A „Mérnökök határok nélkül” elnevezésű katalán egyesület közös összejöveteleket szervez, hogy platformot biztosítson azoknak, akiknek gondot okoz az energiához vagy a vízhez való hozzájutás és a számlák fizetése. Az egyesületnek az a célja ezzel, hogy megváltoztassa az energiaszegénységben élők védtelen áldozatként való megítélését. Mònica Guiteras az egyesülettől elmondta nekünk, hogy ezek az összejövetelek biztonságos és közeli helyet biztosítanak ezeknek az embereknek, és ráébresztik őket arra, hogy nem áldozatok, hanem a változások főszereplői és előmozdítói az energetikai átállásban.

EGSZB infó: Mi késztette Önöket arra, hogy elindítsák ezt a projektet, illetve kezdeményezést?

Mònica Guiteras Blaya: Az energiaszegénység hatását eddig jóléti szempontból közelítették meg, ami gyakran áldozatnak, sőt akár – a „helytelen” fogyasztás miatt – bűnösnek állította be az érintetteket. Úgy gondoltuk, hogy átfogóbb megközelítést kell bevezetni, és meg kell erősíteni az energiaszegénységben érintett családok érdekérvényesítő képességét, hogy a jelenlegi energetikai átállás során a változás főszereplői és előmozdítói lehessenek.

Milyen fogadtatásra talált a projekt? Kaptak visszajelzést azoktól, akiken segítettek? (Ha igen, mondana példát?)

A résztvevők szerint ez egy hiánypótló kezdeményezés, hiszen gyakran úgy érzik, hogy teljesen kiszolgáltatottak a nagy közüzemi cégekkel szemben, illetve hogy magukra maradnak a túlzott bürokráciában. Az energiaszegénységgel foglalkozó kollektív összejövetelek olyan biztonságos, közeli helyet biztosítanak az érintetteknek, ahol senki felett nem ítélkeznek, és ahol senki nem akar okosabb lenni a másiknál. Ezek olyan helyek, ahol mindenki úgy érezheti, hogy megértik, és ahol az a cél, hogy mindannyian jobban élhessünk, több információhoz jussunk és közben aktívan részt vegyünk a társadalom életében.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy további segítséget nyújtsanak a közösségnek? Van már tervben újabb projekt?

A díjjal járó támogatás nagy segítséget jelent abban, hogy kiszélesíthessük a projektek hatókörét, ugyanis még mindig nem tudunk eljutni sok perifériára szorult emberhez – akik még csak nem is tudják, hogy léteznek ilyen közösségek. Segíteni fog bennünket abban is, hogy innovatív és érdemi módon szólítsuk meg az érintetteket, hiszen a világjárvány idején új formákat kellett erre találnunk: részben személyes összejövetelek tartásával, részben távgyűlések segítségével. Ezt az elismerést és anyagi támogatást elsősorban arra akarjuk felhasználni, hogy innovatívabbak lehessünk, illetve javítsuk az információk terjesztését és a kommunikációt, hogy minél több és minél többféle embert összehozhassunk egymással.

Mit tanácsolna más szervezeteknek: hogyan tudnának eredményeket elérni hasonló projektekkel/programokkal?

Nálunk nagyon jól működött az, hogy kapcsolatokat építettünk ki olyan helyi szervezetekkel, amelyek nem azokon a területeken tevékenykednek, ahol mi. Mi alapvetően egy környezetvédelmi ngo vagyunk, mégis kiépítettünk nagyobb helyi partnerségeket a projekt kapcsán például tisztességes lakhatással kapcsolatos mozgalmakkal és szomszédsági egyesületekkel.

Mennyire optimista azzal kapcsolatban, hogy az EU elérheti a zöld megállapodással kapcsolatos céljait?

A társadalmi igazságosságnak nagyon fontos szerepe van ezeknek a céloknak a megvalósításában, hiszen csak erre épülve lehet igazságos és zöld az átállás. Társadalomként nagy erőfeszítéseket kell tennünk ahhoz, hogy különböző szinteken hatást gyakoroljunk a kormányokra és a közigazgatásra annak érdekében, hogy szociális biztosítékok, valamint a polgárok részvételének és szerepvállalásának garantálása révén elérjük a célokat.