EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kérte az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az idősekre vonatkozó új európai stratégiát, amely szakítana azzal a jelenlegi felfogással, hogy az idősek csak terhet és költséget jelentenek a társadalom számára. A stratégia ehelyett kihasználná az idősek – gyakran figyelmen kívül hagyott – társadalmi, gazdasági és szellemi potenciálját.

Mivel egyelőre nem született átfogó szakpolitika az idősekre és az öregedésre vonatkozóan, ez lenne az első olyan uniós stratégia, amely az idősek jogainak védelmét, valamint társadalmi és gazdasági szerepvállalásukat hivatott biztosítani.

Az EGSZB a júliusi plenáris ülésén fogadta el az idevonatkozó javaslatait tartalmazó véleményét. Az ennek kapcsán tartott vitában részt vett Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnöke, valamint Dr Heidrun Mollenkopf, az AGE Platform Europe elnöke. A vélemény az EU Tanácsa spanyol elnökségének felkérésére készült.

A stratégia segítene abban, hogy szakítsunk azokkal a nézetekkel, amelyek erősítik az idősekkel szembeni diszkriminációt, amely – a nem alapján történő megkülönböztetéssel együtt – ma is a hátrányos megkülönböztetés leggyakoribb formája az EU-ban, annak ellenére, hogy az európai népesség gyors ütemben öregszik. Az Eurostat becslése szerint 2050-ig az EU-ban a 75–84 év közötti személyek száma 56,1%-kal, a 65–74 éveseké pedig 16,6%-kal fog nőni.

„Az EGSZB egyértelműen és határozottan arra kéri az Európai Bizottságot, hogy még a jelenlegi hivatali időszakában dolgozzon ki az idősekre vonatkozó európai stratégiát. Úgy vélem, ez olyan kiindulópontot jelent, amely mélyen kihat az európai demográfiai és szociálpolitikákra” – mondta Miguel Angel Cabra de Luna, a vélemény előadója.

Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: „Az idősek sem kiadást, sem terhet nem jelentenek. Értéket képviselnek a társadalom számára. A demográfiai változásokat nem kezelhetjük más kérdésektől elszigetelten. Azt kell megvizsgálnunk, milyen kölcsönhatások érvényesülnek e változások és az olyan megatrendek között, mint a zöld és a digitális átállás.”

„Az időseket nem tekinthetjük pusztán TB-kedvezményezetteknek. A többi korosztályhoz tartozó állampolgárokhoz hasonlóan joguk van teljes, megkülönböztetésmentes életet élni. E jogok érvényesüléséről az élet minden területén gondoskodni kell” – szögezte le Dr. Mollenkopf.

Az idősek mindemellett számos országban jelentős vagyon felett rendelkeznek, és komoly vásárlóerőt képviselnek. Az ezüstgazdaság – melynek motorját az idősebb fogyasztók jelentik – az előrejelzések szerint jelentősen növekedni fog, és a becslések szerint 2025-re eléri az 5,7 billió EUR-t. E potenciál kiaknázásához az EU-nak olyan hatékony stratégiákra van szüksége, amelyek figyelembe veszik a regionális dinamikát és az e gazdaság által kínált lehetőségeket. (ll)

A vízgazdálkodás emberi jogokon alapuló megközelítése, a beruházások élénkítése, különféle fogyasztási címkék bevezetése és az árszerkezet átalakítása – íme néhány a júliusi plenáris ülésünkön vízügyi témában elfogadott hat EGSZB-vélemény legfontosabb ajánlásai közül. Ezek az ajánlások alkotják az átfogó uniós vízpolitikára vonatkozó EGSZB-javaslatok első sorozatát, amely a kék megállapodáshoz kapcsolódó kezdeményezésünk részeként született.

A szóban forgó területen jelentkező sürgős kihívásokra válaszolva az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úttörő szerepet vállal azzal, hogy átfogó ajánlásokat fogalmaz meg egy fenntartható európai vízpolitikára vonatkozóan. A kék megállapodáshoz kapcsolódó kezdeményezésünk egységes európai megközelítést szorgalmaz a vízszegénység felszámolása érdekében és annak biztosítására, hogy a biztonságos és megfizethető vízhez és higiéniás létesítményekhez való hozzáférés emberi jog legyen.

