Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság március 24-én állásfoglalást fogadott el az ukrajnai háborúról és annak gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól. A dokumentum apropója, hogy az Európai Tanács csúcstalálkozót szervezett, melynek központi témája a háború volt.

Mielőtt a plenáris ülésen elfogadták volna az állásfoglalást, vitát tartottak Ylva Johansson belügyi biztosnak, illetve az ukrán és az orosz civil társadalom több vezető képviselőjének részvételével.

Az EGSZB-tagok kifejezték szolidaritásukat Ukrajnával, és kiemelték a civil társadalom szerepét az ukrán embereknek és menekülteknek való segítségnyújtásban.

A vitát megnyitva Christa Schweng, az EGSZB elnöke hangsúlyozta: „Ez az invázió biztonságunkat és értékeinket fenyegeti, és indokolt, hogy az EU egységesen és szolidárisan fellépve határozottan kiálljon Ukrajna mellett.”

Ylva Johansson belügyi biztos kiemelte, hogy az EGSZB-re rendkívül fontos szerep hárul, melynek során hasznosíthatja helyi ismereteit. Európa eddig 3,5 millió ukrán menekültet fogadott be, köztük 1,8 millió gyermeket. Figyelemreméltó a civil társadalomnak az ukrajnai háború elől menekülő emberek felé tanúsított példátlan szolidaritása, ezért „mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy európaiak vagyunk” – fogalmazott Johansson.

Az EGSZB-s csoportok elnökei, egyben az állásfoglalás előadói hangsúlyozták, hogy a háború következményeként Európa nagyon komoly kihívások előtt áll.

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke így nyilatkozott: „Állásfoglalásunkban üdvözöljük az eddig tett humanitárius intézkedéseket, egyben arra kérjük a tagállamokat, hogy tegyenek többet Ukrajna megsegítése érdekében.”

Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke így fogalmazott: „Az egyik legfontosabb üzenetem az, hogy a nemzetközi közösségnek és Európának egységesen kell fellépnie ebben a helyzetben.”

Séamus Boland, a Sokféleség Európája csoport elnöke szerint „az ukrajnai orosz invázió az európai kontinensen 1939 óta a legerőszakosabb, provokáció nélkül indított támadás, amely ellen fel kell lépnünk”.

Az ukrán és az orosz civil társadalom képviselői a háborúval kapcsolatos, első kézből származó tapasztalataik révén erőteljes érzelmi hatást gyakoroltak a vitára.
A Nyitott Oroszország mozgalom alapítója, Mihail Hodorkovszkij külön felhívta a figyelmet a dezinformáció nagyon súlyos következményeire, leszögezve: „jogunk van ahhoz, hogy megpróbáljunk küzdeni a dezinformáció ellen, akár még Oroszország határain túl is”.

Anatolij Kinak, az ukrán Nemzeti Háromoldalú Szociális és Gazdasági Tanács elnöke szerint Oroszország fellépése „nem csupán katonai agresszió, hanem a civilizáció elleni bűncselekmény”.

Alekszander Subin, az ukrán civil társadalmi platform elnöke azt kérte, hogy Európa továbbra is támogassa Ukrajnát és Ukrajnának azt a törekvését, hogy az európai család tagja legyen.

Gennagyij Csizsikov, az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra kérte az európai munkáltatókat és üzleti szervezeteket, hogy támogassák az ukrán vállalatokat.

Végezetül Jevgenyija Pavlova, az Ukrajnai Fogyatékossággal Élők Nemzetgyűlésének képviselője arra figyelmeztetett, hogy nem szabad megfeledkezni a fogyatékossággal élő ukrán lakosságról, amely különleges figyelmet igényel. (at)

Az EGSZB állásfoglalásának teljes szövege az EGSZB honlapján olvasható.