A litván „Climate Reporters” elnevezésű, az éghajlatváltozás témájával foglalkozó, újonnan létrehozott hírügynökség célja, hogy fellépjen az éghajlat-politikai hírekkel kapcsolatos fásultság ellen, és az éghajlatváltozás témájára újra ráirányítsa a figyelmet a médiában. A civil újságírás ragyogó példájaként a „Climate Reporters” a kommunikációs és éghajlati aktivizmus elemeit ötvözve nyújt felvilágosítást az embereknek az éghajlatváltozásról, és a környezeti válságtól szenvedő Földünk nevében szólal fel.

Rūta Trainytė

A „Climate Reporters” elnevezésű, éghajlati hírekkel foglalkozó ügynökség idén kezdte meg működését Litvániában. A kezdeményezés, amelyet nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működtetnek, a civil újságírás kitűnő példája. A hírügynökség célja, hogy segítsen az újságíróknak beszámolni a környezeti válság különböző szempontjairól. E célból a hírügynökség csapata szövegeket készít, és továbbítja azokat a szerkesztőségeknek.

A hírügynökség munkáját aktivisták közössége végzi. A szövegeket újságírók, PR-szakemberek, nem kormányzati szervezetek képviselői, aktivisták és tudósok írják – röviden azok, akiknek fontos, hogy mi történik, és akik társadalmi változást szeretnének. Ők alkotják a „Climate Reporters” igazgatótanácsát is. Az igazgatótanács garantálja az új kezdeményezés megbízhatóságát.

„Climate Reporters” hírügynökségünk nem számít újnak a kommunikáció világában, hiszen már jelentős tapasztalatokra tettünk szert a közönségkapcsolatok, valamint webportálok szerkesztése, létrehozása és karbantartása terén. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben sem vagyunk kezdők. Így született meg az ötlet. Azt tesszük, amihez a legjobban értünk, és ezt éghajlat-politikai aktivizmussal ötvözzük. Tekintettel a jelenlegi környezeti válságra, bolygónk nevében szólalunk fel.

Természetesen kapcsolatban állunk újságírókkal is. A szerkesztőségekben uralkodó vélemény az, hogy az éghajlati hírek nem érdekesek a nyilvánosság számára, és nem generálnak kattintást. A szerkesztők kerülik az „éghajlatváltozás” vagy az „éghajlati válság” kifejezést tartalmazó címeket viselő cikkek publikálását. Mit jelent az éghajlati válság tagadása? Meg lehet-e így védeni a társadalmat a rossz hírektől és a szorongástól?

Nem biztos, hogy ez olyan rossz dolog. A szerkesztőségeket naponta óriási mennyiségű híranyag árasztja el. Ezt fizikailag nehéz feldolgozni, még az éghajlattal kapcsolatos hírek készítése nélkül is. A témát is jól kell ismerni. És itt jövünk be a képbe mi. A „Climate Reporters” következő lépése az újságírók képzése lesz. Látjuk, hogy az újságíróknak érteniük kell a témához, hogy elkerüljék a „zöldrefestés” terjesztését.

Egy másik ötlet, hogy vonzó módon adjunk át tudást bizonyos csoportoknak az éghajlatváltozásról. Mindenekelőtt a fiatalokat akarjuk megszólítani, és rájöttünk, hogy jól reagálnak a humorra. Még nem vagyunk biztosak abban, hogy ez a jövőben pontosan milyen formát ölt majd, de már gondolkodunk rajta.

A hírügynökség jó hat hónapja működik. Saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy türelmeseknek kell lennünk. Folyamatosan és célzottan kopogtatunk a szerkesztőségek ajtaján híreinkkel. Szövegeink már megjelentek a főbb litván hírportálokon, és rádióműsorokba is meghívnak minket.

Annak biztosítása érdekében, hogy szerkesztői munkánk magas színvonalú legyen, nagyon fontos, hogy jelentős támogatást kapjunk a litván környezetvédelmi szervezetektől, hogy szervezeteink nemzetközi NGO-hálózatok tagjai legyenek, hogy tagjaink részt vegyenek az uniós szintű munkacsoportokban, és képviseljék Litvániát az EGSZB-ben. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy bővítsük a témák körét, és mindig naprakészek maradjunk.

Az EGSZB-vel való kapcsolatunk túlmutat azon, hogy a projekt egyik kezdeményezője, Kęstutis Kupšys tagja a bizottságnak. Az EGSZB tagjai megoszthatják egymással releváns tapasztalataikat a különböző országokból, hogy tartalommal gazdagítsák a „Climate Reporters” által közzétett éghajlati híreket. Például nemrégiben Arnaud Schwartz francia EGSZB-taggal beszélgettünk a biológiai sokféleséggel foglalkozó COP16 csúcstalálkozó kapcsán. Az általa közvetlenül Caliból megosztott meglátások egy „Climate Reporters” cikkhez vezettek. Gondolataival nem sokkal később a litván médiában is meg lehetett ismerkedni. Bevált az a modell, amelynek keretében az EGSZB-tagok szakértelmét arra lehet használni, hogy a globális híreket hatékonyan kommunikáljuk a helyi közönség felé. Ezért a jövőben ismét alkalmazni fogjuk.

Rūta Trainytė a „Climate Reporters” éghajlati hírügynökség szerkesztője. Az ügynökség az állami finanszírozású ŽALINK projekt része. A fogyasztóvédelmi szövetség, a fejlesztési együttműködési platform és a „Körforgásos gazdaság” nem kormányzati szervezet által irányított projektet a Litván Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Környezetvédelmi Projektirányítási Ügynökségének éghajlatváltozási programja finanszírozza.