Ezeknek a céloknak az eléréséhez az EGSZB fontosnak tartja, hogy reziliens vízinfrastruktúrákat és vízelosztó hálózatokat építsünk ki. Első lépésben minden egyes tagállamban meg kell vizsgálnunk a vízinfrastruktúra jelenlegi állapotát és rendelkezésre állását, hogy feltárhassuk a beruházási igényeket, és hatékony vízgazdálkodásról gondoskodhassunk.

Az uniós kék megállapodás gazdaságtanáról szóló EGSZB-ajánlások a pazarló vízfogyasztást visszaszorító árképzési stratégiák bevezetését szorgalmazzák, és új eszközöket javasolnak a vízpolitikák finanszírozására. Az EGSZB célja, hogy az Uniót globális vezető szerepbe emelje a víztakarékos technológiák terén. Azt javasolja, hogy a vízgazdálkodás valamennyi uniós iparpolitikában helyet kapjon, mert csak így lehet csökkenteni a vízfogyasztást, népszerűsíteni az újrafeldolgozást és az újrahasznosítást, illetve kezelni a vízszennyezést. Ami a mezőgazdaságot illeti, az EGSZB hasonló megközelítést javasol, amely biztosítja, hogy a vízügyi szempontok maradéktalanul beépüljenek a Közös Agrárpolitika (KAP) keretébe.

Felismerve a fogyasztók szerepét a változás előmozdításában, az EGSZB a víztakarékos készülékek használatát is népszerűsíteni szeretné. Ez vízfogyasztást jelző címkék és körforgásos vízfogyasztási gyakorlatok bevezetésével lehetséges, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy részt vállaljanak a megoldásban.
Ezeket a javaslatokat alapelvek és fellépések formájában foglaljuk egységes szerkezetbe, hogy aztán a Felhívás egy uniós kék megállapodásra című, 2023. október 26-i konferencián ismertethessük őket az európai intézmények előtt. Az EGSZB célja, hogy a víz a következő Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritása legyen. (gb)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) uniós szintű reformot szorgalmaz az egészségügyi rendszerek terén, hogy átfogó megközelítést lehessen alkalmazni a mentális egészség terén. Erre annál is inkább szükség van, mivel nagyon megugrott a valamilyen mentális betegségben és viselkedészavarokban szenvedők aránya Európában, különösen a fiatalok körében.

Véleményében, amelyet a soros spanyol tanácsi elnökség kérésére dolgozott ki és a júliusi plenáris ülésen fogadott el, az EGSZB kijelentette, hogy a mentális egészségügyi ellátásnak a korai megelőzésre és felismerésre, illetve az intézményen kívüli gondozásra kell helyeznie a fő hangsúlyt.

„Az egész EU-ban sürgős reformra szorulnak az egészségügyi rendszerek, hogy multidiszciplináris csoportok segítségével integrált és tervezett, hosszú távú beavatkozásokat és ellátást biztosítsanak – nemcsak az orvosi kezelésre szoruló állapot gyógyítása, hanem a megelőzés érdekében is –, és ne pusztán eseti ellátási modellek köré szerveződjenek” – fogalmazott Milena Angelova, a vélemény előadója.

„Változtatni kell mentális egészségügyi ellátási rendszereinken. Több specialistára van szükség, és nagyobb támogatást kell biztosítani azoknak, akik ápolásra szorulnak” – mondta Ivan Kokalov, a vélemény társelőadója.
A fiatalok, a gyermekek, a nők és a hátrányos helyzetű csoportok, de a tartós stressznek kitett emberek körében is rendkívül nagy a kockázata valamilyen mentális betegség kialakulásának.

A Covid19-világjárvány nyomán tovább romlott a mentális egészség: nagyjából minden ötödik európainak szüksége van valamilyen mentális egészségügyi ellátásra, a komolytól a közepes szintűig. Ez többek között a munkahelyi teljesítményt és a jövedelmet is érinti. Aktuális becslések szerint a mentális egészségügyi problémák és a viselkedészavarok a GDP 4%-át kitevő költséget okoznak évente az EU-nak.
A mentális zavarok komoly emberáldozatot is követelnek: Európában évente a halálozások mintegy 4%-áért felelősek; a fiatalok körében a második leggyakoribb halálokot jelentik.

