A fehérorosz társadalom gyökeresen megváltozott. 2020 óta dinamikus alulról szerveződő mozgalom alakult ki, amely a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb tömeges tiltakozásokhoz vezetett. A korábbi választásoktól eltérően most a társadalom minden rétege képviselteti magát a mozgalomban, amelyet a közösségi média fog össze és amelynek nők álltak az élére.

A fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka elvesztette hitelét és támogatottságát a lakosság körében. A tömeges megmozdulások megijesztették. A rendszer azóta túlélési módra kapcsolt, és elsősorban az ellenvélemények kiiktatására koncentrál. Ennek első célpontja a civil társadalom.

A Szovjetuniótól való függetlenné válás óta nem volt még ennyire erős az elnyomás, mint most. 2020 augusztusa óta mintegy 40 000 embert tartóztattak le. Az elismert politikai foglyok száma megközelíti az ezret, és folyamatosan nő.

A fehéroroszok azonban nem adják fel. Olyan struktúrákat hoznak létre, amelyek egy új Fehéroroszország alapját fogják képezni. Reformokat dolgoznak ki és forrásokat gyűjtenek a rászorulók és egymás támogatására. A két legnagyobb közösségi finanszírozási kezdeményezés, a BySol és a ByHelp keretében 7 millió USD-t osztottak szét, hogy pénzügyi és jogi segítséget nyújtsanak az elnyomás áldozatainak. Erre válaszul a rezsim azzal vádolta meg ezeket a kampányokat, hogy szélsőséges eszméket finanszíroznak, és büntető eljárásokat indított az alapítók ellen. Esetenként az is előfordult, hogy befagyasztották azoknak a bankszámláit, akik támogatást kaptak ezekből a programokból.

Amikor a Lukasenka-rezsim erőszakkal lépett fel a tüntetőkkel szemben, emberi jogi aktivisták mindig megpróbálták dokumentálni az állami brutalitást és elérni, hogy a politikai foglyok kiszabaduljanak. Több mint 100 weboldalt letiltottak, és a független média minden jelentős szereplőjét kiszorították az országból, az emberek viszont szamizdat újságokat terjesztenek, és az általuk látottakról szóló beszámolóikat elküldik külföldi újságíróknak. Jelenleg is 32 újságíró van börtönben, de az információáramlást semmi sem állíthatja meg.

A fehérorosz civil társadalom mára teljességgel elszánttá és ellenállóvá vált és kreatívabb, mint az állam. De rendkívüli nyomás alatt is áll. A folyamatos letartóztatások és bírságok miatt egyre korlátozottabbak a szervezetek emberi erőforrásai. Sokan más országokba tették át székhelyüket, felfüggesztették tevékenységüket, vagy a rezsim számára láthatatlanul kénytelenek végezni munkájukat. Több mint 300 nem kormányzati szervezetet feloszlattak. Az országban már eddig is korlátozott finanszírozási lehetőségek még tovább szűkültek.

A világ demokratikus országainak sürgősen felül kell vizsgálniuk azzal kapcsolatos stratégiáikat, hogy milyen módon támogatják a fehérorosz civil társadalmat. A legfontosabb most a meglévő helyi struktúrák megőrzése és a menekülésre kényszerített szervezetek megsegítése.

●    Először is a támogató szervezeteknek figyelembe kell venniük, hogy az elnyomatás és a külföldre település miatt megnőttek a működési költségek, a civil társadalomnak pedig nagyon szűkösek a bevételi lehetőségei Fehéroroszországon belül.

●    Figyelembe kell venni az abból adódó megváltozott tevékenységi formát, hogy a menedzsment az országon kívül működik. A szervezetek túlnyomó többsége jelenleg csak külföldön létezhet, az országon belül pedig a legtöbb esetben csak informálisan és korlátozott mértékben folytathatók tevékenységek. Akármennyire is nehéz, fontos, hogy segítsük az országban levőket, hiszen sok szervezetnek továbbra is ott vannak a munkatársai.

●    Jelenleg sok szervezetnek korlátozott a mozgástere a stratégiai tervezés terén, mivel csak rövid távú, legfeljebb egy évre szóló projektekhez kapnak támogatást. Több lehetőséget kell kínálni hosszú távú és infrastrukturális támogatásokhoz. Ez különösen igaz a külföldre áttelepült szervezetek esetében, amelyeknek valahogy folyamatosan kommunikálniuk kell fehéroroszországi célcsoportjaikkal. Össze kell valahogy kapcsolni egymással az aktivistákat és a kezdeményezéseket.

●    Emellett a donorszervezeteknek és a megbízható kedvezményezetteknek meg kell osztaniuk az információkat egymással, hogy minél hatékonyabban lehessen felhasználni a segítséget, és hogy az álcivil és rezsimhű szervezetek ne tudják manipulálni a támogatást.

Lukasenka sötétségben akarja tartani Fehéroroszországot. A médiának sosem látott mértékű támogatásra van szüksége.

●    Először is sürgős támogatást – ezen belül is jogi, pénzügyi és pszichológiai támogatást – kell nyújtani az újságíróknak.

●    Másodszor, intézményi támogatást kell adni a már létező médiavállalkozásoknak, illetve Fehéroroszországon belül működő blogok és kommunikációs csatornák decentralizált hálózatának kialakításához. Az emberek ki vannak éhezve az új tartalmakra.

●    Harmadsorban pedig segíteni kell azokat a hatékonyabb intézkedéseket, amelyek a propaganda és a dezinformáció leküzdését szolgálják. Mindenképpen fel kell lépni az internet megfigyelése ellen, és eszközöket kell biztosítani a belarusz újságírók számára a cenzúra megkerüléséhez és digitális jártasságuk növeléséhez. Mindez nagyon fontos eszközt jelent az ország szuverenitásának előmozdítása szempontjából.

A civil társadalom támogatásához megfelelő mértékű rugalmasságra és kreativitásra épülő, hosszú távú stratégiára van szükség. Az eredmény egy olyan ellenzéki kultúra lesz, amely lehetővé teszi az egymást tiszteletben tartó vitát és erősíti az átalakulási folyamatot.

Hanna Liubakova