A belga elnökség programjának középpontjában a versenyképesség, a kkv-k és a társadalmi befogadás áll. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági kormányzás, a hosszú távú inkluzív növekedés és a fenntartható biztonság közötti kapcsolatról, valamint a szociális gazdaságnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben betöltött szerepéről.

2024 első felében Belgium 13. alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét, amelynek prioritásait az EGSZB januári plenáris ülésszakán két vita keretében vitatták meg.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke méltatta az elnökséget, amiért munkájába bevonja a szociális partnereket. A jelenlegi uniós intézményi ciklus végéhez közeledve a belga elnökség feladata számos jogalkotási kompromisszum kezelése, valamint az EU Tanácsának irányítása az európai parlamenti választási kampány és a választások során.

David Clarinval belga miniszterelnök-helyettes ismertette az elnökség álláspontját a közös agrárpolitika reformjáról, az önálló vállalkozók védelméről és az EU iparpolitikájáról. 13 konzultatív véleményt kérve az EGSZB-től az elnökség célja, hogy hozzájáruljon a 2024–2029-es stratégiai menetrendről folytatott megbeszélésekhez. Áprilisban elfogadnak majd egy intézményközi nyilatkozatot, amelynek középpontjában az EU jövőbeli szociális menetrendje áll. Az elnökség prioritásai között szerepel a zöld és társadalmi átalakulás, valamint az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezelése. Az EGSZB szociális partnerei közötti párbeszéd középpontjában a tisztességes munkaerő-mobilitás és a fenntartható szociális védelem áll. További kiemelt téma lesz az európai versenyképesség megerősítése, a kkv-k támogatása és kiegyensúlyozott kereskedelempolitika előmozdítása a Globális Európa számára. (tk)