Március 23-án az EGSZB két véleményt fogadott el az Európai Bizottságnak a széttagolt és nem kellően nagy méretű uniós tőkepiaci unió továbbfejlesztésére irányuló legutóbbi tevékenységével kapcsolatban: az új tőzsdei jegyzésről szóló jogszabályról és az európai piaci infrastruktúra-rendeletről (EMIR).

Az új tőzsdei jegyzésről szóló jogszabállyal az Európai Bizottság csökkenteni kívánja különböző méretű vállalkozások, különösen a kkv-k jegyzéssel kapcsolatos adminisztratív terheit annak érdekében, hogy az európai tőkepiacokon történő jegyzés révén könnyebben hozzáférhessenek a finanszírozáshoz.

Az EGSZB üdvözli a kezdeményezést, mivel az európai vállalkozások tőkefinanszírozásának növelése és bankhitelektől való függőségének csökkentése kulcsfontosságú a Covid19 utáni helyreállítás biztosításához és a reziliens európai gazdasági rendszer kiépítéséhez. Az EGSZB úgy véli, hogy a családi tulajdonú vállalkozások tőkepiaci bevezetése kiaknázatlan lehetőségeket nyitna meg a növekedési célú tőkevonzásra.

Az EGSZB előadója, Kęstutis Kupšys szerint „a többszörös szavazati jog rendszere segíti a családokat abban, hogy megőrizzék ellenőrzésüket, vonzóbbá téve számukra a jegyzést. Fontos továbbá a tájékoztató tartalmának egyszerűsítése a kibocsátók költségeinek és terheinek jelentős csökkentése érdekében. A kizárólag angol nyelvű kibocsátási dokumentumok használata ugyanakkor akadályozná a nemzeti lakossági befektetői bázis kialakítását.”

Az Európai Bizottság egy új európai piaci infrastruktúra-rendeletre (EMIR) is javaslatot tett az EU-n belüli elszámolási kapacitások erősítése érdekében. Az EMIR kapcsán az EGSZB egyértelműbb álláspontot várt az egyesült királyságbeli központi szerződő felekkel szembeni kitettség csökkentésével kapcsolatban, valamint konkrétabb szabályokat és ösztönzőket várt a brexit után az uniós székhelyű központi szerződő felek felé való elmozdulás előmozdítása érdekében.

Az EGSZ előadója, Florian Marin a következőket mondta: „Nem létezik konkrét intézkedéseket tartalmazó, egyértelmű terv, amely a versenyképes és konszolidált elszámolási piac megteremtésére irányul. Sajnáljuk, hogy a jelenlegi keretet öt év elteltével még nem értékelték, és javasoljuk, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) a rendelet hatálybalépésétől számított egy év elteltével nyújtson be jelentést a nem uniós központi szerződő felek alkalmazásának elsődleges okairól.” (tk)