Fiatal küldöttként ez lesz az első COP, amelyen részt veszek – nyitott gondolkodással és egyfajta naiv optimizmussal készülök a rendezvényre. A világon az átlaghőmérséklet ezen a héten 2 fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. Ha mindez és a világviszonylatban csak az idén bekövetkezett szörnyű áradások, erdőtüzek, aszályok és földrengések sem elegendőek ahhoz, hogy megállapodás szülessen a fosszilis tüzelőanyagok használatának megszüntetéséről (összhangban a fosszilis tüzelőanyagok elterjedésének megakadályozásáról szóló javasolt szerződéssel), akkor nem tudom, hogy mi lesz a jövőben.

Nagyon időszerű, hogy delegációnk elsősorban a mezőgazdasággal és az élelmezésbiztonsággal, az igazságos átmenetre vonatkozó munkaprogrammal és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával fog foglalkozni. A fenti témák mellett engem még külön érdekel az éghajlati igazságosság témája, illetve az, hogy miként fonódik össze az éghajlatváltozás kérdése a nemek közötti egyenlőség, illetve a béke és biztonság témakörével.

A fiatalok nem igazán tudnak jelen lenni és érdemben részt venni a tárgyalásokon, de azért én hiszek abban, hogy a mi véleményünknek is fontos szerepe lesz abban, hogy milyen eredmények születnek majd a COP28-on. El kell ismerni, hogy a már megkötött éghajlatváltozási megállapodások annak is köszönhetők, hogy a fiatalok folyamatosan nyomást gyakoroltak a döntéshozókra, de persze az is igaz, hogy ezek a megállapodások még mindig nem érik el a valóban szükséges mértéket. Szerintem a fiatalok véleménye ugyanolyan fontos és figyelembe veendő, különösen annak fényében, hogy mi fogjuk leginkább meginni annak a levét, ha most nem történnek intézkedések az éghajlatváltozás terén.

Három fő tényező miatt tartom személyesen is nagyon fontosnak az éghajlati intézkedéseket:

• Rá kellett döbbennem, hogy az éghajlatváltozás kivétel nélkül mindenkit érint és tovább súlyosbít más olyan kérdéseket, mint a nemek közötti egyenlőség vagy a béke és biztonság.
• Rengeteg információ áll rendelkezésünkre, ami lehetővé teszi, hogy a fiatalok önmagukat is edukálják, és megértsék, hogy az éghajlatváltozásnak globális hatásai vannak.
• Frusztrál az, hogy a döntéshozók nem hoznak éghajlat-politikai intézkedéseket; ez pedig arra késztet bennünket, hogy változást sürgessünk.

Nagyon várom már, hogy a COP28-on sokféle emberrel találkozzak, meghallgassam a történeteiket, bővítsem az ismereteimet és újra reményt érezzek a jövővel kapcsolatban. Aggodalommal tölt azonban el, hogy ez az izgalom végül félelembe csaphat át azzal kapcsolatban, hogy tényleg jó intézkedések születnek-e, illetve hogy megfelelően hajtják-e majd végre azokat.