGSZB ezzel a díjjal elismerését szeretné kifejezni mindazoknak, akik a helyszínen tevékenykednek, akik napi rendszerességgel humanitárius segítséget nyújtanak az ukránoknak, és akik segítséget nyújtanak a menekülteknek érkezésükkor és az európai társadalomba való beilleszkedésük során egyaránt.

A díjra minden olyan civil társadalmi szervezet, magánszemély és magánvállalkozás pályázhat, amely nonprofit kezdeményezéseket valósít meg. Csak olyan kezdeményezésekről és projektekről lehet szó, amelyeket az EU-ban hajtanak végre, kivéve a 2. kategóriát, amelynek keretében Ukrajnában megvalósított projektek is pályázhatnak. 

A pályázatok benyújtásának határideje: 2022. július 31., (brüsszeli idő szerint) 10 óra.

Díjátadó ünnepség: 2022. december 14–15., Brüsszel

A követelmények részletes leírása és az online pályázati űrlap elérhető a honlapunkon.

Az EGSZB kiemelt tevékenységeként a civil társadalmi díj célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom kimagasló módon hozzájárul az európai identitás és polgárság megteremtéséhez, valamint az európai integrációt támogató közös értékek előmozdításához. (ll)

Az EGSZB alig egy héttel az Európai Tanács csúcstalálkozója előtt állásfoglalást fogadott el, amelyben határozottan támogatta, hogy Ukrajna feltétel nélkül uniós tagjelölt státuszt kapjon, és megerősítette az európai civil társadalom azon kötelezettségvállalását, hogy együtt fog működni az ukránokkal annak érdekében, hogy országukat az eredetinél jobb formában építsék újjá.

Júniusi plenáris ülésszakán az EGSZB egy második állásfoglalást fogadott el Ukrajnáról. Ez az Ukrajna: segélyezéstől az újjáépítésig – az európai civil társadalom javaslatai című állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az ország számára, amint megfelel a tagság feltételeinek, lehetővé kell tenni az EU-ba való belépést. Az állásfoglalás világosan leszögezi, hogy Ukrajna tagjelöltsége nem érintheti hátrányosan a nyugat-balkáni országok jelenleg zajló csatlakozási folyamatát.

Az ország újjáépítését illetően az állásfoglalás kiemeli, hogy azonnali európai és nemzetközi pénzügyi segítségre van szükség az ukrán gazdaság teljes összeomlásának megakadályozására. 

Christa Schweng, az EGSZB elnöke így nyilatkozott: „Állásfoglalásunk azt az egyértelmű üzenetet küldi az Európai Bizottság és a Tanács felé, hogy adjanak Ukrajnának tagjelölti státuszt. Ukrajna megérdemli ezt, és az ukrán embereknek világos európai perspektívát kell nyújtani.”

A Munkavállalók csoportjának elnöke, Oliver Röpke kijelentette, hogy „együtt fogunk működni Ukrajnával és az ukránokkal, hogy az ország lépésről lépésre haladva teljesíteni tudja az európai szerződések által az Unióhoz való csatlakozáshoz megkövetelt normákat.”

Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportjának elnöke elmondta: „Felhívjuk az uniós intézményeket, hogy biztosítsanak sürgősségi finanszírozást a kkv-k számára, amelyeknek elsősorban e kkv-k megőrzésére, majd növekedésük elősegítésére kell irányulniuk.”

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke szerint „a civil társadalmi szereplőknek az Ukrajnának nyújtott uniós és nemzeti humanitárius segítségnyújtás tervezésének, végrehajtásának és nyomon követésének középpontjában kell állniuk – mind a háború alatt, mind pedig később, az ország újjáépítése során.”

Marta Barandij, a „Promote Ukraine” elnöke elmondta, hogy „szükségünk van a segítségükre az ország újjáépítéséhez”, Marija Korolcsuk pedig, aki a CORE és a „Funky Citizens” NGO-k nevében szólalt fel, érzelmektől áthatott beszédet tartott arról, hogy az ukrán emberek eltökélten győzni akarnak, és újjá akarják építeni Ukrajnát.

