Európa lemaradásban van a versenyképesség terén, és sürgősen orvosolnia kell egységes piacának hiányosságait, de oly módon, hogy az mind a vállalkozások, mind az európaiak javát szolgálja.

Az EGSZB januári plenáris ülésén vitára került sor az európai versenyképességről és a belső piac jövőjéről. A vita középpontjában álló EGSZB-vélemény az EU belga elnökségének felkérésére készült, amely ígéretet tett arra, hogy hat hónapját arra használja fel, hogy a versenyképességre és az egységes piacra összpontosítson. A vélemény segíteni fog az Enrico Letta által az egységes piac jövőjéről készített magas szintű jelentés kidolgozásában is, amelyet az Európai Tanács márciusi ülése elé terjesztenek.

A véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a belső piacnak most egy teljesen más világ kihívásaival kell szembe néznie, mint amelyben az 1990-es években létrehozták. Ennek eredményeként az EU-ra többszörös nyomás nehezedik: az egyenlő versenyfeltételek fenntartása és iparának támogatása a zöld átállás finanszírozásának elősegítése érdekében, a munkahelyek megőrzése Európában, annak egyidejű biztosításával, hogy az uniós vállalkozások versenyképesek maradjanak, valamint a nyersanyagellátás biztosítása a munkaügyi és környezetvédelmi normák betartása mellett.

Sandra Parthie előadó kifejtette: „Az egységes piac segített abban, hogy az EU a világ egyik legerősebb kereskedelmi tömbjévé váljon – ez a hatalmi pozíció azonban leomlóban van. Véleményünkben azt javasoljuk, hogy egy olyan európai iparpolitika kidolgozására összpontosítsunk, amely nem a 27 nemzeti iparpolitika puszta összegzését jelenti, hanem sokkal inkább ipari potenciálunk valódi európai szemléletét testesíti meg.”

A vitában felszólalva Markus Beyrer, a Business Europe főigazgatója rámutatott: „Problémánk van a versenyképességgel. Lemaradunk globális versenytársaink mögött, és az egységes piac az egyik rendelkezésére álló eszköz ennek orvoslására. A cél az, hogy megteremtsük azt a mozgásteret, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy az általunk ismert európai modellt megőrizzük, beleértve a szociális szempontokat is.”

Ludovic Voet, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) szövetségi titkára hangsúlyozta, hogy az európai szociális szerződés az egységes piac alapja, és hogy ezt a szerződést meg kell erősíteni: „Versenyképes rendszerünkben a vállalkozásoknak tisztességes béreket kell fizetniük, jó munkahelyeket kell kínálniuk, és nem szabad károsítaniuk a környezetet. Európának meg kell őriznie az igazságos zöld átállás lendületét.”

Az EGSZB véleménye többek között javasolja, hogy a következő Európai Bizottságban egy általános gazdasági érdekű szolgáltatásokért felelős biztost nevezzenek ki, aki biztonságos, jó minőségű és fenntartható általános gazdasági érdekű szolgáltatások kidolgozására irányuló ötéves tervet dolgoz ki. E szolgáltatások az EU GDP-jének 25%-át és a teljes foglalkoztatás 20%-át teszik ki, és olyan kulcsfontosságú ágazatokat érintenek, mint a közlekedés, az energia, a kommunikáció vagy a vízhez és a megfelelő higiéniás létesítményekhez való hozzáférés. Ugyanakkor nagyon fontosak az egészségügyi és szociális szolgáltatások terén is. (dm)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A politikai döntéshozatal középpontjában mindig a polgárok és a munkavállalók gondjai és jólléte kell, hogy álljon. Ezek fontos emberi tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Csak így lehet tisztességes életkörülményekről gondoskodni. A mindenki számára tisztességes körülményeket biztosító politikákkal bizalmat építünk, elérjük, hogy széles körben elfogadják a jelenlegi és jövőbeli politikai intézkedéseket, és megelőzzük a jobboldali populizmusnak és szélsőséges nézeteknek termékeny talajt jelentő kiábrándulást az emberek körében.

Ezek az aggályok képezték a Munkavállalók csoportja 2023–2025-ös időszakra szóló prioritásainak alapját. Egyértelmű elvárásokat fogalmaztunk meg a jövőbeli uniós vezetők felé, hogy indítsanak el egy olyan progresszív menetrendet, amelynek középpontjában egy szociálisan érzékenyebb és emberibb dimenzió áll. Évtizedes válságok után, amelyek költségeit tagadhatatlanul az európai polgárok és munkavállalók viselték, reméljük, hogy az uniós vita ismét egy valóban fontos kérdés: a társadalmi haladás felé mozdulhat el.

