A hosszú távon fenntartható közlekedési rendszer megvalósítható, de csak akkor, ha a polgárok, az ipar és a közlekedési ágazat magukévá tesznek két célkitűzést: azt, hogy a közlekedési ágazatban 2050-ig 90%-kal kell csökkenteni a kibocsátást, valamint azt, hogy kötelezettséget kell vállalni az elfogadott módszerek és eszközök használatára a végeredmény eléréséhez.

Ez az üzenete annak a véleménynek, amelyet Stefan Back és Mateusz Szymański dolgozott ki, az EGSZB pedig a 2023. április 27-i plenáris ülésen fogadott el.

A hosszú távon környezetbarát közlekedés célkitűzésének eléréséhez „az átállásnak vonzónak és realisztikusnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy három szempontból – pénzügyileg, szociális szempontból és a gyakorlatban is – elfogadható a polgárok és a vállalkozások számára” – jelentette ki Stefan Back.

„Ez az egyetlen módja annak, hogy társadalmunk tevőlegesen támogassa az átállást. Ennek hiányában nemcsak a kudarc, hanem legrosszabb esetben társadalmi zavargások veszélye áll fenn” – tette hozzá Mateusz Szymański.

Konkrétan az EGSZB úgy látja, hogy az átállás sikeréhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell.

Először is, a vállalkozásoknak úgy kell érezniük, hogy nem terhelik őket túlzott költségek, és meg fogják őrizni versenyképességüket, éspedig nemcsak az EU-n belül, hanem azon kívül is.

Másodszor a munkavállalóknak elfogadhatónak kell érezniük az átállást, és lehetőséget kell kapniuk arra, hogy társadalmilag elfogadható módon alkalmazkodjanak az új munkafeltételekhez.

Harmadszor pedig mind az agglomerációkban, mind a vidéken élő polgárok számára észszerű költségek és jó általános feltételek mellett kell biztosítani a hozzáférést és a mobilitást. (mp)