Az EGSZB elismeréssel szól az Európai Bizottság mentális egészségre vonatkozó, átfogó tervéről, és szorgalmazza, hogy a terv alapján mielőbb készüljön egy megfelelően finanszírozott uniós mentális egészségügyi stratégia. A stratégiának ütemtervet, világosan meghatározott feladatköröket és olyan mutatókat is tartalmaznia kell, amelyekkel számszerűsíteni lehet az elért eredményeket.

Az EGSZB szerint a mentális egészségügyi rendszereknek a jogokból kell kiindulniuk és emberközpontúnak kell lenniük, konkrét eszközöket adva az egyének kezébe saját gyógyulásukhoz úgy, hogy ez utóbbiban maguk is aktívan részt vegyenek.
Az EGSZB határozottan azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy 2024-et nyilvánítsa a mentális egészség európai évének. Ez erőteljes jelzést adna, és ösztönözné egy erős szövetség létrehozását a mentális egészség EU-szerte történő javítása és előmozdítása érdekében.

Júliusi plenáris ülésén az EGSZB köszöntötte a tagjelölt országok civil társadalmi szervezeteinek képviselőit, és bejelentette azt a kezdeményezést, hogy tiszteletbeli tagokat nevez ki a bővítési országokból, akiket arra invitál, hogy vegyenek részt az EGSZB mindennapi konzultatív munkájában.

Első konkrét lépésként az EGSZB a júliusi plenáris ülésén vitát szervezett arról, hogy a civil társadalom milyen fontos szerepet tölt be az uniós csatlakozási folyamatban. Oliver Röpke EGSZB-elnök aláírt továbbá egy egyetértési megállapodást a Regionális Együttműködési Tanáccsal (RCC), hogy előmozdítsa a civil társadalom és a fiatalok strukturált szerepvállalását a béke és a jólét érdekében Délkelet-Európában.

Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos méltatta az EGSZB „tiszteletbeli tagok a bővítési országokból” kezdeményezését, amely szerinte jó eszköz arra, hogy a bővítéspolitika továbbra is kiemelt helyet kapjon az uniós napirenden. 

Dorin Recean, Moldova miniszterelnöke rámutatott arra, hogy az EGSZB-nek ez az új kezdeményezése időszerű, és erősíteni fogja az együttműködést a moldovai civil társadalommal. 

Majlinda Bregu, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára leszögezte: „Az RCC-ben nem képzelhető el, hogy a civil társadalmi szervezetekkel működtetett konzultációs fórumunk nélkül koordináljuk a Nyugat-Balkánra vonatkozó regionális erőfeszítéseket a kihívásokkal teli zöld menetrenddel kapcsolatban, és a regionális piacra irányuló erőfeszítéseket sem hangoljuk össze anélkül, hogy meghallgatnánk kereskedelmi kamaráink határozott véleményét”. 

Bosko Savkovic, a Szerb Munkáltatók Szövetségének munkatársa elismerően szólt a szerb civil társadalomról, mivel az hallatja a hangját, küzd a külföldi dezinformáció ellen, és emlékezteti a szerbeket az uniós tagság kilátására. 

Oleksandr Yavorskyi az Ukrán Munkáltatók Szövetségétől elmondta: „Ukrajna már jóval a háború kezdete előtt úgy döntött, hogy elindul az EU-tagság felé vezető úton. Az ukrán szociális partnereknek és civil társadalomnak most megfelelő képzésre van szüksége ahhoz, hogy segíteni tudjon az uniós csatlakozási folyamatban”.

Anisa Subashi, az Albán Szakszervezeti Szövetség alelnöke hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszanak a szakszervezetek a szociális párbeszéd megerősítésében, különösen most, amikor az albán kormány igyekszik szűkíteni a civil szférát. 

