Március 4. és 7. között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont a most első alkalommal megtartott Civil Társadalmi Hétnek, amelynek keretében több mint nyolcszázan gyűltek össze különböző civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok képviseletében, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét. A tanulságok beépülnek egy júliusi EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja, hogy a civil társadalom mit vár az Európai Parlament és az Európai Bizottság következő vezetésétől.

Öt legfontosabb kezdeményezésével – melyek a civil társadalmi napok, az európai polgári kezdeményezés napja, a Your Europe, Your Say! (YEYS), a civil társadalmi díj, és az újságíró-szeminárium – a Civil Társadalmi Hét célja, hogy:

• segítse a polgárok szerepvállalását az EU-ban, csakúgy mint demokratikus jogaik gyakorlását,
• feltárja a demokratikus értékekre leselkedő veszélyeket, amilyen például a dezinformáció és a szavazói fásultság, és foglalkozzon ezekkel a jelenségekkel,
• összegyűjtse a civil társadalom ajánlásait, hogy azok beépülhessenek a jövőbeli uniós tervekbe.

A civil társadalmi szervezetek által az új uniós vezetőknek megfogalmazott üzenetek első áttekintésre főként a reagálóképes kormányzásra, az inkluzív politikákra és a minden európait megillető fenntartható jövőre összpontosítanak.

A félretájékoztatás elleni küzdelem

Az európai választásokra való tekintettel a fiatalok képviselői és az újságírók aggodalmukat fejezték ki a félretájékoztatás elburjánzása és az online polarizáció elmélyülése miatt, hangsúlyozva, hogy szilárd jogi keretekre van szükség. A civil társadalom együttműködésre szólított fel a kormányok, az iskolák és a technológiai cégek között a digitális jártasság ösztönzése, valamint a tudásgazdag és befogadó online környezet előmozdítása érdekében.

Emberközpontú és bolygóbarát gazdaság

A civil társadalom áttérést sürgetett a növekedésközpontú modellekről olyan holisztikus megközelítésekre, amelyek a jóllétet, a jólétet és a környezeti korlátokat helyezik előtérbe. Ezzel összhangban az ifjúsági szervezetek egy, a vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv mellett érveltek, és különadókat javasoltak a környezeti szempontból káros termékekre.

A résztvevők hangsúlyozták továbbá az EU digitális átalakulásban betöltött szerepét, és szorgalmazták a mesterséges intelligencia etikus irányítását, valamint a polgárok oktatását. Az ilyen intézkedések célja a felelős gazdasági növekedés biztosítása, valamint az, hogy a polgárok megtanuljanak tájékozódni a változó technológiai környezetben.

A fiatalok felvértezése

A civil társadalom rendkívül fontosnak tartja, hogy a fiatalokat felvértezzék az Európa jövőjének alakításához szükséges tudással. Szorgalmazták, hogy valamennyi uniós szakpolitikát vessék alá „ifjúsági tesztnek”, amivel felmérik a fiatalabb generációkra gyakorolt hatásokat. Az ifjúsági csoportok különösen azt javasolták, hogy az európai parlamenti választásokon alkalmazzanak ifjúsági kvótákat a képviselet erősítésére.

A demokrácia megerősítése

A résztvevők reziliensebb és inkluzívabb demokráciát szorgalmaztak, hangsúlyozva a strukturált civil párbeszédet valamennyi kormányzati szinten. A kapacitásépítéssel együtt a párbeszéd célja, hogy megerősítse a civil társadalmat az uniós tagjelölt országokban, biztonságos és támogató környezetet teremtve a civil társadalom számára Európában.

Több mint ötletbörze

A hét rávilágított az európai polgári kezdeményezés erősségeire és gyengeségeire. Elismerést kaptak a sikerek, de frusztrációk is kifejezésre jutottak az uniós intézmények elégtelen reakciókészsége miatt. Az a kérés fogalmazódott meg, hogy az európai polgári kezdeményezésekre érdemi válaszok érkezzenek, mivel ez megerősítené a partnerségeket és elősegítené a polgárok részvételét a bevált gyakorlatok megosztása révén.

Előretekintés

Ezek az ajánlások beépülnek egy hamarosan kidolgozandó EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja a civil társadalom elvárásait a következő Európai Parlamenttel és Európai Bizottsággal szemben. (gb)