Az EU-nak háromoldalú megközelítést kell alkalmaznia az éghajlati válság kezeléséhez oly módon, hogy pénzügyi forrásokat mozgósít, bevonja a polgárokat és a magánszektort, és határozott politikai vezető szerepet vállal. Ezt az üzenetet közvetíti az EGSZB szeptemberi plenáris ülésén elfogadott saját kezdeményezésű vélemény.

A Thomas Kattnig és Lutz Ribbe által kidolgozott vélemény úgy érvel, hogy a növekvő villamosenergia-kereslet kielégítése és az éghajlat-politikai célok elérése érdekében az EU-nak többet kell beruháznia az intelligens és megújuló energiarendszerekbe, valamint a tárolási infrastruktúrába, és ebből mindenkinek ki kell vennie a részét.

Az Eurelectric villamosenergia-ipari szövetség szerint az EU-ban a villamosenergia-hálózatba történő beruházásokat évi 55 milliárd euróra kell megduplázni, a tiszta termelőkapacitások kiépítésére szánt forrásokat pedig évi 75 milliárd euróra kell növelni.

„Az energetikai átmenet és az éghajlat-politikai célok teljesítéséhez jelentős közberuházásokra van szükségünk. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy garantálni tudjuk az ellátásbiztonságot, kezeljük az energiaszegénységet, megfizethető szinten tartsuk az árakat és munkahelyeket hozzunk létre” – mondta Thomas Kattnig.

Ami az energiarendszerek és az infrastruktúra jövőbeli megszervezését illeti, az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság szándékát a villamosenergia-piac jobb kialakítására, és határozottan támogatja azokat a piaci értékeléseket, amelyek valamennyi potenciális szereplő magatartását elemzik. „Ahhoz, hogy jól működő energiapiacot alakíthassunk ki, az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia az energetikai infrastruktúra állami vagy magánszektorbeli tulajdonlásának és/vagy magánfinanszírozásának előnyeit és hátrányait” – szögezte le Lutz Ribbe.

Az infrastrukturális beruházások finanszírozásához az EGSZB azt ajánlja, hogy fölözzék le az energiaipari vállalatok extraprofitját, és az energiafüggetlenséget szolgáló projekteknél kivétel nélkül alkalmazzák az „aranyszabályt”. (mp)