Ezután Vszevolod Csencov, az EU melletti ukrán képviselet vezetője emelkedett szólásra, és megköszönte az uniós tagállamok szolidaritását, hozzátéve, hogy „az uniós tagjelölti státusz elnyerése történelmi pillanat számunkra”. (at)

Egy új véleménycsomagban az EGSZB amellett érvel, hogy meg kell erősíteni a félvezetők teljes értékláncát, beleértve a gyártás végső szakaszait is, ahol a Covid19 is kritikus hiányosságokat tárt fel.

Júniusi plenáris ülésén az EGSZB véleménycsomagot fogadott el a csipekről szóló európai kezdeményezésről. Az EGSZB szerint az Európai Bizottság javaslatai általában véve nagyon jó kezdeményezésnek számítanak a Covid19 során tapasztalt hiányok kezelésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak ennél is tovább kell mennie bizonyos területeken. 

Az EGSZB mindenekelőtt úgy véli, hogy az európai ipar stratégiai ellenálló képességének eléréséhez az egész félvezető-ágazatot figyelembe kell venni: „Az Európai Bizottság »laboratóriumtól a gyárig« elve nem mutat elég messzire, mivel az értéklánc nem a gyártásnál ér véget” – hangsúlyozta Heiko Willems, „A csipekről szóló európai jogszabály” című EGSZB-vélemény előadója.

Az EGSZB rámutat, hogy jogszabály nem igazán foglalkozik a gyártás későbbi szakaszaival – a csomagolással, a teszteléssel és az összeállítással. „Az európai termelést esetenként csomagolás céljából Délkelet-Ázsiába viszik, majd visszaszállítják Európába: ez nem megfelelő megközelítés a stratégiai autonómia szempontjából, látva az elmúlt években tapasztalt veszélyeket” – fejti ki Dirk Bergrath, az „Európai félvezető-ökoszisztéma” című EGSZB-vélemény (a csipekről szóló európai jogszabály) előadója.

Ugyanakkor fontos, hogy Európa nyitott maradjon, mivel a csipek ágazata az egyik leginkább globalizált értéklánc a világon. Gazdasági szempontból értelmetlen lenne egy zárt értéklánc létrehozása. Az EGSZB véleménye szerint a helyes út az lenne, hogy megfelelő egyensúlyt találjunk az európai kapacitások növelése és a hasonló gondolkodású országokkal való partnerségek megerősítése között. 

A félvezetőhiány enyhítése érdekében az EU-nak számos kérdéssel foglalkoznia kell: ilyenek a nyersanyagokhoz, a K+F létesítményekhez, a szellemi tulajdonhoz és a technológiai know-how-hoz való hozzáférés, valamint a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Ehhez jelentős beruházásokra és támogatásra van szükség a közszféra részéről. Az Európai Bizottság 43 milliárd euró előteremtését tervezi az elkövetkező években. E költségvetés nagy részét azonban már elkülönítették más programokra, például a Horizont Európára és a Digitális Európa programra, és csak átcsoportosításra kerül sor. 

„Hol vannak az új pénzforrások az ipar számára?” – kérdezi Stoyan Tchoukanov, „A csipekkel foglalkozó közös vállalkozás” című EGSZB-vélemény előadója. „Hasonlítsuk ezt össze az Egyesült Államokkal, amely 2021 és 2026 között 52 milliárd USD-t fektet be, valamint Kínával, amely 2025-ig 150 milliárd USD-t kíván mozgósítani. Még egy olyan kisebb ország, mint Korea is 450 milliárd USD befektetést tervez 2030-ig.” 

Az EU-nak további közpénzeket kell találnia, az EGSZB pedig kéri az Európai Bizottságot, hogy részletezze beruházási terveit. A magánberuházásokat is fel kell lendíteni 43 milliárd euró előteremtése érdekében. 

Az Európai Bizottság megnyitja az utat azelőtt, hogy az első generációs létesítmények, azaz az Európában még nem létező létesítmények esetében az állami támogatások a finanszírozási hiány 100%-áig terjedjenek. Ezzel az a cél, hogy támogassák azokat a technológiai szegmenseket, amelyek geopolitikai aggályok vagy stratégiai jelentőség miatt különösen sérülékenyek. 

„Mindannyian egyetértünk abban, hogy ha Európában erős függőségekkel és kapacitáshiánnyal kell szembenéznünk ott, ahol erőre van szükségünk, a projekteket közpénzekből is finanszírozni kell” – mondja a három előadó, „de a 100%-os állami támogatások riasztóak, mivel ebben az esetben olyan projekttel is elő lehet állni, amelyek nem igazán fenntarthatóak”. Az ilyen létesítmények gazdasági életképességét – legalább középtávon – támogatási verseny, kapacitásfelesleg és piaci torzulások nélkül kell biztosítani.
 