Prioritásaink felvázolják a Munkavállalók csoportjának jövőképét egy olyan Európáról, amely nemcsak szociálisan érzékeny és fenntartható, hanem a jogállamiságot, az emberi jogokat, a nemek közötti egyenlőséget, a szolidaritást és a sokszínűséget is tiszteletben tartja. Olyan Európára van szükségünk, amely prioritásnak tekinti az egyenlőtlenség, a szegénység és az éghajlati vészhelyzet kezelését, biztosítja az igazságos zöld és digitális átállást, és mindenki számára tisztességes munkát biztosít. Ez a legjobb módja annak, hogy megerősítsük demokráciánkat, társadalmunkat és társadalmunk minden egyes tagját. Reméljük, hogy visszhangra talál ez a jövőkép.

Januári plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás a békére, a biztonságra és a védelemre. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy sürgősen reziliens megoldásokat kell kialakítani a globális kihívások kezelésére.

Mivel az európai projekt alapvető küldetése a béke előmozdítása és megőrzése, Európának keményebben kell dolgoznia a béke megszilárdításán.

Véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a béke előmozdítása elválaszthatatlan az alapjogok és a demokrácia fenntartásától és előmozdításától. Ezért az EGSZB álláspontja szerint az EU külpolitikáiban fokozottan figyelembe kell venni az éghajlat és a biztonság közötti összefüggést. Ennek érdekében proaktív kapcsolódási pontokat kell létrehozni a külkapcsolatokért és az Unió belső kohéziójáért felelős intézmények, valamint a tagállamok biztonsági és védelmi szolgálatai között. Az „éghajlat és a biztonság közötti összefüggés” kifejezés arra a hatásra utal, amelyet az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás gyakorol a békére, a biztonságra és a védelemre.

Ozlem Yildirim EGSZB-tag és a vélemény előadója kijelentette: „Az EGSZB konkrét intézkedéseket is javasol a hatékony felkészülés érdekében: be kell fektetni reziliens válaszokba, fel kell készíteni a döntéshozatali folyamatokat a jövőbeli feszültségekre, és mindenekelőtt ki kell dolgozni egy valódi uniós szintű stratégiát ezen a területen. A megelőzés szempontjából fontos az is, hogy minden fél mielőbb és hatékonyan teljesítse az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat.”

Az Európai Bizottság javaslata figyelembe veszi az éghajlat és a biztonság közötti összefüggést. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a dokumentum nem határozza meg kellőképpen a kérdést földrajzi, politikai és katonai szempontból. Nem veszi ugyanis figyelembe ennek az összefüggésnek a folyamatosan változó jellegét, miközben a helyzet egyre romlik, és komoly feszültségekhez vezethet a tagállamok között. Az éghajlat és a biztonság közötti összefüggésnek az Európai Bizottság és a tagállamok között egyedi és állandó párbeszéd tárgyát kell képeznie. (at)

A kisvállalkozások növekedésének előmozdítása érdekében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az Európai Bizottság központ szerinti adórendszerre (HOT) irányuló javaslatát. Tanácsadó véleményében az EGSZB további intézkedéseket szorgalmaz, és hangsúlyozza, hogy a hatékony végrehajtás és érzékenyítés érdekében szorosabb együttműködésre van szükség az Európai Bizottság, a tagállamok, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) képviselői között.

A kkv-k, amelyek az EU-ban a nem pénzügyi vállalkozások elképesztő hányadát, 99,8%-át teszik ki, jelentős mértékben járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz (66,6%) és a hozzáadott értékhez (56,8%). Az Európai Bizottság központ szerinti adórendszerre (HOT) irányuló javaslata, amely a szélesebb körű kkv-segélycsomag részét képezi, a szabályozási terhek enyhítését és az e vállalatokra vonatkozó adózási eljárások egyszerűsítését célozza. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy sürgősen el kell fogadni az mkkv-k növekedésének ösztönzésére irányuló HOT-javaslatot, amely a határokon átnyúló tevékenységeket folytató önálló kkv-kat célozza meg. A javasolt enyhítések összhangban vannak az EGSZB azon célkitűzésével, hogy a GDP és a foglalkoztatás hosszú távú növekedése számára kedvező környezet jöjjön létre.