Mind Dajana Cvjetkovic, a bosznia-hercegovinai Civil Társadalomért Központ munkatársa, mind pedig Daliborka Uljarevic, a montenegrói Állampolgári Ismeretek Oktatási Központjának ügyvezető igazgatója támogatta a civil társadalom szerepvállalását a bővítési folyamatban. „Mi vagyunk társadalmunk gerince, akik polgáraink törekvéseit tolmácsoljuk. Mi vagyunk az uniós intézmények legközelebbi szövetségesei, és ez az új EGSZB-s kezdeményezés tovább mélyíti együttműködésünket” – mondta Uljarevic. (mt)

A nettó zéró ipart célzó terv épp azt nem fejti ki, miként lehetne biztosítani, hogy az európai ipar versenyképes és a beruházók szemében vonzó maradjon.

Az EGSZB összességében véve jónak tartja a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet (zmit) és a nettó zéró iparról szóló jogszabályt (nzij), de úgy véli, ezekben pontosabban ki kellett volna fejteni, milyen intézkedésekkel fogják javítani a helyszínválasztási tényezőket, fokozni az európai gazdaságok versenyképességét és elérni, hogy az EU elhúzzon rendszerszintű riválisai mellett.

„Igen sajnálatosnak tartjuk, hogy az EU-nak az infláció csökkentéséről szóló amerikai jogszabály kellett ahhoz, hogy végre lépjen valamit – mondta Sandra Parthie, a zmit-ről és az nzij-ről szóló EGSZB-vélemény előadója. – Jó lett volna, ha ez korábban megtörténik. Jó lett volna, ha az EU határozottabban reagál, megmutatva az európai vállalatoknak, hogy Európát tényleg az ipari térképen kívánja tartani, ahol jó munkahelyek és jó fizetések várják a munkavállalókat.”

Az európai ipar az elmúlt évtizedekben veszített versenyképességéből, lemaradva fő versenytársaitól. Az egy főre jutó uniós GDP a 2000-es években az egy főre jutó amerikai GDP mintegy 70%-a volt, mára ez 66%-ra csökkent. Az USA, illetve az EU részesedése a világ bruttó felhalmozásából1999 és 2020 között 29%-ról 20%-ra, illetve 23%-ról 15%-ra csökkent. 

E csökkenő tendencia megfordítása érdekében az EGSZB azt ajánlja, vizsgálják ki, hogy az EU hogyan tudja ellenőrizni és javítani értékláncait, és hogyan tudja elkerülni a túlzott függőségeket. Javasolja továbbá, hogy minden uniós jogszabály-tervezetett vessenek alá versenyképességi ellenőrzésnek.

Az egyik olyan probléma, amellyel szemben határozottabb fellépésre volna szükség, az, hogy az eljárások bürokratikusak és túl időigényesek. Vegyük csak a közfinanszírozást: túl sokáig tart, mire egy projekt pénzügyi támogatást kap és hozzáfér a finanszírozáshoz. Az EGSZB szerint ha azt akarjuk, hogy a befektetők Európában maradjanak, olyan intézkedésekre van szükségünk, amelyek időben és hozzáférhető módon biztosítják mind a működési költségek, mind a tőkekiadások finanszírozását, valamennyi vállalkozástípus, a nagy- és a kisvállalkozások számára egyaránt. 

A terv másik neuralgikus pontja az engedélyeztetés: csak egy-két olyan kibocsátásmentes technológia van, amely gyorsított eljárást és több pénzügyi támogatást élvez, más ágazatok pedig több nehézséggel szembesülnek.

Az EGSZB szerint a zmit és az nzij túlságosan leszűkíti a zöld technológiák támogatását azzal, hogy csak néhány „kiválasztottnak” kedvez. Ehelyett az ágazatok széles körét magában foglaló, sokszínű ipart kellene ösztönözniük.  
Európa számos olyan energiaigényes nehézipari ágazatnak és elsődleges iparágnak ad otthont, amelyeket dekarbonizálni kell, és amelyek nem szerepelnek az ipari tervben. 

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok enyhítése szintén potenciális csapda, mivel növelheti a szakadékot a gazdagabb és a szegényebb tagállamok között, amelyek nem rendelkeznek költségvetési mozgástérrel ahhoz, hogy beruházzanak a zöld átállásba, és támogassák vezető ágazataikat és a háztartásokat. Ezért komoly vitát kell folytatni az Európai Szuverenitási Alapról, amely további uniós szintű finanszírozást nyújtana az átmenethez. 