A migránsok államilag támogatott, az EU destabilizálását célzó eszközként való felhasználása, valamint az ukrajnai háború következtében megindult példátlan menekültáradat szükségessé teszi az európai migrációs politika felülvizsgálatát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak szolidaritást kell vállalniuk egymással, és meg kell osztaniuk a befogadással járó terheket, hogy közös választ adhassanak a menekültválságokra. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy garantálni kell a migránsok biztonságát és emberi jogait. 

A júniusi plenáris ülésen elfogadott, a migránsok instrumentalizálásáról szóló EGSZB-véleményben a tagok kiemelték, hogy az erre a taktikára adott uniós válasznak közös, egységes és koherens migrációs politikán kell alapulnia. 

A közelgő – és régóta esedékes – egyedi szabályozásnak ezen a területen egyfajta szolidaritáson alapuló felelősségmegosztást kell bevezetnie a tagállamok között. 

Különösen most, hogy az ukrajnai háború és a tömeges menekültáradat miatt nyilvánvalóvá vált, hogy a migráció valamennyi tagállamot érinti. Ezért az új migrációs és menekültügyi paktumot át kell alakítani annak érdekében, hogy megvalósuljon az észszerű, jogokon alapuló menekültügyi és migrációs politika kialakításához szükséges rendszerszintű változás. 

Ezzel kapcsolatban Stefano Palmieri, az EGSZB véleményének előadója arra figyelmeztet: „Tovább kell dolgoznunk azon, hogy megszilárdítsuk Európa hírnevét mint olyan helyét, ahol humanitárius segítséget nyújtanak és garantálják az emberi jogok tiszteletben tartását”.

A harmadik országok által az EU egységének tesztelésére alkalmazott „hibrid fenyegetésekkel” kapcsolatban Pietro Vittorio Barbieri, az EGSZB véleményének társelőadója hangsúlyozza, hogy az emberek nem fenyegetést jelentenek, hanem inkább áldozatai az ilyen taktikáknak. 

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az érintett migránsok rendkívül kiszolgáltatottak és védelemre szorulnak, és külön kiemeli, hogy a humanitárius segítségnyújtásnak összhangban kell állnia az uniós jog szerinti kötelezettségekkel és meg kell felelnie a kiszolgáltatott személyek támogatására vonatkozó meglévő gyakorlatoknak. Az EGSZB az instrumentalizált migránsok jogainak méltányos, teljes körű és azonnali elismerését ajánlja, elkerülve az adminisztratív bizonytalanságból adódó szürke zónákat. (at)

A civil társadalmi szervezetek elmúlt évben tett közös erőfeszítései meghozták gyümölcsüket, és az Európa jövőjéről szóló konferenciának sikerült érdemi eredményeket elérnie az európaiak szívéhez közel álló kérdésekben. Christa Schweng, az EGSZB elnöke ezzel az üzenettel üdvözölte Dubravka Šuicát, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnökét az EGSZB június 15-i plenáris ülésén.

„Az emberek ajánlásai és az összes érdekelt fél észrevételei alapján negyvenkilenc javaslatot fogalmaztak meg. Ezek számos előremutató célkitűzést tartalmaznak, többek között azt, hogy meg kell erősíteni azt a szerepet, amelyet a részvételi demokráciához kapcsolódó tevékenységek támogatójaként és szavatolójaként az EGSZB tölt be” – fejtette ki Christa Schweng.

Hozzátette, hogy a kihívás most kettős: meg kell találni a lehető legjobb módját annak, hogy támogassuk a civil szervezetekkel folytatott strukturált párbeszédet, valamint nyomon kell követni a konferenciát, biztosítva, hogy a visszajelzés alapos, egyszerű és átlátható módon, illetve egy online eredményjelző és nyilvános ellenőrzés formájában valósuljon meg.

