Az Európai Unióban most a legmagasabb az infláció az euró bevezetése óta. Jelenleg 96,5 millió európait fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés: őket érinti leginkább az áruk és szolgáltatások árának széles körű emelkedése, az energiaköltségek növekedése és a vásárlóerő gyengülése.

Ez csak néhány a Felipe Medina Martín által kidolgozott és a júliusi plenáris ülésszakon elfogadott EGSZB-véleményben szereplő riasztó adatok közül.

Az energiaválság súlyos hatással van az európai gazdaságra. Az energia, a nyersanyagok, a szolgáltatások és az ipari termékek magas árai magas inflációt eredményeztek, gyengítették a gazdasági növekedést, és erős nyomást gyakorolnak az államháztartásra és a vállalkozásokra, aláásva a külső gazdasági versenyképességet.

E tendencia megfordítása érdekében az EGSZB rámutat, hogy a háztartásoknak és a kulcsfontosságú ágazatoknak (agrár-élelmiszeripar, közlekedés, kiskereskedelem stb.) hasznot kell húzniuk azokból a tervekből, amelyek a magas energiaárak hatását igyekeznek ellensúlyozni, és felszólítja az európai intézményeket, hogy hozzanak létre ellenőrzési mechanizmusokat. Fontos, hogy a jövőbeli politikák testre szabottak, célzottak és az átállás szempontjából ellenállóak legyenek, illetve különösen az alacsonyabb jövedelmű és a jelentős nehézségekkel küzdő családokat támogassák.

Egyes nemzeti árszabályozási intézkedések bizonyultak a legjobbnak arra, hogy enyhítsék azokat a hatásokat, amelyeket az alapvető termékek magas árai gyakorolnak a családok költségvetésére. Például a villamosenergia-piaci árképzésben alkalmazott ún. „ibériai kivétel” lehetővé tette Spanyolország és Portugália számára, hogy a villamosenergia-termelő üzemekben maximálják a gáz árát, és ezáltal drasztikusan csökkentsék a számlákat. Egy másik példa a villamosenergia-árakra, az élelmiszerekre és az üzemanyagokra kivetett héa ideiglenes csökkentése volt néhány tagállamban. (mp)