Bár a javaslat fókuszában első körben – helyesen – az önálló mkkv-k állnak, az EGSZB szerint megfontolandó, hogy egy öt év után elvégzett utólagos értékelést követően a központ szerinti adórendszert terjesszék ki a leányvállalatokra is, fokozva így az inkluzivitást. Az EGSZB elismeri, hogy a HOT- és a BEFIT-javaslat kiegészíti egymást, de hangsúlyozza, hogy éberségre van szükség a jogi keretek közötti eltérések elkerülése érdekében. A tagállamok adóhatóságai közötti együttműködés elengedhetetlen a HOT sikeréhez, így az EGSZB együttműködésre szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy azt megfelelően végrehajtsák, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az informatikai rendszereket a lehető leggyorsabban igazítsák ki, és hívják fel az mkkv-k figyelmét az új jogszabályra. (tk)

A belga elnökség programjának középpontjában a versenyképesség, a kkv-k és a társadalmi befogadás áll. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági kormányzás, a hosszú távú inkluzív növekedés és a fenntartható biztonság közötti kapcsolatról, valamint a szociális gazdaságnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben betöltött szerepéről.

2024 első felében Belgium 13. alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét, amelynek prioritásait az EGSZB januári plenáris ülésszakán két vita keretében vitatták meg.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke méltatta az elnökséget, amiért munkájába bevonja a szociális partnereket. A jelenlegi uniós intézményi ciklus végéhez közeledve a belga elnökség feladata számos jogalkotási kompromisszum kezelése, valamint az EU Tanácsának irányítása az európai parlamenti választási kampány és a választások során.

David Clarinval belga miniszterelnök-helyettes ismertette az elnökség álláspontját a közös agrárpolitika reformjáról, az önálló vállalkozók védelméről és az EU iparpolitikájáról. 13 konzultatív véleményt kérve az EGSZB-től az elnökség célja, hogy hozzájáruljon a 2024–2029-es stratégiai menetrendről folytatott megbeszélésekhez. Áprilisban elfogadnak majd egy intézményközi nyilatkozatot, amelynek középpontjában az EU jövőbeli szociális menetrendje áll. Az elnökség prioritásai között szerepel a zöld és társadalmi átalakulás, valamint az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezelése. Az EGSZB szociális partnerei közötti párbeszéd középpontjában a tisztességes munkaerő-mobilitás és a fenntartható szociális védelem áll. További kiemelt téma lesz az európai versenyképesség megerősítése, a kkv-k támogatása és kiegyensúlyozott kereskedelempolitika előmozdítása a Globális Európa számára. (tk)

A határokon átnyúló energiaszállítás kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a különböző uniós tagállamok villamosenergia- és gázellátását. Ez azt jelenti, hogy az energiainfrastruktúrát a szomszédos országok közötti rendszerösszekötők révén korszerűsíteni kell, hogy növekedjen az Unió fenntartható energiakapacitása.

Az EU Tanácsának belga elnöksége által kért és a 2024. január 24-i plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB félreérthetetlen üzenetet fogalmazott meg a kérdésben.

Az EU-nak különös figyelmet kell fordítania a hálózatfejlesztésre, és jelentős beruházásokat kell eszközölnie az európai gazdaság ösztönzése és a környezetet tiszteletben tartó, magas színvonalú munkahelyek létrehozása érdekében.

„Mi, itt az EGSZB-nél úgy véljük, hogy a zöld átállás és a stratégiai energetikai autonómia megvalósítása érdekében alapvetően fontos energiarendszerünk szerkezeti átalakítása” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke a vélemény elfogadásához kapcsolódóan tartott vita során.

Tinne Van der Straeten, Belgium energiaügyi minisztere hangsúlyozta, hogy a tiszta energiára történő átállás, amit eredetileg az éghajlattal kapcsolatos szükségszerűség indított el, immár gazdasági és biztonsági szempontból is elengedhetetlen, az energiahálózatok összekapcsolása pedig egy olyan, rugalmasabb rendszert eredményezett, amely ki tudja egyensúlyozni a szél- és napenergia-termelés földrajzi eltéréseit.

„Európa megújuló energiával kapcsolatos ambíciói jelenleg nagyratörőbbek, mint az infrastruktúrára vonatkozó tervei, ezért sürgősen szükségünk van ezekre a transzeurópai infrastruktúrákra. Amelyeknek ráadásul költséghatékonynak, fenntarthatónak és rugalmasnak is kell lenniük” – figyelmeztetett. (mp)