Az idei „Your Europe, Your Say!” (YEYS) rendezvényen Ukrajnát Tatjana Povaljaeva és diákjai képviselték. A harkivi középiskolai tanár utoljára 2022 februárjában állt az osztálya előtt, azóta online tanít. Elmondja, milyen nehézségekkel küzd egy oktató az orosz határtól mindössze 40 km-re fekvő városban, amely a háború kezdete óta könyörtelen támadásoknak van kitéve.

Nevelőként, tanárként hogyan befolyásolta a háború az Ön tanítási lehetőségeit és általában az ukrán oktatási rendszert?

Harkivban mára szinte minden iskola átállt az online oktatásra, mivel nincs elegendő menedékhely ahhoz, hogy a tantermi órák során garantálni tudjuk diákjaink biztonságát. Már három éve így tanítunk, én utoljára 2022. február 23-án láttam a gyerekeket az osztályban.  Sok diák el is hagyta az országot. Nem volt más választásuk. Most különböző európai országokban élnek, és tanárként ez mélyen elszomorít. Hiányoznak a tanítványaim, és tudom, hogy sok mindennek meg kell küzdeniük. Van, hogy európai és ukrán iskolában is tanulniuk kell. Ez óriási terhet jelent számukra. Eközben azok, akik Ukrajnában maradtak, állandó veszélyben élnek. Senki sem érdemel ilyen sorsot.

Még soha nem kellett háború idején tanítanunk és támogatnunk a diákokat. Az egyik legnagyobb kihívás számomra a tehetetlenség érzése, hogy vannak gyerekek, akiknek nem tudok segíteni. A tudásom és a tapasztalatom nem mindig elegendő a stressz és annak hatásai által okozott egészségi problémáik kezeléséhez. Egyes diákoknál komoly személyiségváltozást tapasztaltam poszttraumás stressz zavar miatt. Ilyen esetekben nagyobb szükség lenne orvosi segítségre, mint egy tanáréra. Szörnyű érzés, amikor az ember rájön, hogy nem tudja őket megvédeni az ilyen viszontagságoktól. Ennek ellenére továbbra is szoros kapcsolatban állunk a tanítványainkkal, készen arra, hogy segítséget és támogatást nyújtsunk nekik, és gondoskodjunk róluk.

Ráadásul mindehhez nekem magamnak is ellenállóképesnek kell maradnom, hogy biztos erőforrást jelentsek a diákjaim számára, nemcsak az adott tantárgyból, hanem az élet más területein is. Ez sem könnyű! Egy erős, reziliens tanár jobb támasza lehet a diákoknak, de ott a kérdés: hogyan maradjunk erősek? A háborús körülmények között élő és dolgozó tanároknak ugyanolyan támogatásra van szükségük, mint bárki másnak, mivel mi támogatjuk a jövőnket jelentő gyermekeket. Minél derűlátóbb egy tanár, annál több támogatást és gondoskodást kapnak a diákok.

Ön szerint miért fontos arra ösztönözni diákjait, hogy érdeklődjenek a politika vagy a polgári szerepvállalás iránt, vagy hogy részt vegyenek az ehhez hasonló nemzetközi rendezvényeken?

A tanárok egyik alapvető feladata, hogy tanítványaikat aktív szerepvállalásra ösztönözzék. Talán még fontosabb, hogy a politikai életben való részvételre buzdítsuk őket, mivel a politika jelentős hatással van az emberek életére. Kiváló lehetőséget kínál arra, hogy ötleteket és megoldásokat találjunk a ma előttünk álló számos problémára.

A Your Europe, Your Say!-hez hasonló nemzetközi rendezvényeken való részvétel révén a diákok társakra és támogatókra lelhetnek, megoszthatják ötleteiket, közösen kereshetik a legjobb megoldásokat, és értékes tapasztalatcserét folytathatnak. Nyilvánvaló, hogy a kortársaikkal való találkozásoknak köszönhetően a diákok elgondolkodhatnak arról, hogy mennyire progresszívek, milyen terveik, céljaik és kilátásaik vannak, és milyen téren kellene még fejlődniük.

Ukrajnai tanárként van-e valami üzenete más tanárok vagy iskolák számára?

Csak három dolgot szeretnék megosztani kollégáimmal és diákjaikkal. Először is, ha valóban tudni akarják, mi az a háború, kérdezzék azokat, akik benne élnek.

Másodszor, ismerjék fel, milyen fontos az egység ahhoz, hogy segítséget tudjanak nyújtani másoknak, és készen álljanak a katasztrofális események megelőzésére. És értsék meg, mennyire fontos, hogy egy olyan erős közösséghez tartozzanak, amely közös erkölcsi értékekkel, érdekekkel és jövőbeli kilátásokkal rendelkezik.

A harmadik, és talán a legéletigenlőbb dolog az, hogy életben vagyunk. Éljük az életünket, küzdünk és eredményeket érünk el. Törekszünk a fejlődésre, reméljük, hogy a dolgok majd jobbra fordulnak, és igyekszünk bizonyítani, hogy még a legnehezebb időkben is van remény és élni akarás. Nagyra becsüljük azokat, akik életüket áldozzák független jövőnkért, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy segítsük őket. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki segít.

Az ukrán iskolások számos belföldi és nemzetközi rendezvényen, versenyen és a diákolimpián is részt vesznek, ahol komoly eredményeket érnek el és világszerte elismerést vívnak ki. Mindeközben megtanulunk fizikailag, intellektuálisan és érzelmileg is túlélni a legnehezebb életkörülmények között, melyek most Európa közepén meghatározzák élettapasztalatainkat.

Tatjana Povaljaeva csaknem 26 éve tanít angolt a harkivi 99-es számú gimnáziumban. Kísérő tanárként vett részt az idei „Your Europe, Your Say!” (YEYS) rendezvényen.