Dubravka Šuica kiemelte, hogy „az EGSZB a demokratikus ökoszisztéma alapvető része, erősíti a bizalmat és csökkenti az emberek és az intézmények közötti szakadékot. Nagyon fontos, hogy visszajelzést adjunk az európaiak számára erről az egyedülálló demokratikus gyakorlatról. Az Európai Bizottság mindig azok mellett fog állni, akik a jobb működés érdekében meg akarják reformálni az Európai Uniót. A szerződés módosítása azonban nem lehet öncélú: sok mindent el lehet és el is kell érni a jelenlegi szerződések keretein belül.”

Bejelentette, hogy 2022 őszére utókonferenciát szerveznek, és kiemelte: „a rendezvény legitimitást biztosít az egész folyamatnak, mert a demokrácia olyan értékes dolog, amelyet soha nem szabad természetesnek vennünk, amint arra az ukrajnai tragikus események is emlékeztetnek bennünket. Figyelmünket demokráciánk állandó fejlesztésére kell összpontosítanunk, amelyet most készítünk fel a jövőre.” (mp)

A digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozattal és az adatmegosztási jogszabállyal az EU két további lépést tesz egy olyan digitális környezet létrehozása felé, amely az embereket helyezi a középpontba – emelték ki az EGSZB júniusi plenáris ülésén folytatott vita során.

Az EGSZB június 15-i plenáris ülésén vitára került sor a digitális jogokról és elvekről, melyben részt vett Andrea Renda professzor, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának tudományos főmunkatársa és a globális kormányzással, szabályozással, innovációval és digitális gazdasággal foglalkozó vezetője. A vitára a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat tervezetéről, illetve az adatmegosztási jogszabályról kidolgozott EGSZB-vélemények elfogadása kapcsán került sor.

Andrea Renda professzor támogatását fejezte ki mind a nyilatkozatot, mind a jogszabályt illetően, melyek az uniós szabályozási rendszer két egymásba kapcsolódó alkotóelemét jelentik, és alternatívát képeznek mind az USA rendszerével szemben, amelyet az óriásvállalatok irányítanak, mind pedig az állami ellenőrzés alatt álló Kínával szemben, ahol a nagy technológiai óriások által gyűjtött adatok a tömeges kormányzati megfigyelés eszközévé váltak.

„Ezek a mi biztonsági és védelmi elképzeléseink nemcsak felelősebb egyéneket és magánvállalatokat követelnek meg, hanem olyan éleslátóbb és erősebb kormányokat is, amelyek rendelkeznek eszközökkel annak megvizsgálásához, hogy mi az, ami biztonságos, és mi az, ami nem biztonságossá alakulhat” – mondta. „És a fenntarthatóságról is szó van – nemcsak környezeti, hanem egyre inkább gazdasági és társadalmi fenntarthatóságról is, mivel az általunk eddig ismert modell gazdaságilag és társadalmilag már fenntarthatatlan.”

„Az EU digitális jogok és elvek melletti elkötelezettsége rendkívül fontos a még mindig fennálló digitális szakadék kezeléséhez, különösen az elöregedő és vidéki népesség online közszolgáltatásokhoz és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférését tekintve” – jelentette ki Philip von Brockdorff, a nyilatkozattervezetről szóló EGSZB-vélemény előadója. 

Hangsúlyozta, hogy a nyilatkozatnak nemcsak a környezettel kapcsolatban, hanem a társadalmi fenntarthatóságot tekintve is támogatnia kell a fenntartható fejlődést, minimalizálva a digitális technológiák káros hatásait és maximalizálva a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt pozitív hatásukat.

Az adatmegosztási jogszabályról szóló EGSZB-véleményt ismertetve az előadó, Marinel Dănuț Muresan hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell a civil társadalom jogos aggodalmaival: „Az uniós polgárok biztonsága nagyon fontos. Minden érdekelt félnek rendelkeznie kell hozzáféréssel. Olyan adatközpontokat kell kialakítanunk, amelyek követik a kiberbiztonságra vonatkozó szabályokat, biztosítják, hogy az adatokat kezelő valamennyi személy folyamatos szakmai képzésben részesüljön, valamint minden érdekelt fél, különösen a kkv-k számára tisztességes hozzáférést biztosítanak azokhoz.” (dm)

Júniusi éves konferenciáján az „Európai szemeszter” csoport (ESG) megismételte a civil társadalom részvételére irányuló felhívását, és állandó, közös finanszírozási mechanizmust javasolt a válsághelyzetekre való felkészültség és reagálási képesség javítását célzó beruházásokhoz.

