Az EGSZB arra kérte az uniós tagállamokat, hogy tegyenek többet a kérdésben, és hajtsák végre azt az uniós irányelvet, amely az EU-ban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról rendelkezik. Egy nemrég elfogadott véleményében az EGSZB arra figyelmeztet, hogy ennek az irányelvnek az átültetése és a végrehajtása EU-szerte kívánnivalókat hagy maga után.

Az illegálisan nálunk tartózkodó migránsok foglalkoztatása, amely gyakran munkaerő-kizsákmányolásra ad alkalmat, egyúttal ösztönzőerőt is jelent a migránscsempészéshez. Ez pedig minden évben olyan emberek ezreinek életét követeli, akik nekivágnak a veszélyes útnak, hogy eljussanak Európába. Az EGSZB szerint mindkét büntetendő gyakorlat ellen határozottan fel kell lépni nemzeti és uniós szinten egyaránt.

Az EGSZB véleményében hangsúlyozza, hogy a szankciók súlyossága nagyon eltérő az egyes tagállamokban, és a legtöbb esetben ezek nem sokat érnek abból a szempontból, hogy elrettentsék a munkáltatókat attól, hogy harmadik országok illegálisan itt tartózkodó állampolgárait foglalkoztassák. 

Az irányelv másik hiányossága, hogy nem képes arra ösztönözni a migránsokat, hogy hivatalos panaszt nyújtsanak be a munkáltatókkal szemben. Ez annak tudható be, hogy a migránsok gyakran indokoltan és jogosan tartanak attól, hogy visszaküldik őket a származási országukba. „Határozottan támogatjuk az Európai Bizottságot, amikor azt mondja, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a tagállamokkal szemben, amennyiben azok továbbra sem adnak meg minden releváns információt a szankciókkal, a vizsgálatokkal és a migránsok jogainak védelmével összefüggő, az irányelvben rögzített alapvető kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban” – jelentette ki Carlos Manuel Trindade, a vélemény előadója. 

Egy másik véleményben az EGSZB a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó, a migránscsempészés elleni megújított uniós cselekvési tervet elemezte. Üdvözölte a kérdés átfogó megközelítését, és a cselekvési tervet e veszélyes bűnözői tevékenység elleni küzdelem folytatásaként méltatta. Az Europol számadatai szerint az EU-ba szabálytalanul belépett személyek több mint 90%-a utazása valamelyik szakaszában csempészhálózatot vett igénybe.

Az EU új migrációs és menekültügyi paktuma prioritásnak tekinti a migránscsempészés elleni küzdelmet, mivel az migráns nők, gyermekek és férfiak ezreinek életét követeli. Emellett sérti a jogaikat, és kihasználja az EU területére belépni kívánó embereket. Ezenfelül az európai biztonságra nézve is veszélyt jelent.

„A migránscsempészés elleni küzdelem soha nem irányulhat maguk a migránsok vagy a nekik szóló humanitárius segítségnyújtás és támogatás ellen. Nem szabad kriminalizálni a szolidaritást” – jelentette ki a vélemény előadója, José Antonio Moreno Diaz. „Tisztában vagyunk azzal, hogy az EU külső határainak védelme prioritás, de a határokat mindig az emberi jogok tiszteletben tartásával kell védeni.”