Az EGSZB 2024. évi uniós kapcsolatépítő szemináriumán, amely alapvetően az újságírásról szólt, az ismertetett programok között bemutatták a Hannah Arendt-kezdeményezést is. Olyan civil társadalmi szervezetek hálózatáról van szó, amelyek rendkívüli nyomás alatt dolgozó, cenzúrának, zaklatásnak és üldöztetésnek kitett újságírókat támogatnak és védenek. A német szövetségi kormány biztosít finanszírozást ehhez a védelmi programhoz, amely – Afganisztántól és Szudántól Oroszországig és Ukrajnáig – világszerte értékes segítséget nyújt újságíróknak, akár hazájukban, akár száműzetésben élnek.

Amikor elhallgattatják a kritikát megfogalmazó hangokat, újságírókat börtönöznek be és komplett médiaorgánumokat zárnak be, akkor a nyilvánosság már nem képes független információkhoz jutni. Azok nélkül viszont az emberek nem tudnak szabadon véleményt alakítani, a demokrácia pedig működésképtelen.

Két évvel azután, hogy a német szövetségi kormány elindította a Hannah Arendt-kezdeményezést, elmondhatjuk, hogy nem lett jobb a helyzet, sőt, igazából még rosszabb is. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) által készített legfrissebb sajtószabadság-index azt mutatja, hogy világszerte romlott a médiában dolgozó szakemberek helyzete. Jelenleg több ország – összesen 36 – tartozik az alsó kategóriába (ahol a helyzet „különösen súlyosnak” minősül), mint tíz évvel ezelőtt. A Hannah Arendt-kezdeményezés partnerszervezetei által irányított több projektből is támogatnak olyan újságírókat, akik ebbe a kategóriába tartozó országban – például Oroszországban, Afganisztánban vagy Szudánban – dolgoznak.

A Hannah Arendt-kezdeményezés a Német Szövetségi Külügyminisztérium, valamint a szövetségi kormány kulturális és médiaügyi biztosa által finanszírozott védelmi program, amelyből médiamunkások kaphatnak sokféle segítséget akár hazájukban, akár száműzetésben. Néha még akkor is lehet segítséget nyújtani, ha az első ránézésre lehetetlennek tűnik. A kezdeményezés keretében például egy projekt női újságírókat támogat Afganisztánban: biztonsági képzésben, ösztöndíjban és anyanyelvi mentorálásban részesülnek. Különösen sok nő veszítette el munkahelyét a médiában azóta, hogy a tálibok 2021-ben hatalomra kerültek; ennek eredményeként jelenleg alig dolgoznak már nők a rádióban vagy a televízióban. Azóta az egész ágazat mérete jelentős mértékben csökkent.

Orosz és szudáni médiaszakemberek szomszédos országokban kaphatnak támogatást a Hannah Arendt-kezdeményezéstől. Különleges központok jöttek létre, amelyek kapcsolattartó pontként szolgálnak száműzetésben élő médiamunkások számára, és amelyeket a kezdeményezésben részt vevő partnerek működtetnek vagy támogatnak. Közép-Amerikában a száműzetésben élő médiamunkások számára létrehozott központok (Exile Media Hubs) és a Casa para el Periodismo Libre (a szabad újságírás háza) szintén biztonságos terek, ahol pszichológiai és jogi tanácsadást nyújtanak. Ezek a központok egyben olyan helyek is, amelyek továbbképzést nyújtanak, és kiindulópontot jelentenek a hazájukban különböző okokból üldözött médiaszakemberek közötti hálózatépítéshez.

A Hannah Arendt-kezdeményezés keretében abban is segítenek, hogy száműzetésben is sikerüljön ismét fenntartható szerkesztői struktúrákat kialakítani. A cél annak biztosítása, hogy az újságírók diktatórikus berendezkedésű hazájában élő emberek továbbra is hozzáférjenek független információkhoz.

Nem csak Afganisztán, Oroszország és Szudán újságírói részesülnek támogatásban. A kezdeményezés alapvetően az egész világra kiterjed, és rugalmasan tud reagálni, ha romlik a biztonsági helyzet. Jelenleg elsősorban Belaruszból, Közép-Amerikából, Mianmarból, Észak-Afrikából és Ukrajnából származó médiaszakembereknek nyújtanak támogatást. Ebből a szempontból Ukrajna különleges esetnek számít, mivel az ott zajló projektmunka célja, hogy folyamatosan tudósítani tudjanak az országban zajló háborúról. Ehhez anyagi és technikai segítségnyújtásra van szükség, illetve speciális képzést és biztosítást kell garantálni a frontvonalon dolgozóknak.

A következő négy civil társadalmi szervezet vesz részt partnerként a Hannah Arendt-kezdeményezésben: a Deutsche Welle Akadémia, a Száműzött Újságírók Európai Alapja (JX-Fund), az „Együttműködésben és Átmenetben a Média” (MICT) szervezet és a sajtó- és médiaszabadság európai központja (ECPMF). A program alapvető szempontja az állami ellenőrzéstől való függetlenség és az állami semlegesség. Állami befolyástól mentes, független zsűrik ítélik meg a finanszírozást, kizárólag objektív kritériumok alapján.

További információkért látogasson el az alábbi oldalra: https://hannah-arendt-initiative.de/hannah-arendt-initiative-english/vagy írjon az info@hannah-arendt-initiative.de e-mail-címre.

A Hannah Arendt-kezdeményezés újságírók és a média világszerte történő védelmére szolgáló hálózat. 2022-ben hozták létre a Német Szövetségi Külügyminisztérium és a szövetségi kormány kulturális és médiaügyi biztosának kezdeményezésére és finanszírozásával.