Az Európai Bizottság számításai azt mutatják, hogy jelentős munkahely-teremtési potenciál rejlik a nettó zéró technológiában: 180 000 munkavállalóra van szükség a hidrogéncella-gyártásban, 66 000 főre a fotovoltaikus napenergia előállításában és 800 000 főre az akkumulátorgyártásban. 

A terv támogatja a zöld készségek fejlesztését, de az EGSZB szerint az iparban szükséges készségek teljes skálájának fejlesztését támogatnia kellene. Emellett fel kellene gyorsítania és egységesítenie kellene az Európai Unión kívülről érkező szakképzett munkavállalók munkavállalási engedélyeit. (dm)
 

Júliusi plenáris ülésén elfogadott egyik véleményében az EGSZB sürgeti, hogy az EU átfogó megközelítést alkalmazzon a nyersanyag-politikákkal kapcsolatban. Javasolja a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékének bővítését, méltányos energiaárak biztosítását, az engedélyezés egyszerűsítését, az újrafeldolgozás előnyben részesítését, valamint a kapacitásépítés előmozdítását az uniós nyersanyag-politikákban.

Jelenleg Kínáé a vezető szerep a kritikus fontosságú nyersanyagok globális beszállítása terén, míg Európa a világ ásványinyersanyag-termelésének kevesebb mint 5%-át adja. Mivel az előrejelzések szerint 2060-ig globális szinten megduplázódik a nyersanyagok iránti igény, azonnal cselekedni kell.

E kihívások kezelése érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy bővítsék ki a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét, hogy abban szerepeljenek azok az anyagok is, amelyek kulcsfontosságúak a zöld és fenntartható technológiákhoz. Mindez lehetővé tenne ugyanis célirányos szakpolitikai intézkedéseket és beruházásokat. Emellett méltányos energiaárakat, pénzügyi támogatást, egyszerűsített engedélyezési eljárásokat és más országokkal való partnerségeket javasol az erőforrás-biztonság fokozása és az EU zöld átállásának előmozdítása érdekében.

A vélemény EGSZB-s előadója, Maurizio Mensi hangsúlyozta, hogy a hulladékokra vonatkozó jogszabályokban előnyben kell részesíteni a nyersanyagok begyűjtését és újrafelhasználását, ami az elsődleges forrásoktól való függés csökkentésének és a gazdasági növekedés ösztönzésének egyik módja. Az EGSZB figyelmeztet azonban arra, hogy az EU fenntarthatósági célkitűzéseivel való összhang érdekében fontos az erőforrás-biztonság és a környezeti megfontolások közötti megfelelő egyensúly.

Az EGSZB társelőadója, Michal Pintér amellett érvelt, hogy a nyersanyag-kitermelő iparágakban az egész EU-ra kiterjedő kapacitásépítésre van szükség. A vélemény szorgalmazza, hogy a nyersanyagágazat megerősítése érdekében a kitermelő iparágakban a humán tőke fejlesztésére, valamint a meglévő munkaerő át- és továbbképzésére helyezzék a hangsúlyt.

E szempontok együttes kezelése révén az EU sikeresen megvalósíthatja a zöld gazdaságra való átállást, lefektetve egy reziliens, fenntartható és globálisan versenyképes nyersanyagágazat alapjait. (gb)

Az EGSZB üdvözli az uniós halászati és akvakultúra-ágazat energetikai átállására vonatkozó európai bizottsági stratégiát – ezt a spanyol elnökség felkérésére készített, a júliusi plenáris ülésen elfogadott véleményében fogalmazta meg. Elismerve, hogy sürgősen csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, és elő kell mozdítani a fenntartható, megújuló és kereskedelmi szempontból életképes alternatív energiaforrásokat, az EGSZB hangsúlyozza, hogy a klímasemlegességet 2050-ig meg kell valósítani.