A konferencia az európai szemeszter reformjának megvitatására irányuló, nemrégiben elfogadott EGSZB-állásfoglaláshoz kapcsolódott. A szemeszter keretében zajlik majd a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása. „Az EU előtt álló új kihívások fényében az európai szemesztert aktualizálni kell, meg kell erősíteni, és meg kell nyitni az európai szervezett civil társadalom előtt” – magyarázta Gonçalo Lobo Xavier, az „Európai szemeszter” csoport alelnöke.

A konferenciát megnyitó Christa Schweng, az EGSZB elnöke megerősítette, hogy „a civil társadalomnak döntő szerepe van a jövő Európájában”, míg Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos megjegyezte, hogy „amikor a jövőbeli válságokról gondolkodunk, ahelyett, hogy egyetlen eszközre összpontosítanánk, az eszközök sokaságára és egy jól összeállított eszköztárra kell gondolnunk. Diverzifikálnunk kell.”

Az EU-nak az elkövetkező években hatalmas beruházásokra lesz szüksége. A résztvevők megvitatták, hogy ezeket a helyreállítási terveket strukturális és állandó jellegűvé kell-e tenni ahhoz, hogy a kulcsfontosságú területeken közös beruházásokat biztosítsanak. „Európának energiafüggetlennek kell lennie” – jelentette ki Javier Doz Orrit, az „Európai szemeszter” csoport elnöke, míg Stefano Palmieri, a „Gazdasági és monetáris unió” (ECO) szekció elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy „biztosítani kell a rendszer strukturális átalakítását”.

Luca Jahier, az „Európai szemeszter” csoport alelnöke a konferenciát azzal zárta, hogy elismerte a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek fontosságát. „Ezekkel az eszközökkel az elmúlt két évben többet tettünk, mint az elmúlt 20 évben” – mondta. „Most a szervezett civil társadalom részvételét kell biztosítanunk, többet kell beruháznunk, és fel kell gyorsítanunk az átmenetet.” (tk)

Egy rendezvényen, melyen azt ünnepelték, hogy az EGSZB immár 20 éve ad tanácsokat az ipari szerkezetváltással kapcsolatban, a legfontosabb uniós ipari ágazatok amellett érveltek, hogy a Covid19, az orosz agresszió, az éghajlatválság, valamint az ipari és társadalmi átalakulás okozta zavarokra olyan választ kell adni, amely az eddiginél nagyobb mértékben épít az adatokra és jobban a jövő felé tekint.

Az EGSZB június 8-án ünnepelte az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) fennállásának 20. évfordulóját. A bányászat, az energiaipar, a védelmi ipar és az űripar képviselői hangsúlyozták, hogy a mai gyökeresen megváltozott világban az uniós politikának pontosan tükröznie kell mind az ipari szükségleteket, mind a társadalmi kontextust. 

Christa Schweng, az EGSZB elnöke a rendezvényt megnyitó beszédében hangsúlyozta az intézménynek azt az elkötelezettségét, hogy „együttműködjön a szervezett civil társadalommal, az uniós intézményekkel és minden érintett féllel annak érdekében, hogy közösen megoldásokat találhassanak azokra a kihívásokra, amelyekkel az ipari ágazatoknak szembe kell nézniük.”

Thierry Breton belső piacért felelős biztos méltatta az EGSZB-t, amiért „továbbra is kulcsszerepet tölt be az iparpolitikai kérdésekben”. Kifejtette a rendezvény résztvevőinek, hogy az éghajlatváltozás, a világjárvány és az EU küszöbén zajló háború kihívásai szükségessé teszik, hogy Európa sürgősen a saját kezébe tudja venni ipara jövőjének irányítását.

Pietro Francesco De Lotto CCMI-elnök kiemelte a CCMI abbéli szerepét, hogy új kérdéseket tegyen fel, új elemzési területeket vetítsen előre és új szaktudást vigyen a vitákba annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél álláspontját figyelembe lehessen venni. „Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága az európai intézményeknél folyó szociális párbeszéd újragondolásának egyik modellje” – jelentette ki.

