Arnold Puech d’Alissac, az EGSZB Munkáltatók csoportjának alelnöke

Amikor 2017-ben első ízben elnökké választották Franciaországban, Emmanuel Macron azonnal a radikális centrizmus zászlóvivőjévé vált. Ezúttal azonban, tekintettel az aktuális geopolitikai és belföldi helyzetre, kampányában nem annyira a radikális centrumra irányuló ambícióira összpontosított, hanem valódi reformerként szerzett érdemeit, a globális ügyekkel kapcsolatos elképzeléseit helyezte előtérbe, és a francia politikát megújító vezetőként lépett elő. A végleges választási eredmények ugyanakkor egyértelműen egy megosztott és széttagolt ország képét mutatják, most még sokkal inkább, mint 2017-ben.

Hogyan adhatjuk vissza a reményt a francia polgároknak, és biztosíthatjuk, hogy legközelebb ne egy olyan Marine Le Pent lássunk, aki még inkább a politikai spektrum közepének képviseletét színleli? A válasz egyszerű: felfelé irányuló társadalmi mobilitás. Macronnak a hátrányos helyzetű csoportokra kell összpontosítania, és valós kilátásokat kell biztosítania számukra ahhoz, hogy felfelé léphessenek a gazdasági és társadalmi létrán.

A választások harmadik fordulójára, a nemzetgyűlési választásokra, júniusban kerül majd sor. Ez a rendszer a jelenlegi formájában mindig is az elnököknek kedvezett, és e téren egyáltalán nem aggódom Macronért: erős többséget fog szerezni, mivel nincs elég összetartó ellenzék a bal vagy a jobb oldalon.

És ha a republikánusok meg akarják menteni magukat, ezúttal kicsit másképp kell majd csinálniuk a dolgokat, különös tekintettel azokra a fontos problémákra, amelyekkel Franciaország már régóta küszködik, azaz az államháztartás hiányára és a Stabilitási és Növekedési Paktumra. Ez megnyitná az utat a jólét és a remény előtt.

Reformokat kell végrehajtanunk országunkban, különösen a nyugdíjak terén, ahol a rendszert az állami és a magánszektor közötti mély egyenlőtlenségek torzítják. Ezen a téren nincs előrelépés. Ha pedig azt nézzük, amit Macron elnök az elmúlt öt évben tett, akkor láthatjuk, hogy számos reformot nem tudott végrehajtani. Második ciklusának komoly próbáját azok a reformok jelentik majd, amelyeket képes lesz végrehajtani.

És a reformok nem lesznek könnyűek. Szorosan össze vagyunk fonódva az EU-val, és a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálata segíthet a dolgok megváltoztatásában.  Ami Európát illeti, úgy vélem, hogy Macron jó szövetséges, és továbbra is ezt az utat fogja követni. Végezetül csatlakozik a német kormány javaslatához abban a tekintetben, hogy két zöld átállásért felelős minisztert is kinevez.

Az Emmanuel Macron előtt álló út akadályokkal és kihívásokkal teli, de mivel ez a második hivatali időszaka, reméljük, hogy levonta a tanulságokat első ciklusának tapasztalataiból.