Az EGSZB kiemeli, hogy a halászati ágazat kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében. A halászok szolgáltatják az egyik legegészségesebb, ugyanakkor minimális szénlábnyomú állati fehérjét, és az ágazat kibocsátása 2023-ban az előrejelzések szerint a világ összkibocsátásának elenyésző részét teszik ki, azaz az ágazatnak viszonylag alacsony környezeti hatása van. Az EGSZB azonban további erőfeszítéseket sürget az energiahatékonyság növelése és a kibocsátások további csökkentése érdekében.

„A halászati ágazat dekarbonizációjához átfogó megközelítésre, pénzügyi ösztönzőkre, és a kibocsátásmentes energiaforrások bevezetésére van szükség” – mondta Javier Garat Pérez, a vélemény előadója. „Egyszerre kell reálisnak és ambiciózusnak lennünk. Megfelelő és reális dekarbonizációs menetrendre van szükségünk, amelyben a technológiai, a logisztikai és a jogalkotási fejlesztések mind jelen vannak. Az átállás költsége nem jelenthet terhet a tengeri ágazatok munkáltatói és munkavállalói számára, és a költségek miatt senki nem maradhat hátra. A sikeres energetikai átmenethez elengedhetetlen, hogy a dekarbonizációs célok gazdaságilag életképes módon valósuljanak meg.”

Az EGSZB elismeri, hogy az alternatív és innovatív zöld technológiák fejlesztése és globális rendelkezésre állása kihívásokat tartogat. Az EGSZB köztes megoldásként javasolja a hibridizáció alkalmazását, miközben a fosszilis üzemanyagokon túlmutató lehetőségeket is fel kell tárni. Ezenkívül megjegyzi, hogy az energiaforrás megváltozása esetén mindenképpen újfajta kialakítású, nagyobb fedélzeti kapacitással („bruttó tonnatartalommal”) rendelkező új hajókra lesz szükség, amelyeken elférnek az új gépek. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az energetikai átálláshoz kapcsolódó új technológiák bevezetése érdekében vizsgálja felül a „halászati kapacitás” fogalommeghatározását. (ks)

Kötelező szabályokat kell hozni az influenszerek, de a videomegosztó platformok és a közösségimédia-hálózatok számára is

Az influenszerreklám és -marketing az utóbbi évtized egyik leggyorsabban növekvő ágazata. A fogyasztók úgy érzik, hogy az influenszerek (véleményformálók) közelebbről, hitelesebben és megbízhatóbban szólnak hozzájuk, mint a hagyományos reklámok vagy a termékeket méltató celebek. Ezért egyre több márka keresi meg az influenszereket.

A nagyon szigorúan szabályozott hagyományos reklámmal szemben azonban az influenszerreklám könnyen ki tud bújni a hirdetésekre vonatkozó kötelezettségek alól. Az influenszerek posztjainak kereskedelmi jellege nem mindig ismerhető fel, mivel a hirdetések a hasonló stílusú, de független szerkesztői tartalom mellett jelennek meg. 

Az átláthatóság hiánya általában véve is veszélyes a fogyasztókra, de a kiskorúakra még inkább. A rejtett reklámoknak való kitettség károsíthatja e kiszolgáltatott csoport fizikai, lelki, társadalmi és érzelmi fejlődését. 

Nem kellene foglalkoznia ezzel az Uniónak? „Az Unió már rendelkezik néhány mechanizmussal az influenszerek kezelésére. Ezek a mechanizmusok olyan jogszabályok alapján működnek, amelyek a hirdetőkre és az értékesítőkre/kereskedőkre egyaránt vonatkoznak. Úgy gondoljuk azonban, hogy a jelenség gyors felfutása miatt szükség lenne egy átfogó megközelítésre” – állapítja meg Bernardo Hernández Bataller, a kérdéssel foglalkozó EGSZB-jelentés előadója.

Az EGSZB javasolja, hogy az Unió konkrét kötelezettségeket rójon egyrészt azoknak a videomegosztó platformoknak és közösségimédia-hálózatoknak a kezelőire, amelyeken az influenszerek megjelennek, másrészt magukra a tartalomgyártókra/influenszerekre. 