Monika Sitárová, a CCMI alelnöke elmondta, hogy „jelentéseink ténybeli alapot nyújtanak véleményeinkhez és ajánlásainkhoz. A szociális párbeszéd során szerzett tapasztalatainkat arra használjuk fel, hogy foglalkozzunk az ipari szerkezetváltással és annak társadalmi hatásaival, felkészüljünk a változásokra és hozzájáruljunk a társadalmilag elfogadható megoldásokhoz.” (ks)

Az európai polgári kezdeményezés napján, amelynek 2022. június 2-án az EGSZB adott otthont, a felszólalók és az aktivisták hangsúlyozták, hogy egy nagyobb hatású európai polgári kezdeményezés népszerűbb is lenne.

Az immár egy évtizede létező európai polgári kezdeményezéseket az EGSZB egy olyan rendezvénnyel ünnepelte, amelyen számba vették az eredményeket és a kihívásokat, illetve felvázolták a jövőbeli lehetőségeket. A felszólalók és az aktivisták vegyes képet festettek: beszámoltak néhány kiemelkedő sikerről, de megemlítettek hiányosságokat és gyengeségeket is. Ezek között leggyakrabban a hatás, a hozzáférhetőség és a láthatóság szerepelt.

„Immár a tizedik évfordulóját ünnepeljük ennek a továbbra is egyedülálló nemzetközi részvételi eszköznek” – mondta el Christa Schweng, az EGSZB elnöke a rendezvényt megnyitva. „Tíz év hosszú idő: annyi bizonyos, hogy sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Ugyanakkor ez az időtáv igencsak rövid is: van még mit tanulnunk, fejlesztenünk, és el kell érni azt is, hogy a polgári kezdeményezés megkapja kiérdemelt helyét az uniós intézményi folyamatban.”

Az EGSZB elnöke bejelentette, hogy az intézmény úgy határozott, hogy a releváns sikeres kezdeményezésekről még azelőtt álláspontot fog kialakítani, hogy az Európai Bizottság reagálna rájuk. Az első ilyen kezdeményezés a „Mentsük meg a méheket!” című lesz. Az EGSZB ezenkívül kiemelt figyelmet fog fordítani a fiatalokra és nyomon fogja követni, hogy a tagállamok miként élnek azzal a lehetőséggel, hogy az európai polgári kezdeményezés aláírásának korhatárát 16 évre csökkentsék. Ezt eddig egyetlen tagállam vezette be, három másikban pedig a választójogi korhatár eleve 16 vagy 17 év.

Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: „Az európai polgári kezdeményezés jól példázza, hogy mennyire képesek az intézmények alkalmazkodni, változni és javítani a polgárokkal való interakcióikat. Most arra kell koncentrálnunk, hogy folytassuk a demokratikus innováció, valamint a demokráciában történő polgári szerepvállalás és részvétel ökoszisztémájának kiépítését.”

Helmut Scholz európai parlamenti képviselő felvetette, hogy ha az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán végrehajtandó szerződésmódosítások révén az Európai Parlament megkapná a jogalkotási kezdeményezés jogát, akkor vállalhatná annak biztosítását, hogy a sikeres polgári kezdeményezéseket valóban végigvigyék. 

A rendezvény egyik munkaértekezlete a közelmúltbeli sikeres európai polgári kezdeményezéseket vizsgálta. Ezek kezdeményezői egyetértettek abban, hogy a kampányokhoz szükséges jelentős pénzügyi források hiányában (a kampányköltség becsléseik szerint mintegy 300 000 euró) a szükséges egymillió aláírás összegyűjtéséhez kulcsfontosságú az NGO-k részéről érkező támogatás. Hangsúlyozták: az emberek bíznak az NGO-kban, és ezért jobban hajlanak arra, hogy aláírják a kezdeményezéseket és megadják a tagállamok által kért személyes adatokat. 

Egy másik munkaértekezlet azt vizsgálta, hogy mennyire népszerűek a polgári kezdeményezések a fiatalok körében. A kezdeményezők között ugyanis sok a fiatal, ám a legsikeresebb kezdeményezéseket nem ők indítják. A felszólalók megvitatták, hogy az intézmények hogyan ösztönözhetnének több fiatalt arra, hogy éljenek az európai polgári kezdeményezéshez hasonló eszközökkel. Fiatal aktivisták hangsúlyozták, hogy az egész EU-ban szükség van politikai oktatásra már egészen fiatal kortól, hogy elkerüljük azt, hogy ezek az eszközök csak a magasan képzettek szűk köre számára legyenek hozzáférhetők. További információk a rendezvényről (dm/rl)