Az EGSZB új jelentése egy átfogó, többéves uniós stratégiai cselekvési tervet sürget a kulturális diplomáciában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében.

Annak ellenére, hogy a kultúra az Európai Unió külpolitikájának eszközeként az elmúlt 17 évben is napirenden volt, soha nem vált valódi prioritássá. Most azonban, hogy újra háború dúl a kontinensen, a kultúra – jobban, mint valaha – az EU külpolitikájának központi stratégiai eszközévé kell, hogy váljon, emelte ki az EGSZB a véleményben.

„A kultúra Európa belső útjának, de az uniós projektek külső arculatának is központi eleme lehet” – jelentette ki Luca Jahier, a vélemény előadója.

Luca Jahier különösen hangsúlyozza a kulturális örökség jelentőségét, amely politikailag érzékeny és rendkívül összetett téma, és így a békével, biztonsággal és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos uniós megközelítés erőteljes kiegészítő diplomáciai eleme.

A kulturális diplomácia erőteljes, többéves stratégiai cselekvési tervének ki kell terjednie a természeti katasztrófák, válságok és konfliktusok által sújtott területek örökségének védelmére, helyreállítására és újjáépítésére is. Emellett magában kell foglalnia a meglévő kezdeményezések feltérképezését, ami a nemzetközi kulturális kapcsolatok uniós platformjának, valamint az Európai Külügyi Szolgálaton belül egy olyan célzott struktúrának a létrehozását eredményezi, amely az „EU kulturális kapcsolatokért felelős különmegbízottja” köré szerveződik.

A kulturális diplomácia szerepéről szóló, az EGSZB októberi plenáris ülésén elfogadott saját kezdeményezésű vélemény kiemeli a kulturális dimenzió jelentőségét a jelenlegi geopolitikai környezetben, ami teljes mértékben összhangban van a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásával. (mt)