Fontos, hogy az influenszerek:

• jól látható címkével jelezzék, hogy a kérdéses poszt marketingközlemény,
• feleljenek meg azoknak az ágazati szabályoknak, amelyek célja, hogy megvédjék a fogyasztók és a felhasználók – különösen a kiskorúak és más veszélyeztetett csoportok – egészségét és biztonságát,
• legyenek felelősségre vonhatók, ha nem jelzik kellően világosan, hogy fizetés ellenében támogatnak vagy reklámoznak valamely terméket vagy szolgáltatást.

Fontos, hogy a platformkezelők és a közösségimédia-hálózatok:

• szintén vállaljanak felelősséget az ő felületükön megjelenő tartalomgyártók/véleményformálók által közzétett tartalomért, 
• legyenek kötelesek eltüntetni a jogellenes tartalmat, és jelenteni a jogellenes tevékenységet,
• kérjék fel az EU-n kívül működő valamennyi tartalomgyártót/véleményformálót, hogy egyrészt világosan jelezzék, ki felelős jogilag az EU-n belül folytatott tevékenységükért, másrészt kössenek szakmai felelősségbiztosítást a jogellenes tevékenységek által okozott károk fedezésére.

A kiskorúak védelme érdekében fontos, hogy a platformok és közösségi hálózatok kezelői, valamint az influenszerek biztosítsák: 

• a technikai lehetőséget arra, hogy a kiskorú felhasználókat kizárják az érzékeny tartalmak megtekintéséből. Az ilyen tartalmaknak minden esetben tartalmazniuk kell a „18 éven aluliak számára tilos” feliratot. Emellett kötelezővé kell tenniük az életkor-ellenőrzést és lehetőséget kell adniuk a szülői felügyelet alkalmazására,
• a „reklám”, „kereskedelmi kommunikáció” vagy „szponzorált tartalom” felirat megjelenítését a kiskorúakat célzó influenszerüzenetekben, a „retusált kép” felirat megjelenítését módosított képek esetében és a „virtuális kép” felirat megjelenítését a mesterséges intelligenciával létrehozott termékek esetében.

Az EGSZB-vélemény kidolgozására az EU Tanácsának spanyol elnöksége adott megbízást, mivel azt mérlegeli, nem lenne-e szükség specifikus szabályozás elfogadására, és kikérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét erről a kérdésről. (dm)
 

Az Európai Unióban most a legmagasabb az infláció az euró bevezetése óta. Jelenleg 96,5 millió európait fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés: őket érinti leginkább az áruk és szolgáltatások árának széles körű emelkedése, az energiaköltségek növekedése és a vásárlóerő gyengülése.

Ez csak néhány a Felipe Medina Martín által kidolgozott és a júliusi plenáris ülésszakon elfogadott EGSZB-véleményben szereplő riasztó adatok közül.

Az energiaválság súlyos hatással van az európai gazdaságra. Az energia, a nyersanyagok, a szolgáltatások és az ipari termékek magas árai magas inflációt eredményeztek, gyengítették a gazdasági növekedést, és erős nyomást gyakorolnak az államháztartásra és a vállalkozásokra, aláásva a külső gazdasági versenyképességet.

E tendencia megfordítása érdekében az EGSZB rámutat, hogy a háztartásoknak és a kulcsfontosságú ágazatoknak (agrár-élelmiszeripar, közlekedés, kiskereskedelem stb.) hasznot kell húzniuk azokból a tervekből, amelyek a magas energiaárak hatását igyekeznek ellensúlyozni, és felszólítja az európai intézményeket, hogy hozzanak létre ellenőrzési mechanizmusokat. Fontos, hogy a jövőbeli politikák testre szabottak, célzottak és az átállás szempontjából ellenállóak legyenek, illetve különösen az alacsonyabb jövedelmű és a jelentős nehézségekkel küzdő családokat támogassák.

