Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) uniós szintű reformot szorgalmaz az egészségügyi rendszerek terén, hogy átfogó megközelítést lehessen alkalmazni a mentális egészség terén. Erre annál is inkább szükség van, mivel nagyon megugrott a valamilyen mentális betegségben és viselkedészavarokban szenvedők aránya Európában, különösen a fiatalok körében.

Véleményében, amelyet a soros spanyol tanácsi elnökség kérésére dolgozott ki és a júliusi plenáris ülésen fogadott el, az EGSZB kijelentette, hogy a mentális egészségügyi ellátásnak a korai megelőzésre és felismerésre, illetve az intézményen kívüli gondozásra kell helyeznie a fő hangsúlyt.

„Az egész EU-ban sürgős reformra szorulnak az egészségügyi rendszerek, hogy multidiszciplináris csoportok segítségével integrált és tervezett, hosszú távú beavatkozásokat és ellátást biztosítsanak – nemcsak az orvosi kezelésre szoruló állapot gyógyítása, hanem a megelőzés érdekében is –, és ne pusztán eseti ellátási modellek köré szerveződjenek” – fogalmazott Milena Angelova, a vélemény előadója.

„Változtatni kell mentális egészségügyi ellátási rendszereinken. Több specialistára van szükség, és nagyobb támogatást kell biztosítani azoknak, akik ápolásra szorulnak” – mondta Ivan Kokalov, a vélemény társelőadója.
A fiatalok, a gyermekek, a nők és a hátrányos helyzetű csoportok, de a tartós stressznek kitett emberek körében is rendkívül nagy a kockázata valamilyen mentális betegség kialakulásának.

A Covid19-világjárvány nyomán tovább romlott a mentális egészség: nagyjából minden ötödik európainak szüksége van valamilyen mentális egészségügyi ellátásra, a komolytól a közepes szintűig. Ez többek között a munkahelyi teljesítményt és a jövedelmet is érinti. Aktuális becslések szerint a mentális egészségügyi problémák és a viselkedészavarok a GDP 4%-át kitevő költséget okoznak évente az EU-nak.
A mentális zavarok komoly emberáldozatot is követelnek: Európában évente a halálozások mintegy 4%-áért felelősek; a fiatalok körében a második leggyakoribb halálokot jelentik.

Az EGSZB elismeréssel szól az Európai Bizottság mentális egészségre vonatkozó, átfogó tervéről, és szorgalmazza, hogy a terv alapján mielőbb készüljön egy megfelelően finanszírozott uniós mentális egészségügyi stratégia. A stratégiának ütemtervet, világosan meghatározott feladatköröket és olyan mutatókat is tartalmaznia kell, amelyekkel számszerűsíteni lehet az elért eredményeket.

Az EGSZB szerint a mentális egészségügyi rendszereknek a jogokból kell kiindulniuk és emberközpontúnak kell lenniük, konkrét eszközöket adva az egyének kezébe saját gyógyulásukhoz úgy, hogy ez utóbbiban maguk is aktívan részt vegyenek.
Az EGSZB határozottan azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy 2024-et nyilvánítsa a mentális egészség európai évének. Ez erőteljes jelzést adna, és ösztönözné egy erős szövetség létrehozását a mentális egészség EU-szerte történő javítása és előmozdítása érdekében.