Egyes nemzeti árszabályozási intézkedések bizonyultak a legjobbnak arra, hogy enyhítsék azokat a hatásokat, amelyeket az alapvető termékek magas árai gyakorolnak a családok költségvetésére. Például a villamosenergia-piaci árképzésben alkalmazott ún. „ibériai kivétel” lehetővé tette Spanyolország és Portugália számára, hogy a villamosenergia-termelő üzemekben maximálják a gáz árát, és ezáltal drasztikusan csökkentsék a számlákat. Egy másik példa a villamosenergia-árakra, az élelmiszerekre és az üzemanyagokra kivetett héa ideiglenes csökkentése volt néhány tagállamban. (mp)

Az USA-ban a közelmúltban bekövetkezett bankválságok és a Credit Suisse körüli események nyomán az EGSZB megvizsgálta a banki válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer (CMDI) reformjára vonatkozó európai bizottsági javaslatot. Egyéb intézkedések mellett az EGSZB kéri, hogy védjék meg a kisebb és helyi bankok, betétesek és adófizetők érdekeit, és hangolják össze a CMDI-csomagot az állami támogatásokról szóló rendelet jövőbeli reformjával.

A spanyol kormány volt az, amely felkérte az EGSZB-t, hogy vizsgálja meg az ügyet, és adjon politikai ajánlásokat a társjogalkotóknak és az EU Tanácsa spanyol elnökségének. A banki válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer reformjára vonatkozó európai bizottsági javaslat célja az európai bankszektorban fennmaradó kockázatok kezelése, a bankunió kiteljesítése és az EU egységes piacának megerősítése a betétesek és az adófizetők érdekében.

„Az EGSZB elismeri, hogy a betétesek és az adófizetők védelme mellett a bankválságokra való reagálásban nagyon fontos a gyorsaság, a rugalmasság és az együttműködés” – nyilatkozta Giuseppe Guerini, az EGSZB előadója. „Az Európai Bizottság javaslata egy lépés a bankunió kiteljesítése felé, ami elengedhetetlen az EU pénzügyi rendszerének teljes konszolidációjához és a piac széttagoltságának csökkentéséhez.”

Véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a betétbiztosítás harmonizálása, valamint a szanálási és fizetésképtelenségi alternatívák értékelése alapvető fontosságú a betétesek érdekeinek védelme és a sokszínű európai banki ökoszisztéma megőrzése szempontjából. (tk)
 

1957-ben jött létre a konzultációs hatáskörökkel felruházott Gazdasági és Szociális Bizottság, méghozzá azzal a küldetéssel, hogy véleményein és számos egyéb tevékenységén keresztül eljuttassa az európai döntéshozó szervekhez a szervezett civil társadalom meglátásait és aggályait, és ezáltal közelebb hozza az EU-t a polgáraihoz.

A Gazdasági és Szociális Bizottság a következő évben – azaz éppen 65 évvel ezelőtt – tartotta meg első plenáris ülését. A 65. évfordulóról további részleteket itt olvashat: www.eesc.europa.eu/65.

Mi mindent csináltunk tavaly? Megtudhatja 2022-es tevékenységi jelentésünkből, melynek címe: Visszatekintés a tavalyi évre. Melyek voltak a tavalyi év legfontosabb eseményei és témái?

2022-ben drámai események történtek. 2022. február 24-én Oroszország provokáció nélküli háborút indított Ukrajna ellen. Az agressziót követően az EGSZB számos véleményében, konferencián és állásfoglalásában kifejtette, hogy támogatja az ukrán civil társadalmat. Székházunkban irodákat biztosítottunk Brüsszelben tevékenykedő ukrán civil társadalmi szervezetek számára, biztonságos helyet kínálva számukra ahhoz, hogy folytassák munkájukat és életben tartsák az ukrán civil társadalmat. Civil társadalmi díjunkkal olyan kezdeményezéseket részesítettünk elismerésben, amelyek a háború miatt nélkülöző civileknek nyújtanak segítséget.

A megnövekedett energiaárakat látva az EGSZB olyan átfogó megközelítésre tett javaslatot az energetikai átállás kapcsán, amely szerint új energetikai modellre van szükség, és az EU-nak függetlenné kell válnia az energia terén. És bár az EU továbbra is küzd a Covid19-világjárvány következményei ellen, elodázhatatlanok a zöld és digitális átállásba irányuló beruházások. Ebből kiindulva az EGSZB támogatja a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megvalósítását és véghezvitelét is.

Amennyiben ennél többre is kíváncsi, töltse le brosúránkat:
https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/publications-other-work/publications/2022-year-review.